Magyar nyelvtan I.

Előszó

A társadalom életében a nyelvnek fontos szerepe van. Ha gondolatainkat, érzéseinket, akaratunkat nem közölnénk embertársainkkal, nem élhetnénk emberi életet, lehetetlenné válna a termelés.
A társadalom legalacsonyabb fokán is szükség volt közlési eszközre. Földünk bármely részén alakult is ki emberi közösség, a közlés fő eszközéül a nyelvet alakította ki. Hangok sorából alakult szavakkal neveztek meg egy-egy tárgyat, dolgot, élőlényt vagy annak valamilyen tulajdonságát, embernek vagy más élőlénynek a tevékenységét, a természetben végbemenő mozgást, változást. A szavakat egymáshoz fűzve mondattal fejezik ki gondolataikat, érzéseiket, akaratukat.
A nyelvi közlés a közösen végzett munka során alakult ki. A közösség fejlődésével, bonyolultabbá válásával a közlés eszközének, a nyelvnek is fejlődnie kell, különben nem töltheti be társadalmi szerepét. A nyelv őrzi meg az egymást követő nemzedékek tudását, műveltségét. Összekötő kapocs a nemzedékek között, nélküle elképzelhetetlen a társadalom fejlődése.
1. A társadalom legáltalánosabb, legtökéletesebb és nélkülözhetetlen közlési eszköze a nyelv, amely a társadalommal együtt fejlődik. Az egymás után következő nemzedékek vívmányainak megőrzője, továbbvivője.
2. Minden nyelvnek közös sajátossága, hogy hangok sorából alakult szavai vannak, melyeket a beszélők szabályok szerint mondatokká fűznek egybe. Vissza