Magyar nyelvtan

Tartalom

Bevezetésül
Első rész. Hang- és írástan.
ELSŐ SZAKASZ. A szóhangokról.
1. §. A szóhangok és azoknak megjelölése . . . . . 1
2. §. A hangzók . . . . 4
3. §. A hangzók elosztása 5
4. §. A mássalhangzók . . . . ... . ... 6
5. §. A hangzók összeköttetése . . . . . 6
6. §. Összekötött mássalhangzók . ... . . . . 7
MÁSODIK SZAKASZ. A szó tagokról.
7. §. A szótagról általában . . . . . ... . 11
8 §. A szótag mennyisége 11
9. §. A hangsúly . . . 12
HARMADIK SZAKASZ. A hangváltozás törvényei.
10. §. A hangváltozás fogalma . . . ... . . . 14
11. §. Az önálló hangcsere . . 18
12. §. A hanghasonítás . . . . . . . . 19
13. §. A hangzók hasonítása . . . . . : . . 21
14. §. A hanghasontalanítás . . 25
15. §. Hangváltozás a hangsúly befolyása alatt . . . 26
16. §. A hangátvetés 28
17. §. A hangbővülés és hangerősítés . 28
18. §. A hangelvetés és hanggyengítés . . ... . 32
19. §. Az összehúzás 33
NEGYEDIK SZAKASZ. Irástan.
20. §. Az Írásról általában 38
21. §. Általános helyesírási szabályok 40
22. §. Különös helyesírási szabályok . 41
23. §. A szók megrövidítéséről 43
Második rész. Szótan.
ELSŐ FEJEZET. A szókról általában,
24. §. A nyelv fogalma . . . 47
25. §. Anyagszók és alakszók . . . . . . . . . 48
26. §. A beszédrészek . . 52
27. §. A mondat fogalma . . . . . . 53
28. §. Á mondat alkatrészei . . . . . . . . . 53
29. §. Alany és állítmány a mondatban . . . . . , 54
30. §. Az alany határozmányai 55
31. §. Az állítmány határozmányai . . ... . . 56
32. §. A kötszók . . . 56
33. §. A szónemek 57
34. §. A szóragozás . . . . . 59
35. §. A ragozási alapfogalmak . 59
36. §. A gyök . . . . ... 61
37. §. A szók fejlődése . . ... 64
38. §. A szóalkotás módjai . 64
39. §. Képzők és ragok . . . 65
40. §. A köthangzók 66
41. §. Az összetétel . . . 68
MÁSODIK FEJEZET. Az egyes szónemekröl különösen.
ELSŐ SZAKASZ- A főnév vagy tárgyszó.
42. §. A főnév fogalma . . . .. . 70
43. §. A főnév nemei . ... .. ... . 70
44. §. A főnév összeköttetése a névelővel 73
45. §. A főnevek képzéséről általában ... . . . . 76
46. §. A képzőkről általában . . . . . 77
47. §. Határozatlan igenév . . . , . . .77
48. §. A részesülők . 78
49. §. Cselekvési nevek 79
50. §. Névszóképző-a,-e 80
51. §. " -i 80
52. §. Névszóképző -é 81
53. §. " -u, -ü vagy -ú, -ű 82
54. §.„ -cs, -acs, -ocs, -ecs; -öcs; -csa, -cse, -csó,
-cső, -esi; -csiny, -csony . . . 82
55. §. " -cz 82
56. §. " -d. . . . , . 83
57. §. -g, -og, -eg, -ag, -ág, -gy, . ... 83
58. §. " -j, -aj, -ej, -ik 83
59. §. " -k,-ak,-ek, ék ... 84
60. §. -l, -al, -ál, -él, -el, -öl 84
61. §. -m, -am, -om, -em; -öm 85
62. §. " -n, -ny 86
63. §. „ -p, -ap, -ep, . . 86
64. §. " -ár, -ér 86
65. „ -s, -as, -es, -ös . . . . 87
66. §. „ -sz, -asz, -esz . . . . . 88
67. §. -talan, -telen . . . 88
68. §. Kicsinyítő képzők . . . 89
69. §. A névszók összetétele . 90
70. §. Nép- és országnevek . . 92
71. §. Város-és helynevek . 93
72. §. Családnevek . . . . . ... . . . . 94
73. §. Keresztnevek . . . . . : 94
74. §. A nem jelölése . . . . .. 95
75. §. A hónapok és napok nevei . . . 96
76. §. A számalakok fogalma . .. 96
77. §. A számalakok képzése . ... 97
78. §. A többesszám használata . . . . . . . 98
79. §. Birtokragozás . . . . . . . 100
80. §. A birtokragok alkalmazása 102
81. §. A birtokragok használata . 106
82. §. A viszonyragozásról általában 109
83. §. Viszonyragok . . 111
84. §. Viszonyszók .123
MÁSODIK SZAKASZ. A melléknév v. tulajdonságszók.
85. §. A melléknevekről általában 126
86. §. A hasonlítási fokok 127
87. §, Észrevételek a hasonlítási fokokról .128
88. §. A melléknév használata » . 129
HARMADIK SZAKASZ. A névmás,
89. §. A névmás fogalma . . . . ...132
90. §. A személyes névmás . . . . . , . 133
91. §. A személyes névmások visszonyragozása 134
92. §. A viszonyszók összeköttetése a személye névmásokkal 135
93. §. A személyes névmások használata . . .136
94. §. A birtoknévmások 137
95. §. A mutató névmások 138
96. §. A mutató névmások visszonyragozása 139
97. §. A kérdő névmások . .140
98. §. A visszamutató névmások . 140
NEGYEDIK SZAKASZ. A számnév.
99. §. A számnévről általában . 143
100. §. Határozott számnevek . . . . . .144
101. §. Határozatlan számnevek 146
102. §. A számnevek egyéb származékai 147
103. §. Általános észrevételek a számnevek használatáról 148
ÖTÖDIK SZAKASZ. Az ige.
104. §. Az igéről általában . . . . .151
105. §. Az ige nemei . . . .151
106. §. Az igeszók képzése . , . .153
107. §. Igeképzők: -ad, -ed ... . . . . .154
180. §. " -dik, -odik, -ödik, edik 154
181. §. " -ódik, -ődik; -ózik, -őzik 155
182. §. " -dal, -del; -dos, -dös, -des 156
183. §. " -g, -og, -ög, eg; -ong, -öng, ong; -gat, -get 156
184. §. " -hat, -het . ... . ...157
185. §. " -ik . . . . . . . 157
186. §. " -kál, -kél; -kod, -ked, -köd, -kos, -kes, -kös 159
187. §. " -kodik, -kodik, -ködik; -kozik, -kezik,-közik 159
188. §. " -l, -al, -el, -ol, -ől; -lal, -lel; lál, -lél 160
189. § " -ul, -ül; -dúl, -dűl 161
118. §. Igeképzők : an, -en , 161
119. §. " -ász, -ész . . . . . 162
120. §. „ -t . 162
121. §. „ at, -et; -tat, -tet 162
122. §. „ -atik,-etik;-tatik,-tetik 163
123. §. . „ -it . . . . 163
124. §. " -aszt, -eszt . . . . . . . . 164
125. §. " -z, -oz, -ez, -öz; -zik, -ozik, -ezik; -adozik, -edezik. 164
126. §. A képzők egymásután való következésének törvényei . 164
127. §. Az igék összetétele . . . . ... . . . 167
128. §. Az igék ragozása . . 168
129. §. Az igeragozási alakok rendszere . . . .171
130. §. A személyragok 172
131. §. A módjegyek 178
132. §.Az időjegyek. Jelenidő . . . . 178
133. §. Történeti múlt . . . . . . . . 182
134. §. Végzett jelen . . . . . . 184
135. §. Parancsoló és kötmód. Jelen idő ... . . . 187
136. §. Az óhajtó és feltételes mód jelen ideje . . . 189
137. §. Feltételes jövő . . . . 191
138. §. Összetett idöalakok . . . 192
139. §. Köt és parancsoló mód . 193
140. §. Óhajtó és feltételes mód . . 194
141. §. Körülírt hajlítás 194
142. §. Minták 195
143. §. Az egyszerű és tárgyi ragozás használata . ... 216
144. §. A személy és szám használata . . . . . 219
145. §. A mód- és idöalakok használata . . . . . . 219
146. §. Az igék névszói alakjainak használata . . . 223
HATODIK SZAKASZ. Az igehatározó.
147. §. Az igehatározók fogalma . . . 229
148. §. Az igehatározók nemei ..230
149. 5. Az igehatározók képzése ..231
150. §. Az állapotjegyzők használata 232
HETEDIK SZAKASZ. A kőtszó.
151. §. A kötszókról általában 234
152. §. A kötszók nemei 235
153. §. A külső összefüggés viszonyát kifejező kötszók . . 235
154. §. Az ellentét viszonyát kifejező kötszók . 236
155. §. A hely- és időviszonyt kifejező kötszók . . . . 237
156. §. A mennyiség és minőség viszonyait kifejező kötszók , 238
157. §. Az oksági viszonyokat kifejező kötszók . . ,. . 238
158. §. A módot és nyelvtani függést kifejező kötszók . . 239
NYOLCZADIK SZAKASZ.
159. §. Az indulatszók . . . . ... . . . . 240
Harmadik rész.
A mondattan alapvonalai.
160. §. A mondat elemei . . . . 241
161. §. A mondat nemei , . . 242
ELSŐ FEJEZET. Csupasz mondat.
162. §. Az alany .. . . . . . 242
163. §. Az állítmány . . . . . . . . . 244
164. §. A vonatkozás -. . . . . . . . . , . - . 244
165. §. Kifejtett mondat . . . . ... . . . 245
166. §. A jelzők . . , .. . . . 246
167. §, A viszonyragok .. . . . . . . . ... 247
168. §. Tárgyeset . . , . . . . . 248
169. §. Tulajdonító . . . . , . . . . . . . 249
170. §. Beható, marasztaló, kiható . 252
171. §, Felható, állapító, leható . . , . . . . 256
172. §. Közelítő, veszteglő, távolitó 260
173. §. Okadó, határvető . . . . . . 263
174. §. Segítő, fordító, mutató 264
175. §. A helyrag és általában a hely meghatározása . . 266
176. §. Viszonyszók 268
177. §. Igehatározói bővítés ... . 272
MÁSODIK FEJEZET.
Összetett mondat.
17S. §. Az összetett mondat nemei 273
179. §. Mellérendelt mondatok . . .. 273
180. §. Összehúzott mondat 276
181. §. Egy mellékmondattal biró főmondatok 276
182. §. Főnévi mondat . . . . . . . . ... ... . 276
183. §. Jelzői mondat . . 278
184. §. Igehatározói mondat 279
180. §. A mellékmondatnak a Tőmondattal való összehúzása . 279
186. §. Rövidített mellékmondatok 280
187. §. Sokszerü mondat . . . . . 281
188. §. A körmondatról 283
HARMADIK FEJEZET.
A szórend.
189. §. A szórend különös törvényei . . . 284
FÜGGELÉK.
Magyar szók egybevetve a rokon nyelvű szókkal . 297

Témakörök