Magyar nyelvtan

Tartalom

Előszó 5
FORMÁK 7
A. Bevezetés: a formától a funkcióhoz 7
1. A szavak 7
1.1. A szavak felépítése, funkciója 7
2. A beszédrészek (szófajok) 10
2.1. A fogalomszók 10
2.2. A viszonyszók 11
3. A szó szerkezete 12
3.1. A toldalékok 12
3.1.1. A (toldalék)morfémák besorolásának problémái 14
4. A szóképzés 16
4.1. A névszóképzés 16
4.1.1. Főnévképzők 16
4.1.2. Melléknévképzők 19
4.1.3. Számnévképzők 20
4.2. Az igeképzés 20
4.2.1. Az igeképzők az irányulás szempontjából 20
4.2.2. Az igeképzők osztályozása a cselekvés lefolyása szempontjából 25
4.2.3. Az igeképzők és a predikátumtípusok összefüggései 26
4.2.3.1. A predikátumtípusok fontosabb ellentétpárjai 26
4.2.3.2. Az esemény, folyamat lefolyásának fontosabb ellentétpárjai 28
4.3. A képzők alaktana 29
4.3.1. Igéből ige 29
4.3.2. Igéből névszó 30
4.3.3. Névszóból ige 31
4.3.4. Névszóból névszó 31
4.4. A képzők funkcionális csoportjai 32
4.4.1. Érdekességek a képzők köréből 35
5. A szóösszetétel 36
B. A szófajok alakja és lehetséges mondatrészi funkcióik 39
6. Az ige 39
6.1. Az igék alaktana; tőtípusok 39
6.2. Az igeragozás - az igéhez járuló ragok és jelek 41
6.2.1. Kijelentő mód, jelen idő - az ige végződése szerint 42
6.2.1.1. Az igék tőtípusok szerinti jelen idejű ragozása 46
6.2.2. Múlt idő - az ige végződése szerint 47
6.2.2.1. Az igék tőtípusok szerinti múlt idejű ragozása 49
6.2.3. A kötőmód - az ige végződése szerint 49
6.2.3.1. A kötőmód az ige tőtípusa szerint 51
6.2.4. A feltételes mód 52
6.2.4.1. A feltételes mód az ige tőtípusa végződése szerint 53
6.2.5. A ható igék 53
6.2.5.1. A -hat/-het kapcsolódása az igetövekkel 54
6.2.6. Összegzés: az igeragozási paradigmák tőtípusok szerinti összefoglaló táblázata 54
7. A névszók 56
7.1. A névszók alaktana 56
7.1.1. A többalakú névszótövek áttekintése 56
7.1.1.1. A toldalékváltozatok áttekintése 57
7.1.1.2. A magánhangzós végű névszótövekhez járuló lehetséges toldalékok
összefoglalása 58
7.1.1.3. A mássalhangzós végű névszótövekhez járuló lehetséges toldalékok 58
7.1.2. A névszók toldalékai 59
7.1.2.1. A főnév toldalékai 59
7.1.2.1.1. A többes szám jele a -k: 59
7.1.2.1.2. A tárgy (akkuzatívusz) ragja a -t 59
7.1.2.1.3. A birtokos személyjel 61
7.1.2.2. A melléknevek toldalékai 62
7.1.2.2.1. A melléknevek többes száma 63
7.1.2.2.2. A melléknév fokozása 63
7.1.2.3. A számnevek toldalékolása 64
8. Az igenevek 65
8.1. A melléknévi igenév 65
8.1.1. A folyamatos és befejezett melléknévi igenevek alaki sajátossága 66
8.2. A határozói igenév 66
8.2.1. A határozói igenév alaki sajátosságai 67
8.3. A főnévi igenév 67
8.3.1. A főnévi igenév alaktana 68
8.4. Az ige-igenév 68
9. A határozói funkciójú elemek 69
9.1. A névszók viszonyragozása 69
9.2. A névutók 84
9.2.1. A vonzattal járó határozószók és névutók 91
9.3. A határozószók 93
9.3.1. A határozószók felosztása jelentésfunkciójuk szerint 94
9.4. Az igét módosító elemek - az igekötők 95
9.4.1. Az igekötők részletes vizsgálata 96
9.4.1.1. Az igekötők jellemző vonzatai 100
9.4.2. A „személyragos" igekötők 101
10. A névmások 102
10.1. Névmások a szófajok helyett 102
10.2. Névmások mondatrészi szerepben 103
10.2.1. Névmások alanyi és jelzői funkcióban 103
10.2.2. Névmások határozói funkcióban
10.2.2.1. A személyes névmás tárgyi/határozóragos alakjai 105
10.2.2.2. A személyes névmás névutós alakja 106
10.2.2.2.1. A vonzatok - személyre vonatkoztatva 107
10.3. A névmások - részletesen 107
10.3.1. Maga - egy sajátos személyes névmás 107
10.3.2. A mutató névmás 108
10.3.3. A vonatkozó névmás 108
10.3.4. A birtokos névmás 109
10.3.5. A határozatlan és általános névmások 110
10.3.6. Azonosító névmások 111
10.3.7. A tagadó névmások 111
10.3.8. Szavak névmási szerepben 111
10.3.8.1. Egyik-másik 112
11. A viszonyszók 113
11.1. A segédigék 114
11.1.1. Az időbeli segédigék 114
11.1.2. A módbeli segédigék 114
11.2. A kötőelemek 115
11.2.1. A mondathatározók 115
11.2.2. A kötőszók 116
11.2.3. Az utalószók 120
11.2.4. A partikulák 121
11.2.4.1. A névelő 122
C. A mondat alaktana; a szó és a mondat 125
12. A mondatok osztályozása kommunikációs funkciójuk szerint 126
12.1. A kijelentés-felkiáltás 126
12.2. A kérdés 126
12.2.1. A függő kérdés 126
12.2.2. A válasz 127
12.3. A feltétel 128
12.4. Az óhajtás 128
12.5. A felszólítás , 128
13. Az állító és tagadó mondatok 130
14. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint 132
14.1. A szótól a mondatrészig - az egyszerű mondat szerkezete 132
15. Mit állít az állítmány, mit jelez a jelző: a mondatrészek formális
és funkcionális jellemzése 135
15.1. Az állítmány 135
15.1.1. A többtagú állítmány 136
15.1.1.1. A létige használata 138
15.1.1.2. Az igenév az állítmány részeként 139
15.1.1.3. A segédige + infinitívusz állítmányi szerepben 140
15.1.2. Az állítmányi szerkezetek összegzése 140
15.2. Az alany 141
15.2.1. A grammatikai alany formai sajátosságai 141
15.2.2. Az alany referenciái 141
15.3. A tárgy 141
15.3.1. A tárgy kifejezési eszközei 142
15.3.2. A tárgy szórendi sajátosságai 143
15.4. A határozók 143
15.4.1. A határozók és az állítmány kapcsolata 143
15.4.2. A határozók csoportosítása 144
15.5. A jelző 145
15.5.1. A jelző funkciói 145
15.5.2. A jelző kifejezési eszközei 145
15.5.3. A jelző kapcsolódási szabályai 145
15.5.4. A határozótól a jelzőig 146
15.5.4.1. Levő, való 147
D. Az összetett mondatok 148
16. A mellérendelő mondatok 148
17. Az alárendelő mondatok formai sajátosságai; az utalószó és a kötőszó 148
18. A többszörösen összetett mondatok 153
18.1. A közbeékelt mondatok 153
FUNKCIÓK 155
Bevezetés 155
1. „Tiszán innen, Dunán túl..." - a helyhatározók 156
1.1. Az irányhármasság 156
1.2., "Befordultam a konyhába..." - hely viszonyok a különböző szituációkban 157
1.2.1. Munka, hivatás 157
1.2.1.1. Oktatás, tanulás, művelődés 157
1.2.2. Szórakozás 157
1.2.2.1. Utazás 157
1.2.3. Vásárlás 158
1.2.4. Lakás, szállás 158
1.2.5. Betegség 158
1.2.6. Ügyintézés, intézmények 159
1.2.7. Társadalmi kötelezettségek 159
1.2.8. Földrajzi nevek 159
1.3. Hol volt, hol nem volt 160
1.3.1. A hely viszony ok lexikája 161
2. „Mához egy hétre már nem leszek itt..." - az idő problémájáról 163
2.1. A magyar nyelv időhatározói rendszerének összefoglalása 164
2.1.1. Nyugtával dicsérd a napot! - az időhatározók használatának lehetséges buktatói 167
2.1.2. Tegnap, ma, holnap - az időhatározószók 170
2.2. Mivel töltöd az időt? - az időhatározó mint vonzat 171
2.3. Ölbe tett kézzel ül - két esemény időbeli viszonya 171
2.4. „Amíg ön alszik, a Darmol dolgozik!" - az időhatározói összetett mondatok 173
2.4.1. Az időhatározói összetett mondatok szerkezete 173
2.4.2. Az idő viszonyok az időhatározói alárendelésekben 173
2.4.2.1. Utóidejű esemény 174
2.4.2.2. Egyidejű események 175
2.4.2.3. Előidejű esemény 175
2.4.3. Láttam, hallottam - az igeidők az alárendelt mondatokban 176
3. „Te az enyém, én a tied" - a birtoklás, valamihez tartozás 177
3 .1. A birtoklás kifej eszközei 177
3.1.1. Akinek a szeme kék" - névelőhasználat a birtokos szerkezetekben 180
3.2. A birtoklás, csoporthoz tartozás, csoportból való kiválás egyéb kifejezőeszközei ... 182
3.2.1. A birtoklás, valamihez tartozás lexikája 184
4. Ragyog az örömtől, bánatában sírva fakad - az ok-okozati viszony 185
4.1. Ok, okozat az egyszerű mondatban 185
4.2. Az ok-okozat/előzmény-következmény kifejezése összetett mondattal 186
5. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne" - a cél, szándék kifejezése 188
5.1. A cél kifejezése az egyszerű mondatban 188
5.2. Acél kifejezése egy másik predikátummal 189
5.2.1. A hangsúlyviszonyok az összetett mondatokban 190
6. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát - a viszonyítás, összehasonlítás kifejezése 191
6.1. Szerény, mint az ibolya - azonos tulajdonságok 191
6.1.1. El, mint Marci Hevesen - azonos körülmények 192
6.1.2. Konkrét tulajdonságok és körülmények összevetése nem valós állításokkal azonosságuk alapján 192
6.1.3. A cselekvés egyéb körülményeinek összehasonlítása 193
6.2. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok - különböző minőségek, mennyiségek, körülmények összehasonlítása 194
6.2.1. Különböző tulajdonságok, körülmények összevetése nem valós állításokkal 195
6.3. A legfontosabb összehasonlító szerkezetek táblázatos összefoglalása 196
6.3.1. Az összehasonlítás lexikája 197
6.4. Túl nehéz vagy jó nehéz? - a fok, mérték kifejezése 197
6.4.1. Fok- és mérték az összehasonlításban 197
6.4.2. A dolgok intenzitásának kifejezése összehasonlító szerkezet nélkül 198
6.4.2.1. A tulajdonságok, állapotok foka, mértéke 198
6.4.2.2. Az események, cselekvések foka, mértéke 199
7. Vizet prédikál és bort iszik - az ellentét kifejezése 201
7.1. Ellentétes kötőszók 201
7.2. „Tán csodállak, ámde nem szeretlek ..." megszorító-megengedő ellentétes mondatok 204
8. Én, te és a világ - kérdés, kérés, bizonytalanság, kételkedés, óhajtás, felszólítás 205
8.1. A kérdés 205
8.1.1. Kérdezz, felelek mindenre! 206
8.1.2. Igen-nem 209
8.1.3. Tipikus kérdések, tipikus válaszok - összefoglalás 209
8.2. A valószínűség, lehetségesség, biztos-, ill. bizonytalanság kifejezőeszközei 211
8.2.1. A módosítószók, mondathatározók 211
8.2.2. A segédigék és a -hat/-het 211
8.2.3. Az igemódok 211
8.3. A kételkedés 212
8.4. Az óhajtás 212
8.5. A feltételhez kötöttség 213
8.6. Kérés, felszólítás, tiltás 213
9. „Kéretik, adatik, kihirdettetik" - a személytelenség (passzivitás) kifejezése a magyarban 216
10. Dugóhúzó és rejtővonó - a szituatív igék 218
ÖSSZEFÜGGÉSEK 221
1. Bevezető: mondat - megnyilatkozás 221
1.1. A magyar nyelv - madártávlatból 221
2. Az adott helyzetek tipológiája - általános szempontok 224
2.1. Predikátumtípusok a magyarban 225
2.1.1. Állapot 226
2.1.2. Történés 226
2.1.2.1. A szenvedő szituációk 227
2.1.3. Cselekvés 228
2.1.3.1. Műveltető (faktitív) szituációk 228
2.1.3.2. Kauzatív szituációk 228
2.1.3.3. Tárgyra irányuló szituációk 229
2.1.3.4. A reciprok szituációk 229
2.1.3.5. A reflexív szituációk 230
2.1.3.6. Általános irányulást kifejező szituációk 230
2.1.4. Helyzet 231
2.1.5. Affektív szituációk 232
2.1.5.1. Affektív szituációig 233
2.2. A predikátumtípus és az igenem összefüggései - összegzés 234
2.2.1. A nem dinamikus predikátum 235
2.3. A predikátumtípus és az akcióminőség összefüggései 235
2.4. A szemantikai funkciók 237
2.4.1. Az alany lehetséges szemantikai funkciói 238
2.4.2. A tárgy szemantikai funkciói 239
2.4.3. A határozók szemantikai csoportjai 239
3. A mondat sarkalatos pontja: az ige 241
3.1. Hogyan alakul az ige kontra határozó mérkőzés? 241
3.1.1. A vonzatok, a vonzatok típusai 243
3.1.1.1. A vonzatok száma és alakja 244
3.1.1.2. Megjegyzések a vonzatokhoz 246
3.1.2. Az igemódosítók 246
3.1.2.1. Az igekötők 247
3.1.2.2. A funkcióigék 247
4. Időről-időre: az események belső időszerkezete 249
4.1. A szituáció aspektusa (az ablakban ülő kukkoló esete...) 252
4.1.1. Hatkor vagy hatra? - a belső időszerkezet és az időhatározók összefüggései .. 253
4.2. Fából vaskarika: a progresszív aspektus 256
5. Nagy úr a muszáj...: a nyelvi modalitás 258
5.1. Az igemódok és funkcióik 258
5.1.1. A feltételes mód 259
5.1.2. A kötőmód 259
5.1.2.1. Az egyszerű felszólítás 260
5.1.2.2. A cél kifejezése kötőmóddal és hogy kötőszós alárendelt mondattal 261
5.1.2.3. A vonzatos igék és a kötőmód (függő kijelentések) 262
5.1.2.3.1. A kötőmódban álló mellékmondatok helyettesítése infinitívusszal ...263
5.1.2.4. Általános érvényű lehetőség, szükségszerűség, preferencia 263
5.1.2.5. A függő (indirekt) kérdések 264
5.1.2.6. A függő felszólítás 264
5.1.2.6.1. A függő mondatok szórendjének összehasonlítása 265
5.1.3. Az igemódok funkcionális összefüggései - összegzés 265
5.2. A segédigék és a -hat/-het 266
6. Két megnyilatkozás egy mondat keretében - két igei centrum egy mondat határán belül 268
6.1. Az összetett mondatok 268
6.1.1. A mellérendelő mondatok 268
6.1.2. A független mondatok 268
6.1.3. A hogy kötőszós tartalomadó (függő) mondatok 269
6.1.3.1. A hogy-os mondatok grammatikai szempontból 269
6.1.3.2. A hogy-os mondatok funkció szerinti felosztása 270
6.1.4. A vonatkozói alárendelés 272
6.2. Az igeneves szerkezetek 273
7. A szöveg összefüggését biztosító grammatikai eszközök 275
7.1. Az egyeztetés 275
7.1.1. A szám- és személy szerinti egyeztetés 275
7.1.2. A határozottság szerinti egyeztetés 277
7.1.2.1. A határozott-határozatlan ragozás problémás esetei 278
7.1.2.2. Az állítmány alakja több tárgy esetén 279
7.1.2.3. A határozott-határozatlan ragozás szövegösszetartó funkciója 279
7.1.3. Egyeztetés az állítás-tagadás szerint (a kettős tagadás) 280
7.2. A névelőhasználat 282
7.2.1. Névelős vagy névelőtlen főnév alanyi szerepben 283
7.2.2. Névelős vagy névelőtlen főnév állítmányi szerepben 283
7.2.3. Névelőhasználat a birtokos szerkezetekben 284
7.2.4. A névelőhasználat a tárgy és a határozók esetén 285
7.3. A névmásítás 286
7.3.1. A névmásítás táblázatos összefoglalása 287
7.4. Aszórend 291
7.4.1. A hangsúlyos mondat szórendje 291
7.4.1.1. Hangsúlyos elemek 293
7.4.1.2. Nem hangsúlyozható elemek 294
7.4.1.3. A cselekvés folyamatossága és a szórend 295
7.4.2. A narratív mondat szórendje 295
7.4.3. Az állítmányt bővítő határozók helye a mondatban 296
7.4.4. A hangsúly kérő és a hangsúlykerülő igék 297
7.4.5. A segédigés szerkezetek szórendje 299
7.4.5.1. A segédigék viselkedése segédige + egyszerű ige esetén 300
7.4.5.2. A segédigék viselkedése segédige + igemódosító + ige esetén 300
7.4.5.3. A segédigés mondatok szórendjének laza (praktikus) szabályai 301
Hangtan 303
Irodalom 314
Mutató 317

Témakörök