1.067.309

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 2003. január-december

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának folyóirata/127. évf. 1-4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában úgy definiálják, hogy azok a folyamatos beszéde megtörő jelenségek, amelyek az elhangzottak tartalmához nem árulnak hozzá. Az újabb kutatások... Tovább

Előszó

A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában úgy definiálják, hogy azok a folyamatos beszéde megtörő jelenségek, amelyek az elhangzottak tartalmához nem árulnak hozzá. Az újabb kutatások azt igazolják, hogy ezeket a megakadásokat a hallgatók mintegy tudat alatt felhasználják, azaz bizonyos értelemben szükségesek az elhangzottak mind pontosabb megértéséhez (Fox Tree 2001; Gósy 2000). Goldman Eisler például már a hatvanas években utal a szüneteknek a beszédmegértésben betöltött szerepére (1968). A beszélők - valószínűsíthetően az anyanyelvi-elsajátítás folyamán - megtanulják a nyelvre jellemző megakadásokat a beszédfeldolgozás során (beleértve a szüneteket is mint nem tartalmas jelenségeket arra, hogy még biztosabbá tegyék az elhangzottak megértését.
A megakadások azért jönnek létre, mivel a beszélő bizonytalan abban, hogy mit szándékozik mondani, ugyanakkor igyekszik kontrollálni is a közlés tervezési, kivitelezési, illetve artikulációs részfolyamatait. A "megakadásjelenség" kifejezés valójában gyűjtőfogalom, a spontán beszédben fellépő, különféle bizonytalanságokat és hibákat értjük rajta (vö. Gósy 2002). Noha ilyen jelenségek az emberi beszédfolyamatban általánosan regisztrálhatók, és bármely nyelv beszélt változatában megjelennek, az ide tartozó jelenségeknek még nincs egy univerzálisnak tekinthető rendszerezése. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk pontosan ki mit ért megakadásjelenségen, mit sorol e gyűjtőforgalomba, s hogyan osztályozza a jelenségeket. Ezért a kérdéssel foglalkozóknak minden esetben pontosan definiálniuk kell az elemzendő jelenségeket. Vissza

Tartalom

1. szám

Nyelvművelés
Fülöp Lajos: Fábián Pál nyolcvanéves 1
Banczerowski Janusz: A nem verbális kommunikáció mint a kognitív nyelvészeti kutatások
tárgya 4
Zimányi Árpád: A szaknyelvi helyesírás-tervezés újabb feladataiból 12
Keszler Borbála: A magyar írásjelhasználat és Európa 24
Bene Annamária: A felső magánhangzók hosszúsága 36
Nép és nyelv
Rácz János: Keserű növények - keserű nevek 46
Nyelv és iskola
Szikszainé Nagy Irma: Gondolatok a szövegértő olvasásról A. Jászó Anna cikke kapcsán 57
Szabó József: A dialektológia és az iskolai oktatás kapcsolatának vizsgálata Németországban és Ausztriában 64
A nyelvtudomány műhelyéből
Iványi Zsuzsa: A „nyelvemen van" jelenség német és magyar nyelvű beszélgetésekben 76
Takács Szilvia: Szövegépítkezés a ráolvasó imádságokban 92
Kisebb közlemények
Érsok Nikoletta Ágnes: Írva csevegés - virtuális írásbeliség 99
Molnár András: Pejoratív értelem a -Vdik, -(V)kVdik, -skVdik képzők körül 104
Szó- és szólásmagyarázatok
A. Molnár Ferenc: Kiveti a drágát a hasából 107
A. Molnár Ferenc: Dongába dönt, maradt, volt 108
Szemle
Kemény Gábor (szerk.): A metafora grammatikája és stilisztikája (Ismerteti: Péter Mihály) 110
Szabó Zoltán (szerk.): „Arany-alapra arannyal". Tanulmányok a magyar irodalmi szecesszió
stílusáról (Ismerteti: Szikszainé Nagy Irma) 113
Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig (Ismerteti: Laczkó
Mária) 120
Gyula Décsy: The Linguistic Identity of Europe (Ismerteti: Hegedűs József) 123
Balázs Géza: Nyelvünkben a világ (Ismerteti: Fodor István) 129
Boda István Károly - Porkoláb Judit: Számítógépes stilisztikai és szövegtani tanulmányok (Ismerteti: Szabó Zoltán) 131
A Nyelvőr hírei
Markó Alexandra: Beszédkutatás 2002 tudományos ülésszak 133

2. szám

Nyelvművelés
Elekfi László: Friss emlékezés egy tartalmas életpályára. Kiss Lajos 1922-2003 137
Balázs Géza: „Minden házfalat cseréljetek sms-falra". Sms-fal mint elektronikus graffiti 144
Dróth Júlia: Egy korszerű szakszótár elkészítésének alapjai 159
Ágoston Mihály: Ki is a mi egyik szomszédunk? 167
Nép és nyelv
Rácz János: A boglárka nemzetség 177
Nyelv és iskola
Eőry Vilma: Strukturális nyelvleírás és anyanyelvi oktatás Csehországban és Magyarországon 183
A nyelvtudomány műhelyéből
Pete István: Korunk nyelvtudományának történeti háttere és jellemzői 186
Banczerowski Janusz: Az ábrázolás fogalma a kognitív nyelvészetben 196
Nádas Tímea: A főnévi igeneves figura etimologicák grammatikai vizsgálata 207
Papp Kornélia: Magyar Cicero kerestetik! 222
Szemle
Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana (Ismerteti: Gáspári László) 233
Kemény Gábor: Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába (Ismerteti: Kocsány Piroska) 237
Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány? (Ismerteti: Urkom Alexander) 242
Szikszainé Nagy Irma: A retorikai kérdés rövid tudománytörténete (Ismerteti: Szabó Zoltán) 251
Georg Trakl: A magányos ősze (Ismerteti: Lőrincz Julianna) 254

3. szám


Nyelvművelés
Gósy Mária: A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései 257
Banczerowski Janusz: A szaknyelvek szerepe a civilizációs fejlődésben 277
Rácz János: A Szőlő és Bor 283
Nyelv és iskola
Szathmári István: Nyelvünk közéleti szerepéről 288
A nyelvtudomány műhelyéből
Szili Katalin: Elnézést, bocsánat, bocs... (A bocsánatkérés pragmatikája a magyar nyelvben)292
Pete István: Hány esetük van a magyar főneveknek? 308
Laczkó Krisztina: A mutató névmások funkcionális vizsgálata 314
Kisebb közlemények
Mizser Lajos: „Csúnya" nevek (?) 326
Szó- és szólásmagyarázatok
Rácz János: Csengővirág és bolondítófű 329
Szemle
Tamás Forgács: Ungarische Grammatik (Ismerteti: Haader Lea) 334
Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás (Ismerteti: Szathmári István) 338
Máté Jakab: A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig (Ismerteti: Fodor István) 340
Vászoly Erik: Ausztrália bennszülött nyelvei (Ismerteti: Fodor István) 342
„Coccinelle". Chamfrault Catherine, Gál Edit, Tamussin Catherine: Francia nyelv 8-11
éveseknek (Ismerteti: Pálffy Gabriella) 346
A Nyelvőr hírei
Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2002. évi munkájáról 349
Antalné Szabó Ágnes: A szavak súlya. Értékmegőrzés és értékteremtés az anyanyelvi versenyeken 350
Figler Csilla: Könyvbemutató az Ormánságban 355

4. szám


Szépe György: Szende Aladár 357
Pusztai Ferenc: Lexikográfiái kérdések és válaszok az átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárban 362
Lanstyák István: A Magyar értelmező kéziszótár a nyelvhelyesség fogságában 370
Nyelv és stílus
Tátrai Szilárd: Egy nem mindennapi elbeszélés 389
Nyelv és iskola
Antalné Szabó Ágnes: Az anyanyelvi nevelés új stratégiái 407
A nyelvtudomány műhelyéből
Banczerowski Janusz: Néhány megjegyzés az információ fogalmáról és terjedelméről 428
Gósy Mária - Kovács Magdolna: Nyelvi tudatosság, norma és rendszerkényszer a h esetében 439
Balogh Judit: Az értelmezős szerkezet helye a szintagmák között I. 456
Szó- és szólásmagyarázatok
A. Molnár Ferenc: Az Ómagyar Mária-siralom néhány szavának magyarázatáról 472
Szemle
Benkő Loránd: Az ómagyar nyelv tanúságtétele. Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történetéről (Ismerteti: Hajdú Mihály) 479
A Nyelvőr hírei
Elekfi László: Bodolay Géza 484
Bárczi Géza: Simonyi Zsigmond 488
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem