1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 2001. január-december

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának folyóirata/125. évf. 1-4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában úgy definiálják, hogy azok a folyamatos beszéde megtörő jelenségek, amelyek az elhangzottak tartalmához nem árulnak hozzá. Az újabb kutatások... Tovább

Előszó

A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában úgy definiálják, hogy azok a folyamatos beszéde megtörő jelenségek, amelyek az elhangzottak tartalmához nem árulnak hozzá. Az újabb kutatások azt igazolják, hogy ezeket a megakadásokat a hallgatók mintegy tudat alatt felhasználják, azaz bizonyos értelemben szükségesek az elhangzottak mind pontosabb megértéséhez (Fox Tree 2001; Gósy 2000). Goldman Eisler például már a hatvanas években utal a szüneteknek a beszédmegértésben betöltött szerepére (1968). A beszélők - valószínűsíthetően az anyanyelvi-elsajátítás folyamán - megtanulják a nyelvre jellemző megakadásokat a beszédfeldolgozás során (beleértve a szüneteket is mint nem tartalmas jelenségeket arra, hogy még biztosabbá tegyék az elhangzottak megértését.
A megakadások azért jönnek létre, mivel a beszélő bizonytalan abban, hogy mit szándékozik mondani, ugyanakkor igyekszik kontrollálni is a közlés tervezési, kivitelezési, illetve artikulációs részfolyamatait. A "megakadásjelenség" kifejezés valójában gyűjtőfogalom, a spontán beszédben fellépő, különféle bizonytalanságokat és hibákat értjük rajta (vö. Gósy 2002). Noha ilyen jelenségek az emberi beszédfolyamatban általánosan regisztrálhatók, és bármely nyelv beszélt változatában megjelennek, az ide tartozó jelenségeknek még nincs egy univerzálisnak tekinthető rendszerezése. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk pontosan ki mit ért megakadásjelenségen, mit sorol e gyűjtőforgalomba, s hogyan osztályozza a jelenségeket. Ezért a kérdéssel foglalkozóknak minden esetben pontosan definiálniuk kell az elemzendő jelenségeket. Vissza

Tartalom

1. szám

Nyelvművelés
Banczerowski Janusz: A nyelvtudomány paradigmái 1
Nyelv és stílus
Szabó Zoltán: Gondolatok az összehasonlító stilisztikáról 30
Nyelv és iskola
Aczél Petra: A meggyőző szöveg retorikája 47
Nép és nyelv
Lukács László: Népi harangszó-magyarázatok 56
Hőhn Mária - Priszter Szaniszló: A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok (XVII-XVIII. század) és növényneveik 68
A nyelvtudomány műhelyéből
Iványi Zsuzsa: A nyelvészeti konverzációelemzés 74
Péteri Attila: Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben 94
Laczkó Krisztina: Névmás és referencia 102
Kisebb közlemények
Lengyel Klára: Tagolatlan nyelvi elemek 108
Szathmári István: Olvas vagy felolvas 110
Pásztor Emil: Finn nevek toldalékolása a magyar helyesírásban 111
Szó- és szólásmagyarázatok
Kicsi Sándor András: Bétel 112
Szemle
Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet (Ismerteti: Pete István) 114
A Nyelvőr hírei
Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2000. évi munkájáról 128
Antalné Szabó Ágnes: "taní-tani". Országos anyanyelv-tanítási verseny az ELTE-n 131

2. szám


Bencédy József: A nyelvi, nyelvhasználati változások belső hatóerőiről 137
Klaudy Kinga: Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv „korszerűsítéséért"? 145
Banczerowski Janusz: A lengyel nyelv törvényi védelméről 152
Horváth László: A volna : lenne kettősség kontrollvizsgálata 158
Bodó Csanád: Nyelvi változások a nyelvcsere és nyelvvesztés folyamatában 169
Nyelv és stílus
Gáspári László: Mondatösszevonás-típusok és funkcióik Nagy Gáspár költői nyelvében 180
Nép és nyelv
Rácz János: A farkas állatnév összetett növényneveinkben 187
A nyelvtudomány műhelyéből
Dezső László: Nyelvi és metrikai típusok a régi magyar népdal verselésének és dallamának jellemzésében 203
Nyomárkay István: Adalékok a horvát szaknyelv magyar és német mintáihoz 225
Kugler Nóra: Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához 233
H. Varga Márta: A kreol nyelvek kialakulása és az anyanyelv-elsajátítás, nyelvkeletkezés
kérdése 242
Kisebb közlemények
Elekfi László: Személyragozott igekötők? 250
Rácz János: A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok növényneveihez 253
Szathmári István: Aprónak látszó tévedések a rádióban, a televízióban és a sajtóban 255
Szemle
Fehér Erzsébet: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben (Ismerteti: Szikszainé Nagy Irma) 257
Dallos Nándor - Perti János: Hosszúhetényi szótár (Ismerteti: Szabó József) 261
Gecső Tamás (szerk.): Lexikális jelentés, aktuális jelentés (Ismerteti: N. Lőrincz Julianna) 265
A Nyelvőr hírei
T. Molnár István: In memóriám Papp Ferenc 266

3. szám

Nyelvművelés
Gecső Tamás: Szükség van-e a filológiára? 269
Banczerowski Janusz: Néhány megjegyzés a „természetes nyelv" fogalmának értelmezéséhez 282
Nép és nyelv
Rácz János: Népi növényneveink 287
Nyelv és stílus
Tolcsvai Nagy Gábor: Két napihír összehasonlító stílusérték-vizsgálata 299
Kemény Gábor: A „szecessziós" Krúdy 319
A nyelvtudomány műhelyéből
Gósy Mária - Kovács Magdolna: A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében 330
Haader Lea: Mikrodiakrónia és változásvizsgálat (az összetett mondatokban) 354
Szó- és szólásmagyarázatok
Fodor István: A rendszer újabb jelentése 372
Kisebb közlemények
A. Molnár Ferenc: A Halotti Beszéd és könyörgés értelmezése 374
Zsigri Gyula: Részleges vagy teljes hasonulás? 378
Gaál Imre Péter: Az isa és az ősmagyar kori *VCV fölépítésű mutatónévmási rendszer 381
Szemle
Szabó József: Nyelvjárási és szociolingvisztikai tanulmányok (Ismerteti: Molnár Zoltán
Miklós) 383
Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés - szövegelemzés - szövegalkotás. Szövegtani gyakorlatok (Ismerteti: Zimányi Árpád) 385
A Nyelvőr hírei
Antalné Szabó Ágnes: A helyesírás-tanulás motivációja. Beszámoló a Simonyi Zsigmond
helyesírási verseny 2001. évi Kárpát-medencei döntőjéről 388
Koltói Ádám: A retorika reneszánsza 393
Mártonfi Attila: Kétéves a Magyar Nyelvőr internetes kiadása 395

4. szám

Nyelvművelés
Banczerowski Janusz: A föld nyelvi képe a magyar nyelvben 397
Laczkó Krisztina: Az alany és az állítmány viszonyáról: hozzárendelés vagy alárendelés? 407
Nép és nyelv
Rácz János: Kutya van a kertben 419
Nyelv és iskola
Balogh Judit: A kereszteződő szófajúságról 437
Nyelv és stílus
Kocsány Piroska: Párhuzamos műfordítás: a stilisztika kivételes lehetősége 444
Szathmári István: Kossuth nyelve és stílusa kilenc 1845-1846-os hivatalos levele alapján 453
Pethő József: Szemantikai ismétlések a Szindbád útja a halálnál című Krúdy-novellában 465
A nyelvtudomány műhelyéből
Gósy Mária: A testalkat és az életkor becslése a beszéd alapján 478
Szó- és szólásmagyarázatok
A. Molnár Ferenc: Balassi-magyarázatok 488
Kisebb közlemények
Fercsik Erzsébet: Az idegen márkanevek egy típusának magyar toldalékolása 493
Zsigri Gyula: Hangtani és alaktani kötöttségű folyamatok 494
Szemle
Szabó József: Koppány menti tájszótár (Ismerteti: Bokor József) 498
Szathmári István: A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Ismerteti: Szikszainé Nagy
Irma) 500
Békési Imre: Osztatlan filológia (Ismerteti: Szabó Zoltán) 507
Balázs Géza: Lehetséges nyelvi szabványok (Ismerteti: Zimányi Árpád) 510
Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia (Ismerteti: Guttmann Miklós) 512
Lengyel Zsolt: Az írás. Kezdet - folyamat - végpont (Ismerteti: Kassai Ilona) 519
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem