1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 2000. január-december

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának folyóirata/124. évf. 1-4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában úgy definiálják, hogy azok a folyamatos beszéde megtörő jelenségek, amelyek az elhangzottak tartalmához nem árulnak hozzá. Az újabb kutatások... Tovább

Előszó

A beszéd közben tapasztalható megakadásokat általában úgy definiálják, hogy azok a folyamatos beszéde megtörő jelenségek, amelyek az elhangzottak tartalmához nem árulnak hozzá. Az újabb kutatások azt igazolják, hogy ezeket a megakadásokat a hallgatók mintegy tudat alatt felhasználják, azaz bizonyos értelemben szükségesek az elhangzottak mind pontosabb megértéséhez (Fox Tree 2001; Gósy 2000). Goldman Eisler például már a hatvanas években utal a szüneteknek a beszédmegértésben betöltött szerepére (1968). A beszélők - valószínűsíthetően az anyanyelvi-elsajátítás folyamán - megtanulják a nyelvre jellemző megakadásokat a beszédfeldolgozás során (beleértve a szüneteket is mint nem tartalmas jelenségeket arra, hogy még biztosabbá tegyék az elhangzottak megértését.
A megakadások azért jönnek létre, mivel a beszélő bizonytalan abban, hogy mit szándékozik mondani, ugyanakkor igyekszik kontrollálni is a közlés tervezési, kivitelezési, illetve artikulációs részfolyamatait. A "megakadásjelenség" kifejezés valójában gyűjtőfogalom, a spontán beszédben fellépő, különféle bizonytalanságokat és hibákat értjük rajta (vö. Gósy 2002). Noha ilyen jelenségek az emberi beszédfolyamatban általánosan regisztrálhatók, és bármely nyelv beszélt változatában megjelennek, az ide tartozó jelenségeknek még nincs egy univerzálisnak tekinthető rendszerezése. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk pontosan ki mit ért megakadásjelenségen, mit sorol e gyűjtőforgalomba, s hogyan osztályozza a jelenségeket. Ezért a kérdéssel foglalkozóknak minden esetben pontosan definiálniuk kell az elemzendő jelenségeket. Vissza

Tartalom

1. szám

Banczerowski Janusz: Metanyelvi struktúrák szerepe a jelentésmódosításban 1
Balázs Géza: A média nyelvi normája 5
Pátrovics Péter: Nyelvhasználat a bíróságon 25
Szabó Zsolt: A zenei szaknyelv néhány kérdése 32
Nyelv és iskola
Lengyel Klára: Az állítmány 47
Keszler Borbála: A szóképzés 59
Nyelv és stílus
Kemény Gábor: A nyelvi kép: „rendellenesség" és „szabályszerűség" 74
A nyelvtudomány műhelyéből
Nyomárkay István: A hangváltozások klasszikus és modern interpretációi 86
Varga László: A magyar mellékhangsúly fonológiai státusáról 91
Pete István: Férfinyelv-e a magyar? 108
Kisebb közlemények
Szathmári István: Minden 'mindenki' jelentésben 116
Szathmári István: Milyen elemekből áll a Hegykő falunév? 117
Szó- és szólásmagyarázatok
Rácz János: Agármony és bakszakáll 118
Szemle
Gósy Mária: Pszicholingvisztika (Ismerteti: Navracsics Judit) 126
Molnár Zoltán Miklós: Nyelvföldrajzi-szociolingvisztikai vizsgálatok a magyar nyelvterület
nyugati régióiban (Ismerteti: Szabó József) 128
Gecső Tamás - Spannraft Marcellina: A szinonimitásról (Ismerteti: N. Lőrincz Julianna) 131
Géczi János - Kenesei Andrea (szerk.): Simonyi Zsigmond. Vár ucca tizenhét (Ismerteti: Fóris Ágota) 133
A Nyelvőr hírei
Szabó József: Nyelvjáráskutatók konferenciája Augsburgban 136
A Nyelvőr postájából
Pásztor Emil: Mihez képest 11. kiadású a helyesírási szabályzatunk? 140

2. szám

Nyelvművelés
Szathmári István: Államiságunk, kultúránk, nyelvünk ezer éve 141
Elekfi László: Homonimák felismerhetősége toldalékos alakok alapján 146
Szloboda János: Szabály vagy szabálytalanság? 164
Nyelv és iskola
A magyar nyelvi kerettanterv tervezetéről (Az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének
oktatói) 168
A nyelvtudomány műhelyéből
Gósy Mária: A [p, t, k] mássalhangzók zöngétlenedési ideje 195
Banczerowski Janusz: A halál mint kultúrfogalom a magyar és a lengyel nyelvben 204
Kertész András: A kognitív nyelvészet szkeptikus dilemmája 209
Tátrai Szilárd: Az elbeszélő „én" nyelvi jelöltsége 226
Szó- és szólásmagyarázatok
Rácz János: Húr szavunk a növénynevekben 239
Szemle
Fodor István: Szleng - bizalmas köznyelv. Gondolatok két új szótár kapcsán 248
Petőfi S. János - Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Kérdések - Válaszok. Bevezetés
a szemiotikai szövegtanba (Ismerteti: Szabó Zoltán) 253
Gecső Tamás (szerk.): Poliszémia, homonímia (Ismerteti: N. Lőrincz Julianna) 256
Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Tomus
XIII. (Ismerteti: Kincses Kovács Éva) 258
Péter Mihály: „Pár tarka fejezet csupán..." Puskin „Anyegin"-je a magyar fordítások tükrében (Ismerteti: N. Lőrincz Julianna) 260
A Nyelvőr hírei
P. Dombi Erzsébet: Anyanyelvi nevelés és helyesírás. Implom József helyesírási verseny
1999 263
Fábián Zsuzsa: Híradás a Szótári Munkabizottság megalakulásáról 265
A Nyelvőr postájából
Holczer József. Ami a Magyar helyesírási szótárból kimaradt 266
Kövendi Dénes: A rá és személyragos alakjai mint határozószók és mint igekötők 270

3. szám

Gósy Mária: A beszédritmus elemzésének egy lehetséges megközelítése 273
Dróth Júlia: Legyen egységes az Európai Unió magyar nyelvű terminológiája! 287
Nyelv és stílus
Kemény Gábor: Szkülla és Kharübdisz között: a stilisztika feladatai és lehetőségei az új évezred küszöbén 298
Szathmári István: Irodalmi nyelvünk Laczka János Zair-fordításában és Bessenyeiről szóló
életrajzában 310
Nyelv és iskola
Antalné Szabó Ágnes: Helyesírásunkkal helyesírásunkért (Beszámoló a 2000. évi Simonyi
Zsigmond országos helyesírási versenyről) 315
Balogh Judit: Helyesírásunk az ezredfordulón (Beszámoló a Simonyi-versenyre érkezett pályázatokról) 324
Nép és nyelv
Rácz János: Állatnevek a botanikában 329
Hegedűs Attila: A Szilágysági nyelvatlasz bemutatása 340
A nyelvtudomány műhelyéből
Banczerowski Janusz: A szavak kapcsolódási mechanizmusa a világ nyelvi képének tükrében 349
Nyomárkay István: Szalay István magyar nyelvtanának vend fordítása 352
Szili Katalin: A tárgyasság a magyar nyelvben 356
Kisebb közlemények
B. Kovács Mária: A funkcióigék kérdéséhez 370
Szemle
Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika (Ismerteti: Mátai Mária) 373
Éder Zoltán: Túl a Duna-tájon (Ismerteti: Vladár Zsuzsa) 382
Czetter Ibolya: A stílus és a formák. Tanulmányok a nyelvművész Márai Sándorról (Ismerteti: Szabó Zoltán) 384
Balogh Ferencné: Lőrincze Lajos. Emlékezés és bibliográfia (Ismerteti: Hangay Zoltán) 387
Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek (Ismerteti: Nádasi Edit) 389
Kis Tamás: A szlengkutatás útjai és lehetőségei (Ismerteti: H. Varga Gyula) 392
Cs. Jónás Erzsébet: A színpadi nyelv pragmatikája (Ismerteti: N. Lőrincz Julianna) 396
A Nyelvőr hírei
Aczél Petra: Kossuth retorikai konferencia és szónokverseny 397
A Nyelvőr postájából
Gaál Imre: Az isa kihalása utáni ím(e)s ám szerkezet 399

4. szám

Keszler Borbála: A IX. Anyanyelvi Konferencia 401
Gósy Mária: Az életkor hatása a mentális lexikon működésére 410
Banczerowski Janusz: A szövegkezdő metainformációs mondatok struktúrájáról és funkcióiról 423
Nemesi Attila László: A „ természetesen, hogy... " típusú szintaktikai szerkezetről 430
Nyelv és stílus
Fehér Erzsébet: A magyar stilisztika a 90-es években 443
Nyelv és iskola
Haader Lea: A mellékmondatok osztályozásának problémái 452
A. Jászó Anna: Az integráció a magyartanításban 456
Nép és nyelv
Kiss Jenő: Magyar nyelvjárási beszélők anyanyelvi tetszési indexéhez 465
Rácz János: Here és orr a botanikában 469
A nyelvtudomány műhelyéből
Nyomárkay István: A világ nyelvi képe az idegen szavak tükrében egy horvát drámában
és magyar fordításában 487
Tolcsvay Nagy Gábor: A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan számára 494
Maitz Péter: A nyelvtörténet elvi kívánalmairól a német nyelv magyarországi története kapcsán 501
H. Varga Márta: Egyszerű vagy összetett képzők? 514
Szemle
Benkő Loránd: Nemzet és anyanyelve (Ismerteti: Fábián Pál) 520
Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok. A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely
(Ismerteti: Szathmári István) 521
Banczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései (Ismerteti: Pacsai
László) 523
Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan (Ismerteti: Rozgonyiné Molnár Emma) 526
Ruzsiczky Éva: Szinonimaszótár diákoknak (Ismerteti: Raisz Rózsa) 529
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem