Magyar Nyelvőr 1984. január-december

A Magyar Tudományos Akadémia Anyanyelvi Bizottságának folyóirata - 108. évfolyam 1-4. szám

Szerző

Budapest

'Kiss Lajos: Magyar Nyelvőr 1984. január-december ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	512 oldal
Sorozatcím:	Magyar Nyelvőr
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Teljes évfolyam.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet az 1. számból:

"Nyelvművelés karhatalommal?
(Egy hozzászólás ürügyén)
1. A sajtóból, írásbeli és szóbeli közlésekből már jó ideje ismeretes, hogy napirendre került helyesírásunk újabb szabályozása. Az idegesebb természetű olvasó sokszor már „allergiás" lesz az újabb jelző hallatára, nem minden ok nélkül, hiszen az utóbbi időben az élet minden területén egyre sűrűbben találkozik vele, és ami sok esetben valóban nyugtalanító, az újabb egyre inkább 'rosszabbat' jelent. Témánk esetében szerencsére nem ez a helyzet. Nyelvünk fejlődése, nyelvszokásaink alakulása egyike a legkonzervatívabb jelenségeknek. Jóformán századoknak kell elmúlnia ahhoz, hogy jelentős, feltűnő változásokat észlelhessünk, olyan méretű változás pedig, mint pl. a nyelvújítás, majdnem a fehér holló ritkaságával vetekszik. Ami közelebbről helyesírásunkat illeti, elfogadható általánosítással egy emberöltő (25 - 35 év) nagyságú időtartamban jelölhetjük meg azt a korszakot, amely alatt nyelvfejlődésünk folyamán annyi tapasztalati anyag gyülemlik fel, hogy már elkerülhetetlennek látszik érvényben levő helyesírásunk felülvizsgálata. Két legutóbbi akadémiai helyesírási szabályzatunk kiadása között (1922. és 1954.) nagyjából annyi idő telt el, amennyi 1954-től napjainkig, s ha ehhez hozzávesszük korunk tudományos-műszaki kultúrájának robbanásszerű fejlődését, akkor valóban megérettnek mondhatjuk az időt egy újabb szabályozásra. Ennek a munkának vagyunk tanúi, többen részesei is jelenleg, a munka természetrajzához pedig hadd emeljek ki csak két jellemvonást: a kollektivitást és a demokratizmust. Az előbbit nem kell bővebben magyaráznom, az utóbbit igen, mivel a Helyesírási Bizottságnak egy eddigelé nem vagy kevéssé alkalmazott munkamódszeréről van szó. A bizottság ugyanis azt a gyakorlatot vezette be, hogy a szabályzat egy-egy elkülönült témakörének átvizsgálását a jelen követelményei szerint egy-egy, lehetőleg külső munkatársra bízza tervtanulmány formájában, az elkészült tanulmányt a bizottság megvitatja, majd a szabályzat tervezett szövegét javaslat formájában nyomtatásban közzéteszi ismertetés, főleg észrevételek, hozzászólások megtétele céljából. Ezek figyelembevételével dönt a bizottság a végleges szövegről. A külön- és egybeírás kérdésköre valóban talán legvitatottabb, legingoványosabb területe helyesírásunknak, nem csoda tehát, hogy nem akadt rá külső vállalkozó, így a bizottság társelnöke, Fábián Pál maga volt kénytelen vállalni a hálásnak és könnyűnek egyáltalán nem mondható feladatot; ahogy ő maga is megállapította, ,,a téma annyira ágas-bogas, a vélemények annyira szétágazók, hogy egy terjedelmes bölcsészdoktori értekezés is kikerekedne belőle"." Vissza

Tartalom

1. szám:

Nyelvművelés
Süle Jenő: Nyelvművelés karhatalommal? 1
Dániel Ágnes: Hogyan terjed az ismeret? 8
Nyirkos István: A rím nyelvi szerepéről 17
Mayer Klára: Összehasonlító frazeológiai vizsgálatok 23
Vita
Tompa József: És mégis mozog a föld 31
Lőrincze Lajos: Hogyan vitázunk, hogyan vitázzunk? 35
Íróink nyelve
Kerkovits Andrea: Nyelvkoszorúnk szél-kaszabolta levelei 49
Tomory Julianna: Az Éj monológjának mondatszerkezeti-stilisztikai elemzése 56
Nyelv és iskola
Éder Zoltán: A magyar mint idegen nyelv diszciplináris helye 63
Hegedűs Rita: Nyelvtan és nyelvtanítás viszonya Bél Mátyás Sprachmeisterében 75
Papp Ferenc: Magyar nyelvoktatás és az iskolai számítógépek 83
Szó- és szólásmagyarázatok
Bernáth Béla: Köti az ebet a karóhoz - megrágta az eb a szíjat - Elveti a sulykot 90
Bödey József: Delján bolgár trónkövetelő emléke magyar falunevekben 93
K. Palló Margit: Gyermek - Piszok - Süket 96
Paolo Agostini: Bunyó 97
Kiss Lajos: Mátra - Hernád 98

2. szám:

Nyelvművelés
Török Gábor: Szókészleti angolosságok szakfordításokban 129
Tompa József: Szintaxisunk kitagadott gyermekei? 137
Íróink nyelve
Róka Jolán: Impresszionista stílusjegyek Ignotus Bródy Sándor című irodalmi
kritikájában 146
Nyelv és iskola
Kálmán Péter: Igeneveink használatáról 153
Király Lajos: Az anyanyelvi nevelés sajátosságai nyelvjárási és regionális köznyelvi
környezetben 162
F. Kovács Ferenc: Mondókatanítás - torzítással 171
Nyelvjárásaink
Büky László: "... az a müvészet ami él van tűnve..." 174
Kiss Jenő: Hol tart a finn dialektológia? 178
A nyelvtudomány műhelyéből
Galgóczy László: Állandósult szókapcsolataink egy csoportjának grammatikájához 184
Antal László: A Saussure-filológia utóbbi negyedszázadának történetéből III. 195
Pléh Csaba: Néhány szemantikai és pragmatikai tényező az anafora értelmezésében
a magyarban 208
Szabó Zoltán: A stílusrétegződés vizsgálatáról 219

3. szám:

Nyelvművelés
Mező András: Hivatalos helységneveink gondjai 257
Kakuk Mátyás: „Beszélő helynevek" a Tiszazugban 269
Vita
Lőrincze Lajos: Hogyan vitázunk, hogyan vitázzunk? II. 273
Íróink nyelve
Büky László: A lélek főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. . . 289
Nyelv és iskola
Szili Katalin: Nyelvünk a külföldieknek írt nyelvkönyvekben 305
Honffy Pál: A tankönyvek nyelvezetének néhány sajátos követelménye 312
Gósy Mária: A hallás és a beszédmegértés kapcsolatáról 319
Klaudy Kinga: Hogyan alkalmazható az aktuális tagolás elmélete a fordítás oktatásában? 325
Szaknyelveink
Seregy Lajos: A számítógépek iskolai alkalmazásának nyelvi gondjai 333
Berényi Pálné: Közgazdaság és szaknyelvi kommunikáció 338
Zsolnai László: A linguistica oeconomica a közgazdaságtudomány szemszögéből 345
A nyelvtudomány műhelyéből
Elekfi László: Hamarosan elkészül a magyar ragozási szótár 349
Fabó Kinga: A szófajváltás 360

4. szám:

Nyelvművelés
Fábián Pál-Szemere Gyula: A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadásáról 385
Vita
Lőrincze Lajos: Hogyan vitázunk, hogyan vitázzunk? 407
Íróink nyelve
Ézsiás Erzsébet: A groteszk Szép Ernő drámáiban 423
Nyelv és iskola
F. Kovács Ferenc: Weöres Sándor gyermekverseinek szerepe az óvodai nyelvművelésben 430
Tolcsvai Nagy Gábor: Gondolatok az új felső tagozatos nyelvtankönyvekről 436
Mészáros István: Líceumi magyarnyelvtanítás a reformkorban 442
Nyelvjárásaink, szaknyelveink
A számítógépek iskolai alkalmazásának nyelvi gondjai 450
A nyelvtudomány műhelyéből
Békési Imre: Egy magyarázó konstrukciótípus Németh László esszéiben 463
Szemerkényi Ágnes -Voigt Vilmos: A ,,hatos" a magyar közmondásokban 470
Benedek Nándor: Néhány adat a mai magyar nyelv szókincsének szerkezeti elemzéséhez 477
Szó- és szólásmagyarázatok
Bernáth Béla: Csütörtököt mond, csettet vet 489
Ábrahám Imre: A Győrszentmárton > Pannonhalma helynévváltoztatás valódi indítékairól 493

Témakörök

Folyóiratok, újságok > Nyelvészet
Nyelvészet > Magyar nyelv > Egyéb
Nyelvészet > Nyelvművelés > Nyelvhasználat
Nyelvészet > Nyelvművelés > Stilisztika > Egyéb
Nyelvészet > Folyóiratok, közlemények

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem