Magyar nyelvkönyv

A gimnázium és leánygimnázium VII-VIII. osztálya számára

Szerző

Budapest

'Dr. Techert József: Magyar nyelvkönyv ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1941
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	107 oldal
Sorozatcím:	A Szent István-Társulat gimnáziumi tankönyvei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A Vallás- és Közokt. Miniszter 25.800/1945. szám alatt, a Katolikus Egyházi Főhatóság 3000/1945. szám alatt tankönyvül engedélyezte. Nyomtatta Stephaneum nyomda, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
«Az emberek élnek, lélekzenek és beszélnek. Életünk egyik fontos tevékenysége - pusztán külső szemléletre is - az, hogy gondolatainkat, érzelmeinket szavakkal közöljük, hogy mások gondolataira, érzéseire figyelünk, azokat a nyelv közege által felfogjuk, megértjük... Bölcsőnktől kezdve koporsónk zártáig hangok és szavak miriádjai zümmögnek köröttünk. Még álmunkban is azokkal bíbelődünk. Sőt, ha hallgatunk, akkor se vesztegelnek bennünk tétlenül a szavak. Állandóan ott libegnek ezek öntudatunk mélyén vagy öntudatunk felületén, hogy kifejezzék lelki élményeinket. A költő mondja ezt művészetének anyagáról, a nyelvről; a költő, aki talán legjobban tudja, mit jelent a nyelv az emberiségnek. Valóban, a nyelv az emberi közösségek legcsodálatosabb alkotása : gazdag, bonyolult jelrendszer, mely hidat épít lélek és lélek, ember és ember között, midőn élőszóban vagy írásban felhasználjuk gondolataink, érzelmeink, akaratunk kifejezésére. Ma már el se tudjuk képzelni, mi lenne az emberi művelődés sorsa, ha nem állna rendelkezésünkre a nyelv.
Az embernek, bármilyen kezdetleges közösségekben él is, szüksége van olyan jelekre, amelyek segítségével megértetheti magát társaival, közölheti gondolatait, érzéseit, akaratát. A társas együttélés folyamán ki is alakultak bizonyos jelek amelyeknek egy kisebb-nagyobb embercsoport nagyjában ugyanazt az értelmet tulajdonította. Az ilyen jel lehetett kifejező mozgás, vagyis jelbeszéd, lehetett azonban hangos beszéd is. A jelbeszéd látszik az ősibb kifejező eszköznek, minthogy itt a jel és jelentése között közvetlenebb a kapcsolat. A kifejező mozdulatok, jelek körülbelül azonos értelműek mindenhol. Ezért élünk végszükségben ma is jelbeszéddel, ha olyan valakivel akarunk közölni valamit, aki egyetlen nyelven sem érti, melyen mi beszélünk. Azt pl. a világon mindenütt megértik, hogy ha a kezünkkel magunk felé intünk, akkor hívunk valakit, ha pedig el akarjuk távolítani, «távozást intünk». Vissza

Tartalom

I. RÉSZ.
A magyar nyelv élete.
1. §. A nyelv 3
2. §. A mai magyar nyelv rétegeződése 5
3. §. Nyelvünk történeti változásai 12
4. §. A magyar nyelv eredete és rokonsága 18
A finnugor nyelvhasonlítás története 22
Földünk legfontosabb nyelvei; nyelvrokonság és fajrokonság 24
5. §. A magyar nyelv történeti korszaka? 26
I. Az ómagyar kor 26
II. A középmagyar kor 29
III. Az új magyar kor 32
6. §. Jövevényszavaink 37
7. §. A magyar irodalmi stílus fejlődése 41
8. §. Az írás; a magyar helyesírás 53
II. RÉSZ.
A mai magyar nyelv rendszere nyelvünk jellemző vonásai.
I. Hangtan.
1. §. A magyar beszédhangok 56
I. A magánhangzók 56
II. A mássalhangzók 57
III. Az egyes hangok előfordulásának aránya 59
2. §. A szótagolás 60
3. §. A hangsúly és a hanglejtés 61
II. Szótan.
4. §. A szó hangalakja, jelentése és hangulata 62
5. §. A jelentésváltozások 65
I. A névátvitel 65
II. A jelentésátvitel 67
6. §. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások, szállóigék 68
7. §. A szófajok 72
8. §. A szavak alkotórészei 78
9. §. A szóalkotás módjai 82
I. A szóösszetétel 82
II. A szóképzés 84
III. A hangutánzás és a hangfestés 86
IV. A szóalkotás ritkább módjai 86
III. Mondattan.
10. §. A mondat. Az egyszerű mondai és fajai 88
11. §. Az egyszerű mondat részei 91
I. Az állítmány 92
II. Az alany 95
III. A tárgy 96
IV. A határozó 96
V. A jelző 98
12. §. Az összetett mondat 99
I. Mellérendelt mondatok 99
II. Alárendelt mondatok 100
13. §. A szórend és a mondatrend 101
Függelék.
Tanulmányozásra ajánlott könyvek 105