1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar nyelvjárások XLI.

A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Évkönyve/Köszöntő könyv Nyirkos István 70. születésnapjára

Szerző
Debrecen
Kiadó: Debreceni Egyetem
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 694 oldal
Sorozatcím: Magyar nyelvjárások
Kötetszám: 41
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Hoffmann István: Nyirkos István hetvenéves9
Hlavacska Edit: Nyirkos István tudományos és publicisztikai munkássága19
Bachát László: Vizsgálódások Őrimagyarósd nyelvében33
Benkő Loránd: Bars vár neve és egy kis hangtörténet37
Bényei Ágnes: A -d képző a helynevekben45
Bíró Ferenc: Köröstarcsa történeti helynevei XIX. századi gyűjteményekben51
Boda I. Károly - Porkoláb Judit: Hiponim és metaforikus kapcsolatok reprezentálása hipertext alapú rendszerekben57
Büky László: Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái69
Deme László: Egy tréfa, amely korántsem vicc! (Búcsú a fegyverektől - Nyirkos István ürügyén)79
Demján Adalbert: A latin és görög igenevek fordításáról régi bibliai szövegeinkben83
Dobi Edit: Vizsgálódás a nyelvhasználat és a nyelvi rendszer határán93
Domokos Péter: Negyvenéves a finnugor szak101
Domonkosi Ágnes: A változatok szerepe a megszólítások használatában109
Dudás Györgyi: Az ómagyar kori i>ü labializációról117
Farkas Ferenc: Állatmegnevezések -s képzős alakjai a jászsági helynevekben129
Farkas Tamás: A házassági névviselés új szabályozásához133
Fazekas Ildikó: A térképek mint a helynévkutatás forrásai143
Fazekas Tiborc: A csángó nyelvjárás elemeinek nyomai a bukovinai székelyek szókincsében149
Fehér Krisztina: A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről155
Fekete Csaba: Az Öreg graduál ötvenegyedik zsoltárának forrása167
Fekete Péter: Az egri püspökhöz írt két panaszlevél a XVIII. századból175
Forgács Tamás: A medvé-vel kapcsolatos frazeológiai egységek a magyarban és más nyelvekben179
Guttmann Miklós: Aggódó és bizakodó gondolatok a muravidéki kétnyelvűségről189
Győrffy Erzsébet - Reszegi Katalin: Árpád-kori hegy- és víznevek funkcionális-szemantikai szempontú összehasonlító vizsgálata195
Havas Ferenc: Abélard nyelvi filozófiájáról205
Hegedűs Attila: Marginális megjegyzések (Ómagyar kori labiális utótagú záródó kettőshangzóink megmaradásának kérdéséről)211
Hunyadi László: A Logikai Forma és a prozódia viszonya és e viszony univerzális implikációi217
Imre Rubenné: Megszólításformák Móricz Zsigmond "A fáklya" című regényében231
Jakab László: A -ba/-be rag kialakulása241
Cs. Jónás Erzsébet: Népnyelvi frazeologizmusok a műfordításban247
Juhász Dezső: Néhány gondolat a nyelvjárások veszélyeztetettségéről255
Kabán Annamária: Egy versszöveg metamorfózisa261
Kálnási Árpád: Gondolatok a cívis szótár szerkesztése közben267
Katona Krisztina: A közepett(e) szóalak előfordulásai a Bécsi Kódexben273
Kecskés Judit: Conscriptio Judeaorum Borsodiensis (1774, 1775)279
Kemény Gábor: Nyelvi változás és mikrodiakrónia287
Kertész András: Néhány megjegyzés a formális szemantika metafizikai antinómiájának két megoldásához297
Kiss Antal: A Kalevala nyelve (A Kalevala finn "fordításai")309
Kiss Jenő: Ezredfordulós köszönés- és megszólításformák a magyar nyelvközösségben315
É. Kiss Katalin: A szibériai kapcsolat (avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és 2. személyű tárgy esetén)321
Kis Tamás: Bugás, bugázik327
Klima László: Keresztül a vízválasztón (A volok és a zavolocsjei csúdok)335
Kocsány Piroska: Beleértett jelentés a szövegtípus függvényében343
Kolláth Anna: (Kontaktus)nyelvjárás és anyanyelvoktatás (Egy készülő "jelenségprognózis" elé)349
Kontra Miklós: Felcserélő anyanyelvi nevelés vagy hozzáadó? (Papp István igaza)355
Kornyáné Szoboszlay Ágnes: Jancsika és Juliska (Felsőnyárádi keresztnévváltozatok az 1940-es és 50-es évek fordulóján)359
Kovács Mária: A jogi nyelv és a nyelvújítás367
Laczkó Tibor: Az -Ás főnévképző morfoszintaxisára vonatkozó újabb elképzelésekről371
P. Lakatos Ilona - T. Károlyi Margit: Attitűdvizsgálat kisebbségi beszélőközösségben383
Lanstyák István: A kétnyelvű beszélő mint botcsinálta fordító393
Loós Andrea: A Csepel-sziget korai ómagyar kori helyneveinek funkcionális elemzése401
D. Mátai Mária: Ragszilárdulás - lexikalizálódás409
Maticsák Sándor: Vándorló napnevek: vasárnap415
Mizser Lajos: Csetfalva, Harangláb, Vári mai családnevei427
A. Molnár Ferenc: A Königsbergi Töredék vizsgálatához433
Molnár Zoltán Miklós: A kétnyelvváltozatúság vizsgálata Lendván441
M. Nagy Ilona: Változatosság és kéttagúság kapcsolata a kódex-irodalomban445
Nagy L. János: A hangzástól a hangzásig453
Nemes Magdolna: Néhány 'völgy' jelentésű földrajzi köznév a magyarban459
Pethő Gergely: A -ból/-ből rag mint az ok- és a célhatározó kifejezőeszköze465
Pethő József: Főforgalom vagy közös integrátor? (A halmozás szemantikai jellemzésének kérdéséhez)479
Petőfi S. János: A 'szöveg'-fogalom értelmezéséről és a 'szövetség' hordozóiról483
Póczos rita: A Sajó vízrendszerének nyelvi rétegei487
Rácz Anita: Újra az ómagyar helynevek mássalhangzó-torlódásairól497
V. Raisz Rózsa: Az okosságról és a bölcsességről (Egy Márai-maxima mint szöveg)509
Rédei Károly: Vogul-osztják por 'frátriaelnevezés; Name einer der beiden Phatrien'513
Révay Valéria: A Szalkai Glosszák hangállapotának jellemzése515
Sebestyén Árpád: Nyelvhasználatunk mindennapos gondjairól523
Szabó Edina: "Nagyobb lesz az ember, ha kicsit dumásabb" (A börtönszlenghasználók véleménye nyelvváltozatukról)533
Szabó Géza: Szómagyarázatok az etnolingvisztika ürügyén543
Szabó József: Jelentéssűrítő összetételek vizsgálata a szamosháti nyelvjárásban549
Szathmári István: Huszadik századi nyelvünk történetéhez (A hangtani jelenségek alakulása)555
Szépe György: Elmélkedések a névmásokról és a paradigmáról559
Szíj Enikő: Brunszvik Teréz Reguly Antalnak írt levele563
Szikszainé Nagy Irma: A retorikai kérdés és felkiáltás határsávja571
Szilágyi N. Sándor: Honnan ered a j a -ja, -je toldalékban?581
Szilassy Eszter: Melléknévi igeneveink mondatbeli szerepéről593
Takács Judit: Istvánok, Istik, Pistik (Egy keresztnév közszói származékainak vizsgálata)603
Tolcsvai Nagy Gábor: Az érzékelést jelentő igék jelentéséről609
Tóth Enikő: A magyar kötőmódról617
Tóth Valéria: Inetimologikus magánhangzók a magyar helynevekben627
Udvari István: Bács vármegyei szerbek és bunyevácok Mária Terézia korabeli paraszti bevallásai641
Ujváry Zoltán: Két tájszó Móra Ferenc karcolataiban649
Várnai Judit Szilvia: A tulajdonnevek lefordíthatósága653
Vitányi Borbála: Fehéren feketén (Nyelvjárásaink színelnevezéseiről)659
Vörös Éva: A salamonpecsét (Polygonatum odoratum) elnevezései a magyar nyelvben663
Zaicz Gábor: Az EWUng. titkaiból669
Zelliger Erzsébet: Történeti szociolingvisztikai vizsgálódások a "Húsvéti Népének" kapcsán675
Zimányi Árpád: A mellérendelő értékű alárendelések kötőszóhasználatáról685
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem