Előszó
Részlet a könyvből:
1. Nyári emlékek
a) Játsszatok el néhány jellemző jelenetet nyári élményeitekből!
Pl. ismerkedés a strandon; csomagol a család; iskola előtti bevásárlás
b) Milyen kommunikációs tényezőknek van szerepük ezekben a jelenetekben?
Kommunikációs tényezők:
kommunikációs partnerek (adó és vevő), beszédhelyzet, valóság, üzenet, kapcsolat, csatorna, ismereteink, kód
2. Hogyan kommunikálnak az állatok?
Fogalmazzátok meg, mi a különbség az állatok és az emberek kommunikációja között! Gyűjtsetek anyagot az ismertetőhöz!
3. Szövegértés
a) Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd emlékezetből válaszolj a kérdésekre!
Gardízi (11. századi író, perzsa történettudós) a következőket írta a magyarok házasságkötéséről: „Leánykérés alkalmával az náluk a szokás, hogy amikor a leányt megkérik, vételárat visznek a leány gazdagságával arányban, több vagy kevesebb állatot. Amikor a vételár meghatározására összeülnek, a lány atyja a vőlegény atyját saját házába viszi, és mindent összegyűjt, amije csak van cobolyból, hermelinből, mókusból, nyestből és a róka hasán lévő prémből, a brokát ruhahuzatokkal és mindenféle bőrrel egyetemben tíz bőrruhára valót, és egy szőnyegbe göngyölítve a vőlegény atyjának lovára kötözi, és hazaküldi őt. Akkor az mindent elküld neki (a leány atyjának), amire csak szükség van az előre megállapított hozományhoz: állatot, pénzt, ingóságot, és akkor hazaviszik a lányt."
A magyar múlt eseményeinek sok nyomát őrzik napjainkig a lakodalmi szokások, sőt maga a nyelv is. Ilyen a házasságra érett nagylánynak eladó lány neve, a vő (vevő) neve, a meny szó, mely a leányért adott prémekre utal stb.
Vissza