Előszó
KEDVES TANULNI VÁGYÓ BARÁTUNK! Feladatlap-gyűjteményünk másodszor jelenik meg: az első kiadáshoz képest lényegesen átdolgozott, bővített, javított változatban. Munkánk során fölhasználtuk a korábbi tapasztalatokat, a lektori vélemények figyelmeztetéseit, s igyekeztünk az előírásokat, a nyomdahibákat is kijavítani. Fontos új elem az, hogy most egy kötetben adjuk ki a feladatlapokat: ez nemcsak a terjedelmet, hanem az árat is csökkenti. A kiadvány tömörítettebbé vált, már nem munkafüzet-jellegű, inkább kérdés-tár. A megoldásokat jelenleg is az érvényes tankönyvekre utalva, azok oldalszámai szerint adjuk meg. Ismét hangsúlyozzuk persze, hogy az objektív tényeket kivéve, a tankönyvek műelemzései, műértelmezései egyfajta lehetséges változatot kínálnak. Épp ezért javasoljuk, hogy olvasson tanulmány- és esszéköteteket, írói-költői monográfiákat is! S természetesen a folyóiratokat ne felejtse él: az ItK, az It, a Literatura, az ÉS, a Magyar Napló, az Új írás, a Kortárs, a Jelenkor, a Tiszatáj, a Holmi, a 2000, az Alföld, az Életünk, a Forrás, a Mozgó Világ, stb. számos gondolatot adhat (Ajánljuk a társművészetekkel foglalkozó lapokat is: Színház, Filmkultúra, Filmvilág stb.) A feladatlapok a gimnáziumokban használatos tankönyvek-Irodalom I-IV. és a hozzájuk tartozó szöveggyűjtemények, valamint a Magyar nyelv könyvek anyagára támaszkodnak. Számon kérünk kötelező olvasmányokat is. Olyan anyagrészeket is feldolgoztunk, amelyek, nemigen szerepeltek az órákon. Célunk ezzel az volt, hogy a könyvek ismeretére buzdítsuk azokat, akik felvételizni akarnak tárgyainkból. Ha tanuláshoz kezd, azt ajánljuk: olvassa el azokat a kötelező olvasmányokat, amelyek egy-egy fejezethez, vagy anyagrészekhez tartoznak. A nagy magyar költők esetében egy-egy kötetet vegyen magához, s a tankönyvben megemlített - bár részletesen nem elemzett - verset is olvassa el! Használjon kézikönyveket, lexikonokat, amelyek tudásának mélyítését szolgálják! A feladatlapokat együtt kell használni a tankönyvekkel és a szöveggyűjteményekkel. A feladatok között talál majd relációanalízist. E feladattípusról tudni kell, hogy egy-egy összetett mondat két állításból áll. Az állítások igazak, vagy hamisak lehetnek, aszerint, hogy igaz az állítás vagy hamis. Ezek alapján az alábbi variációk lehetségesek: a) Az állítás igaz, az indoklás igaz, közöttük fennáll az összefüggés. b) Az állítás igaz, az indoklás igaz, közöttük nem áll fenn összefüggés. c) Az állítás igaz, az indoklás hamis, közöttük nem áll fenn összefüggés. d) Az állítás hamis, az indoklás hamis, közöttük nem áll fenn összefüggés. e) Az állítás hamis, az indoklás hamis, közöttük nem áll fenn összefüggés. A jó megoldást szintén a tankönyv tartalmazza. Úgy gondoljuk, gyűjteményünk elsődleges célja a gondolkodtatás. Megjegyezve, hogy a tankönyvek elemzései nem kinyilatkoztatások, azt sugallják: így is lehet az irodalomhoz közeledni. A füzet felépítése követi a tankönyvek fejezeteit. Minden tankönyvi egység után Próbateszt segítségével ellenőrizheti tudását. Helyes, ha magának pontozza meg: oldásait, s a végén kiszámítja teljesítményét! Hasznos, ha külön füzetben dolgozik! Tudnia kell, hogy a tankönyveknek a nyolcvanas évek ideológiai nyomásával még meg kellett küzdenünk. Épp ezért - leginkább a negyedikes anyag esetében - bizonyos fejezetekre, szövegdarabokra nem teszünk fel kérdést (Id. szocialista realizmus, a magyar kultúrpolitika kérdései, az 1956 körüli irodalmi állapotok, Déry Tibor 56-os szereplésének értékelése stb.) Az I. II. osztályos anyagokat irodalomból és magyar nyelvből Jeney István, a III. és IV. osztályos anyagokat Karádi Zsolt készítette. Jó tanulást, sok örömet, sikeres érettségit és felvételi vizsgát kívánunk! Nyíregyháza, 1990 szeptember A Szerzők
Vissza