Magyar nyelv 9.

Előszó

Tankönyvünk a kerettanterv felépítését követi, de a tanítás során a fejezetek más sorrendben is feldolgozhatók. A grammatika, a szövegtan és a helyesírás kerülhet előbbre is, a tömegkommunikáció tanítható később is. A könyv- és könyvtárhasználat tetszőleges időpontban vehető sorra.
A fejezetek elején áttekintő vázlatot közlünk az egyes fejezetek tartalmáról. E vázlatok kiindulópontot jelenthetnek azok számára, akik csak alacsony óraszámban foglalkozhatnak a magyar nyelv tanításával, és összefoglalásként használhatják azok, akiknek elmélyültebb tanulmányokra van lehetőségük.
A heti egyórás képzés kevés gyakorlásra és ismétlésre ad alkalmat, ezért előfordulhat, hogy rövid idő alatt sokféle feladattípussal kell megismerkedni. A feladatok feldolgozásának módjára ilyenkor a függelékben teszünk javaslatot.
Az ezredforduló táján a magyar grammatikának sajnos nincs egyezményes fogalomrendszere, a nyelvi rendszert többféle nyelvészeti iskola olykor egymásnak ellentmondó fogalmakkal írja le. A kötetünkben használt fogalomrendszer a hagyománytisztelet jegyében a taníthatóság és a tanulhatóság követelményein szűri át a szaktudomány újabb eredményeit. Amennyiben egy-egy nyelvi részrendszer leírására a tudományban több elképzelés is van, az egyszerűbbet közöljük, és a függelékben vagy a lábjegyzetben utalunk más lehetőségekre.
A magyar nyelvi tanulmányok felfogásunk szerint nem jelenthetnek pusztán elméleti tudnivalókat, a rendszeres feladatmegoldás és a nyelvvel mint öntörvényű jelenséggel való ismerkedés a tanítási órák állandó jellemzője kell, hogy legyen. A tankönyvben ezért az elméleti ismereteket előkészítjük a „Beszéljük meg!" kérdéseivel, és az ismeretekhez gyakorlatokat, feladatokat kapcsolunk. A tanultak visszakeresését tárgymutató, a részterületeken való elmélyülést szakirodalom-jegyzék segíti.
A jó színvonalú magyar nyelvi tudás valamennyi tantárgy tanulását megkönnyíti, és segíti a sikeres életvitelt is. Ehhez kíván tanulási kedvet, rendszeres és elmélyült munkát a szerző. Vissza