Magyar nyelv

Tartalom

Útravaló
EMBER ÉS NYELV (Papp György) 5
Jelek és jelrendszerek 6
A jel felfedezése 8
Mi háta jel? 9
Jelen innen, jelen túl 13
Tudatos vagy ösztönös ? 21
Beszéd—nyelv—gondolkodás 23
A beszéd és a nyelv „23
A nyelv és a beszélő 24
Nyelv és gondolkodás 26
A nyelv mint jelrendszer 30
A nyelv változó rendszer 33
Nyelvi összevetés, nyelvrokonság 36
Hova tartozik a magyar nyelv? 38
A magyar nyelv helye a világ nyelvei között 39
A nyelv rétegződése 42
A területi megoszlás 44
A szakmák szerinti megoszlás 45
A társadalmi csoportok szerinti megoszlás 46
A műveltségi fok és a nyelvhasználati körülmények szerinti megoszlás 46
HANG ÉS NYELV (Papp György) 49
Nyelvünk hangállománya 50
A hang mint akusztikai jelenség 50
A beszédhang képzése mint folyamat 51
Magánhangzók és mássalhangzók 52
A magánhangzók képzése 53
A magánhangzók rendszer 53
A mássalhangzók képzése 54
A mássalhangzók rendszere 54
A hangok nyelvi szerepe 55
Hernádi Sándor: A tetszhalott //(Nyelvművelő olvasmány) 58
NYELV ÉS ÍRÁS (Papp György) 59
Írás és helyesírás 60
Hogyan keletkezett az írás? 60
Az írás előtti jelrendszerek 60
Az írásos kor 60
A magyar írás és helyesírás 63
Miről vallanak a magyar betűk? 63
Helyesírásunk alapelvei 65
A hangok előfordulásának, találkozásának törvényszerűségei 69
A magánhangzók hangrendje és illeszkedése 69
A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben 70
A mássalhangzó-változások és a szóelemző írásmód 72
A SZÓ ÉS A BESZÉD (Pató Imre) 75
Nyelvünk szófaji rendszere 76
A szóelem fogalma, fajtái és kapcsolódása 77
Az ige 79
Az ige fogalma 79
Az ige fajai 79
Az ige alakrendszere 81
Az ikes ragozás alakjai 82
A névszók 85
A főnév 85
A főnevek szófaji határkérdései 87
A főnév mondatbeli szerepe és ragozása 87
A névszók általános esetalakjainak vázlatos áttekintése 88
A tulajdonnevek helyesírásáról 90
A főnévi igenév 90
A melléknév 91
A melléknév jelezése, ragozása 92
A melléknévi igenév 94
A számnév 94
A számnév jelezése, ragozása 95
A névmás 96
A személyes névmás 97
A birtokos névmás 97
A visszaható névmás 98
A kölcsönös névmás 98
A mutató névmás 98
A kérdő névmás 100
A vonatkozó névmás 100
A határozatlan névmás 101
A határozószók 103
A határozói igenév 104
A módositószó 105
Az igekötő 106
A viszonyszók 108
A névelők 108
A névutó 110
A kötőszók 113
Az indulatszók 115
A szóalkotás 116
Aszóképzés 117
A szóösszetétel 122
A szóelvonás 126
Aszóhasadás 127
Mozaikszók alkotása 127
Népetimológia 128
A szókészlet 128
Hernádi Sándor: Mekkora a magyar szókincs? 129
A magyar szókészlet tagolódása a szavak társadalmi fontossága szerint 129
Alapszókészlet 130
Peremszókincs 131
A tájszók 131
A társadalmi csoportok és rétegek szókincse 132
A szavak eredete 133
Eredeti szavak 134
Jövevényszók 134
Az idegen szók 135
Az egyén szókincse 142
A szó hangalakja és tartalma (jelentése): a szó hangulata 144
Rokon értelmű szavak (szinonimák) 146
Egyjelentésű és többjelentésű szavak 148
Egy alakú és többalakú szavak 150
Azonos jelentésű szók 152
Hasonló (rokon) alakú szavak (paronimák) 153
Azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak (homonimák) 154
Eltérő és ellentétes jelentésű szavak 155
A szavak állandó és alkalmi jelentése 157
A MONDAT ÉS A BESZÉD (Vajda József) 159
Mi a mondat? 160
Mondat értékű állandó nyelvi szerkezetek 161
Mik a mondat legfontosabb ismérvei? 162
Hogyan határozhatjuk meg a mondatot? 164
A mondat szerkezeti típusai 165
Az egyszerű mondatok sémája szerkezeti típusok szerint 166
A mondatfajták a beszélő szándéka szerint 167
A kijelentő mondat 168
A felkiáltó mondat 168
Az óhajtó mondat 169
A felszólító mondat 169
A kérdő mondat 170
A mondat fajták áttekintése a közlésfolyamatban betöltött szerepük alapján 172
Állító és tagadó mondatok 173
Hogyan kapcsoljuk egymáshoz a mondatban a szavakat? 175
A szószerkezetek (szintagmák) 177
Az egyszerű mondat részei és szerkezetei 179
Az alany 181
Az állítmány 184
Az igés állítmányú szerkezetek vázlatos áttekintése 186
A névszói állítmányú szerkezetek vázlatos áttekintése 186
Az alany és az állítmány egyeztetése 189
A mondat tárgya 191
A határozó 194
A határozó fajtái 196
A határozók háromirányúsága 196
A helyhatározó 196
A határozók rendszere 197
A jelző 201
A jelző szerepe és fajtái 202
A minőségjelző 202
A mennyiségjelző 202
A birtokos jelző 202
Az értelmező 203
A jelzők fajtáinak áttekintése 204
Az összetett mondat 207
Az alárendelő összetett mondat 207
A mellékmondatok fajainak áttekintése az alárendelő összetett mondatokban 209
Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok 209
A mondatrend 210
Az idézet 211
A mellérendelő összetett mondat 214
A kapcsolatos viszonyú tagmondatok 215
Az ellentétes tagmondatok 215
A választó mellérendelés 215
A következtető utótagú mondatok 216
A magyarázó utótagú mondatok 216
A mellérendelő összetett mondatok áttekintése 216
A többszörösen összetett mondat 218
A hangsúly 222
A hanglejtés 223
A beszédszünet 225
A szórend 227
A szófajok szórendi kötöttsége 227
A szószerkezetek kötött szórendje 228
A nyomatéktalan és a nyomatékos mondat szórendje 228
A mondatfajták szórendi kötöttségei 229
Az írásjelek 230
Keresztury Dezső: A mellékmondat védelmében (Nyelvművelő olvasmány) 233
Kossa János: Gondold meg a végét! (Nyelvművelő olvasmány) 234
Kossa János: A szórend fortélyai (Nyelvművelő olvasmány) 235
A KÖZLÉS ÉS A FOGALMAZÁS (Papp György) 239
A közlésfolyamat 240
Folyamatok és jelenségek a közlésben 244
Közlési célok 245
Beszéd a szavak mögött 247
Beszédmű—irásmű—fogalmazás 250
Közlésfajták, közlési műfajok 251
A legfontosabb közlésfajták 254
Az írásmű fajai 254
A leírás 254
A jellemzés 255
Az elbeszélő közlés 256
Az elbeszélő közléssel kapcsolatos hivatalos műfajok 260
Az elbeszélő közléshez kapcsolódó publicisztikai műfajok 263
Az elemző, meggyőző, értekező közlésfajták 264
Beszédműfajok 269
A fogalmazás mint alkotófolyamat 270
Az anyaggyűjtés 271
Az anyag elrendezése, a szerkesztés 275
A kidolgozás 277
A STÍLUS ÉS A NYELV, A STÍLUS ÉS A KÖZLÉS (Papp György) 279
Mi a stílus? 280
A stílus és a nyelvi stílus 280
A stílust befolyásoló tényezők 281
A stílusfajtákról 282
Stíluselem, stílusérték, stílushatás 283
Mi a stilisztika? 284
Stílusrétegek 285
A beszélt nyelvi stílusrétegek 286
Az írott nyelvi stilusrétegek 286
A tudományos stílus 286
A hivatalos stílus 287
A publicisztikai stílus 287
A szépirodalmi vagy művészi stílus 288
Stílusárnyalatok 288
A művészi nyelvhasználat sajátságai 290
A szóképek, költői képek 290
Stilisztikai formák vagy alakzatok 290
A SZÖVEG ÉS A KÖZLÉS (Papp György) 297
A szöveg fogalma és jelentése 298
Mi van a mondaton túl 298
Miről ismerhető fel a szöveg? 298
Mi tehát a szöveg? 301
Szövegszerkezet és szövegtípusok 301
A szöveg szerkezete 301
Kapcsolóelemek a szövegben 303
A kapcsolódás nyelvtani mutatói 304
A szövegösszetartozás jelentéstani mutatói 305
NYELVÜNK ÉLETE (Papp György) 307
Egy kis nyelvtörténeti bevezető 308
Miért van szükség nyelvtörténetre? 308
A nyelvtörténet segédtudományai 309
Nyelvtörténeti források 309
Nyelvtörténeti korszakok 310
Nyelvrokonságunk, ősi örökségünk 311
Miről vallanak a mai finnugor nyelvek? 311
Mit tudunk az őshazáról? 312
Nyelvrokonaink mai élete 313
Nyelvünk hangzásának változásai 314
Szókincsünk bővülése belső szóalkotással és más nyelvekből 318
A belső szóalkotás 319
Szókincsünk bővülése más nyelvekből 320
A nyelvi elemek jelentésének változása 321
A történeti jelentésváltozás természete 322
A jelentésváltozás fajtái 322
Nyelvtani rendszerünk kialakulása 325
Szemelvények nyelvünk különböző korszakaiból 325
A nyelvtani rendszer változásainak mibenléte 326
A magyar irodalmi nyelv és a köznyelv kialakulása 328
A kezdetek és előzmények 329
A nyelv iránti tudatos érdeklődés kezdetei 330
A nyelvújítás kora 330
A nyelvújítás eredményei és eljárásai 331
Az egységes irodalmi nyelv és a köznyelv kialakulása 332
Nyelvművelő olvasmányok 332
Részlet a Döbrentei-kódexből 332
Sylvester János: Az magyar nípnek (Részlet) 332
Bessenyei György: Magyarság (Részlet) 333
Mondolat (Részlet) 333
Felelet a Mondolatra (Részlet) 334
Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (Részlet) 334
IRÁNYZATOK, KUTATÁSI IRÁNYOK A MODERN NYELVTUDOMÁNYBAN 335

Témakörök