Magyar Nyelv 1931. (nem teljes évfolyam)

Tartalom

Balogh József: Mit tudunk a szentistváni Intelmek szerzőjéről? . 158
Balogh Ödön: Karenkotro, karinkotro 248. - Rincsizálé . . 249
Bárczi Géza: Slendrián 46. -Must 122. - A „pesti nyelv" 228, 284
Barra Kálmán: A Kecskemét névhez
Bgh.: Száz százalék 194. - Megdolgon(z)tat 249
Bihari János: Putra, putri 48
B. K.: N. Bartha Károly, A debreceni fésüsmesterség 70.
- Papp István, A nyelvtudomány módszertanához . . 71
Bogdánfy Ödön: Beszélgetés egy torockai öregasszonnyal 77
Bóka László: Megemleget 49
Búzás Dezső: Szidja, mint a bokrot 125
Csefkó Gyula: Temető 50. - Isten öl 51. - A „csángó miatyánk"-hoz. Epe-> keserű 143. - Fehérszőrű vércse 154.
- Gorelyka, dühötke 319
Csókán Ilona: Tréfás elvonások 248
Csonkás Mihály: Már: márt 120
Csüry Bálint: A felé használata a Szamosháton 31. - Régi
magyar levelek Moldvából 74. - Köppen Péter közlései Adelung Frigyeshez a magyar nyelvjárásokról 147. - Erdélyi magyar nyelvünk állapota 253
Eckhardt Sándor: Francia divatszavak 246
Écsy Ö. István: Népi növénynevek Csurgó környékéről . . 76
Erdélyi Lajos: Helyreigazítás 215
Glaser Lajos: A római utak nevei középkori okleveleinkben 317
Gombocz Zoltán: Nyelvhelyesség és nyelvtudomány 1. -
A magyar igealakok főtípusai 142
Göbl László: A Lexicon Marsilianum egyik forrása . . . 43
Gulyás József: Wiczmándy Mátyás menedéklevele 1549-ből 74. - Boletta 332
Höman Bálint: Óperenciás tenger 125
Honti János: Már: márt 121. - Folklór vagy folklore? . . 327
Horger Antal: Három megjegyzés 262
Iványi Béla: Tardossy István levele 1530-ból 73
Jakubovich Emil: A bögözi székely rovásbetűs felirat 81.- Ugocsa-szabolcsi székelyek a XIV. században 205. - Titkári jelentés 1930-ról 209. - Honfoglalási hősi énekeink előadásformájához . . 265
Janicsek István: Etil és Dübá 33
Juhász Jenő: Utca < út + szá(j)? 331
K. Katona Lajos: Komor 51. - Kapca 126
Kelemen József: Kisnagykés, pároskés 249
Kerényi Károly: Árpád és a növényi termést jelentő magyar személynevek 94, 216
K. I.: Kecskemét 333
Kiss Imre: A tó folyik 80
Klemm Antal: A magyar igealakok használata a hogy kötőszós mellékmondatokban és a függő kérdésben a történés minőségének, állapotának (actio), idejének és módjának szempontjából 25
K. P.: Selyem 80. - Huszár 134. - Literatúra . . 332
Kristóf György: Bethlen Gábor neve a külföldön . 180
Laziczius Gyula: A prágai négynyelvű sóhajtás . . 118
Ligeti Lajos: A jugarok földje 300
Losonczi Zoltán: A kettős felszólító alakok magyarázatának lehetőségei 41
Lovas Rózsa: A lelki jelenségek nyelvi kifejezéseinek jelentéstanához 107
Luby Margit: Szavak, mondások szatmármegyei községekből 328
Lukcsics Pál: Szikszai Fabricius Balázs levelei a Melith családhoz . . . . . 259
Melich János: Tud 10. - Régi helyesírásunk iu jegyéről 89. - A veszprémi görög oklevélbeli 151. - Jelentés az 1930-31. évi Sámuel-Kölber-díjról 213. - Két állítólagos honfoglaláselőtti német helynévről 217. - Pápay József 260. - Virgács 296
Mészöly Gedeon: A személy szó ragos eredetéről 20. -
Az Ormánság szó finnugor eredete 276
M. J.: Tukarcs, Tukarcsy. Gohér 79. - Mór 215. - Kisszombat 264
Moravcsik Gyula: Árpád 894. évi vezértársának neve ... 84
N.: Thiers 70. - Wien 258. - Idegen szavaink o hangjának írásához 320. - II. dolgozat 330
Nagy J. Béla: A magyar Duden 55. - Idegen szóözön 130. - Tudományos zsargon 191. - Olt, ojt 324
Rásonyi Nagy László: „A honfoglaló magyarság kialakulásáéhoz 314
Németh Gyula: Maklár 145. - Özön 226
N. Gy.: Vihor . . 78
Pais Dezső: A gyula és a kündüh 170. -Fal 242. - Széviz. Hod-sziget 321
Pap Károly: Pápay József ravatalánál 261
P. D.: Igenévszói eredetű mozzanatok a magyar ige alaktanában 142. - Gangol. Ákombákom 144. - Báta 215. - Labuan. Ormágy 264. - Olasz-virág, olaszka . . 332
P-y.: Farkas Gyula, A magyar romantika 203
Rapaics Raymund: Kassai rózsa 165. - Nefelejts 249. - Müge 250
Sági István: Négyesy László 139
Schwartz Elemér: Emerich vagy Emmerich? 183. - Csonkamagyarország részeinek új német nevei 247
Szász Károly: Márc 54. - A hasonult -vei rag írásmódja . 70
Szendrey Ákos: Paráhol 250
Szendrey Zsigmond: Elköt. Szidja, mint a bokrot 251
Szerkesztőség: Miféle helyesírási szabályok érvényesek az iskolákban? 78. - Nyelvművelő bizottság és folyóirat 129
Tálasi István: Makaronikum 1718-ból 183. - Gángó, Gángol 332
Techert József: Savanyú 111.- Keveréknyelvű közmondás Pázmánynál 119. - Feles 322
Tímár Kálmán: A Müncheni Kódex és Widmanstetter 121. - Váró vasárnap 184
T. J.: Büfflál 54. - Für István, Az í-zés állapota a mai magyar nyelvjárásokban 71
Tolnai Vilmos: Imre-Elmerik 127. - Fordító-ferdítő 128. - Beszélő nevek 176. - Fess. Pá! Stokház 187. - Lássuk a medvét 252. - Boldog vége a botnak 253
Tordai Ányos: Báta 214
Treml Lajos: Oláh feltört < magyar feljárat 188. - Cépenyélt 322. -
Magyar cire < oláh tara 323
T. V.: Jókai a magyar nyelvről 144. - A határozott névelő használatához 194. - Báta 214
Varga Bálint: Már: márt 121
Vázsonyi Izidor: Már: márt 120
Waldapfel Imre: „Bort megissza magyar ember" . . 54
Z. Gy.: Már: márt 180
gróf Zichy István: Mióta lovas nép a magyar? 12
Zolnai Gyula: Már ^ márt 41. - Személyazonosság 132 - A névelő hangsúlyozásához 179, 264. - Lábravaló 323. - A viadukt magyar neve 327
Zolnay Vilmos: Szidja, mint a bokrot 189, 323
Zsirai Miklós: A Finn Irodalmi Társaság centenáriuma 141. - Horger Antal, A magyar igeragozás története 195
Kisebb közlemények . . 40, 118, 176, 246, 314
Könyvismertetések . 70, 133, 195
Különfélék 139, 213, 260
Levélszekrény 78, 142, 214, 262, 330
Népnyelv. 76, 328
Nyelvművelés 55, 129, 191, 253, 324
Nyelvtörténeti adatok 73, 205, 259
Szó- és szólásmagyarázatok 46, 122, 183, 248, 319
Társasági ügyek: Bevételek és kiadások 1930-ban és költségvetés 1931-re 134. - Pénztári jelentés 137. - A számvizsgáló bizottság jelentése az 1930. évről 139. - Titkári jelentés 1930-ról 209. - Jelentés az 1930. évi Szily-jutalomról 212
A borítékon: Tartalom. Tudnivalók. A MNyT. tiszteleti
tagjai, tisztikara és választmánya. Nyugtázás. Kérelem.
Értesítés. A MNyT. kiadványai. A M. Nyelvtud. Kézikönyve. Új tagjaink.

Témakörök