Magyar Nyelv 1928. január-december

Közérdekű havi folyóirat a művelt közönség számára - XXIV. évfolyam 1-10. füzet

Szerző

Budapest

'Gulyás Pál: Magyar Nyelv 1928. január-december ' összes példány

Kiadó:	Magyar Nyelvtudományi Társaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1928
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	376 oldal
Sorozatcím:	Magyar Nyelv
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Július és augusztus hónapban nem jelent meg. Dupla számok. Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Az egyes füzetek borítói összegyűjtve vannak bekötve a kötet végén. Teljes évfolyam.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tisztelt Közgyűlés! Nekem jutott a szerencse, hogy mai közgyűlésünkön elnököljek. Gondolkozva arról, mi legyen a tárgya elnöki megnyitómnak, abban állapodtam meg, hogy legjobb lesz, ha pár szóval elmondom azokat az elvi és tárgyi kérdéseket, amelyek a nyelvtudomány köréből a jelenben erősebben foglalkoztatnak. Két ilyen kérdés van. Az egyik arra vonatkozik, milyen mennyiségi viszony van egy nyelv fejlődésében, elsősorban a magyaréban, az idegen nyelvi hatások folytán keletkezett rész és azon fejlődött rész között, amely semmiféle idegen nyelvi hatásra vissza nem vezethető, amely tehát eredeti, a mi esetünkben eredeti magyar, s amely minden idegen nyelvi hatás felvétele nélkül magyarázandó. A másik kérdés a magyar tulajdonnevekből: hely-és személynevekből levonható sokféle tanulság kérdése. Engedjék meg, hogy ezekről a kérdésekről néhány szót szólhassak.
Hogy egy nyelv fejlődésében, elsősorban a magyar nyelvében, mekkora rész az, amely idegen nyelvi hatásokból vezetendő le, s viszont mekkora az, amely ilyenekből nem magyarázható, ez a kérdés régibb idő óta foglalkoztat. Az egyik alkalom, amely e kérdést tudatossá tette előttem. Tolnai Vilmos egy értekezése volt. Tolnai számokkal mutatta ki, hogy különféle magyar nyelvi szövegekben az eredeti magyar szavak száma 88%-92%, míg a jövevényszavaké csupán 8%-12% közt váltakozik (1. MNy. XX, 57). Más szóval akkor, mikor írunk, s hozzátehetjük, hogy akkor is, mikor beszélünk, 100 szó közül 88-92 az eredeti magyar, s csupán 8-12 az idegen, a jövevény. Ez eredményen gondolkodva, könnyű volt rájönnöm, hogy akkor, mikor egy nép új tárgyakkal, új fogalmakkal, új művelődési körökkel, új intézményekkel ismerkedik meg, mikor állami és társadalmi berendezései megváltoznak, az új tárgyak, az új fogalmak és intézmények elnevezésénél nem az egyetlen mód az idegen név átvétele. A nyelv máskép is tud magán segíteni, máskép is gazdagodhatik, nem csupán az idegen név átvételével. Az új tárgyak, az új fogalmak, az új intézmények nevei a meglevő szókészletből is keletkezhetnek, még pedig: 1. a meglevő szavak új jelentésének kifejlődésével, 2. a meglevő szavak továbbképzésével, 3. a meglevő szavak összetételével, 4. az idegen név lefordításával. Vissza

Tartalom

Balogh József: Arany két "germanizmusa" 52. - A fél idézőjel 201. - Magyarul vagy csak - magyarosan? 349
BGH.: Orphelinatus. Unberufen 223
B. I.: A falu szóhoz 295
B. K.: Kevermes 72
B. Z.: A rokonnépek statisztikája 336
Csefkó Gyula: Csöre 44. - Gvadányi Falusi Nótáriusának új kiadása 53. - Meszetcukor 72. - Csupál 116. - Hogyan támadnak az elvonások? 200. - Kardos Albert nyilatkozatához 224. - Szőri szarka 276.- Kércinkedik 341.- Csúti 342
Csonkás Mihály: Balassa-e vagy Balassi? 337
Csűry Bálint: Egressy "a kedély magyar accentusá"-ról 42. - Gúr 44. - Edz, ödz 90. - Ön. Dinom-dánom 203. - Sulyok Ferenc levele anyjához 1540-ből 215. - Levél Fráter
Györgyhöz 1545-ből 216. - Ombozy Miklós levele 1548-ból 217.- Damosi tanuvallatás 1550-ből 289, 357.- Csápsza. Így jár, aki a zsidónak nem köszön 343
Eckhardt Sándor: Egy XI. századi francia-magyar szójáték 82
Erdélyi Lajos: Népnyelvünk behatóbb tanulmányozása tudományos és nemzeti kötelességünk 327
Fekete Nagy Antal: Magyar nyelvű levél Dersy Benedek váci kanonokhoz 1533-ból. A nagykállai egyház ezüstfelszerelésének magyar nyelvű jegyzéke 1552-ből 59
Földessy Gyula: Elefántcsonttorony 45
Galamb Sándor: Petőfi Sándor, Mészáros Lázár meg a "kófic" 204
Gombocz Zoltán: Bársony 344
Gulyás Pál: Az Orthographia Vngarica 1549 előtti kiadásairól 270
Györffy István: Hevesmegyei helynevek 361
Vitéz Házi Jenő: Balassi Menyhárt áruitatásának szerzője 98, 175
Horger Antal: Orosháza: orosházi 10. - Majom 118. - Sobak 119. - Karcol 120. - Ős 206. - Érsek 207. - Zálog és závár 208. - A kcs > csk hangcseréhez 271. - Vedlik 345. - Millye 346
Jakubovich Emil: Titkári jelentés 1927-ről 64
J-s.: A korrektorok helyesírási mozgalma 143
Juhász Jenő: A denominális -sz > -c névszóképző 104, 197
Kardos Albert: Nyilatkozat 144
Kászonyi F.: Bő, Bőd. Kassa-Kosic 71
K. K. A.: Rykolfy. Hőgyész 142
Klemm Antal: Pozitivizmus és idealizmus a nyelvtudományban 151, 247
Kniezsa István: A falu tővégi u-járól 115. - A magyar helyesírás a tatárjárásig 188, 257, 318
Kóla Ilona: Macskavárta 367
H. Kovács Mihály: Haska 209
K. P.: Vida 91.- -mér végű tulajdonneveink, -in végű helyneveink. Föld. Ajton. Ribanc 141. - Czánik, Czánig. Rovás 222. - Fejérnik 295, - Huszár 364. - Deák. Lascsák. Lescsák 365. - Potsának 366
Lenhossék Mihály: Infusoriák, amphibiák 212
Ligeti Lajos: Magyar kutatóút Mongolországba 265
Losonczi Zoltán: A magyar létige történetéhez 183
L. S.: Vitéz Házi Jenő, XVI. századi magyarnyelvű levelek Sopron sz. kir. város levéltárából 134
Luby Margit: A kender feldolgozása a szatmármegyei Tunyogon és Csekében 217
Madarassy László: Kunok Istene 121
Magyary-Kossa Gycla: Hószem. Apró himlő 46. - Hagymás, hagymás-betegség 121. - Himlő, francu, himlővásárlás 278
Mark Gyula: Bonyolódik 34. - Hév 88
Melich János: Elnöki megnyitó 1. - A név szó magánhangzójáról 40. - Duba = Duna? 84. - A veszprémvölgyi görög oklevél 111.- Erdély ősi földrajzi neveinek eredetéhez 161. - A magyar és magyar vonatkozású erdélyi helynevek gyűjtése 202. - A magyar nép új rokonai 221. - Ó-magyar szóvégi -g tót helynevekben 239. - A veszprémvölgyi görög oklevél 333
Mészöly Gedeon: Falu és társai meg a latotuot 28. - Van-e szeret főnév? 95. - A falu u-járól 273. - Szoptani, csúsztani, buktani 307
M. J.: Duna 70. - Ajtós : Dürer 224. - Zab 365
M. K. Gy.: Polongher. Bebzonár 142. - Unberufen 295
X.: Úri murinál 223. - Magyar Hét 350
Nagy J. Béla: Somfordál 122. - Idegen műszavak helyesírása 126. - Utca vagy ucca? 211.- A legújabb mesterséges nemzetközi nyelv 221. - Rossz-e a -lag -leg? 285. - A mágnáscímek szórendje 351
Rásonyi Nagy László: Ormán 23. - Csákány 209. - Becs 210. - A Brassó név eredete 311
Németh Gyula: Duba 87. - Géza 147
Ö. K.: Agyafúrt (a trepanálás) 143
P. A.: Messzaliánsz, terrasz 366
Pais Dezső: Puha, puffan, páhol 37. - Murony 46. - Ösbő 92, 169. - Anonymus nem az első grammatikus? 114. - Lepentőcske 123. - Szórvány-nyelvemlék, szöveg-nyelvemlék 338
P. D.: Ki, mi, mely - aki, ami, amely. Felfigyel 127. - Külalak 144. - Letenye, Béc. Világos a. m. Siri 296. - Tata-Tóváros. Fakszik 366
P. K.: Elvont főnév többesszáma 72
Sági István: Boldog Margit legendája 128. - Könyörgöm 353
Schwartz Elemér: Gyepűfűzes: Koh-Fidisch 47. - Kismarton- Eisenstadt 108. - Plumboldt Vilmos Révai Miklósról 202. - Szölnök-Zemming-Szenik 279
N. Sebestyén Irén: Wichmann György hatvanadik születésenapjára 225
S. I.: Postautalványon v. postautalvánnyal? 365
Skala István: Karcol, karmol, karom 48
Szalma József: Macskavárta 142
Szendrey Zsigmond: Komor bika. Magyarok Istene 48. - Tót idadó, tót evevő, mónár kis kutyája 280. - Tájszók a békésmegyei Szentandrásról és Öcsödről 293
Szerkesztőség: Szinnyei József norvég akadémiai tagsága. Jerney János szobra 139.- Kardos Albert nyilatkozatához 144. - Harsányi István 220. - A M. Tud. Akadémia 1927. évi Sámuel-Kölber-jutalma 220. - Síz v. síel? 224. - Hibaigazítás 224. 296. - A fakít szóhoz 282
Sz. G.: Don Kozák 364
Terbe Lajos: Prónayfalva nyelvéből 135, 367
Timár Kálmán: Újszerzetes vagy kezdő? 347
Tolnai Vilmos: Kéztől 49. - Szomotor 123. - Trócsányi Zoltán: Sylvester-problémák 15. - Czeglédi István stilisztikai és jelentéstani fejtegetései 164
Végh János: Három szócsoport a pozsonymegyei Hidaskürtről 60
Weszely Gyula: Budapestizmus 50. - Tót idadó, tót evevő, mónár kis kutyája 124. - Vérré vált bennem, mint barátban a lencse. Fakított-e már? 281
Z. A.: Te csak pipálj, Ladányi! 212
Zlinszky Aladár: Néhány stilisztikai forgalom értelmezése 73,232, 301
Zolnai Gyula: Máma 49, 282, 348.- A -d képző kicsinyítő értékéhez 113. - Orosháza orosházi 199
Zsirai Miklós: Wiklund Károly Bernát 145. - Finnugor szófejtések 297
Zs. M.: Nyelvrokonaink-e a dravidák? 275. - Lapp -vara 366
- -: Kmoskó Mihály előadása a magyarokra vonatkozó legrégibb keleti kútfőkről 140. - Nyelvészeti problémák nyugati német helységneveinkben 340
Kisebb közlemények 40, 111, 199, 270, 336
Könyvismertetések 53, 128, 213, 287, 354, 220
Levélszekrény 70, 141, 222, 295, 364
Népnyelv 60, 135, 217, 293, 361
Nyelvművelés 50, 126, 211, 285, 349
Nyelvtörténeti adatok 59, 134, 215, 289, 357
Szó- és szólásmagyarázatok 44, 116, 203, 276, 341
Társasági ügyek: Titkári jelentés 1927-ről 64. - Jelentés az 1927. évi Szily-jutalomról 67. - Bevételek és kiadások 1927-ben és költségvetés 1928-ra 68. - A számvizsgáló bizottság jelentése az 1927. évről 70. - XXVI. közgyűlés 138. - Pályázat népnyelvi gyüjtésre 139
A borítékon: Tartalom. - Tudnivalók. - A MNyT. tiszteleti tagjai, tisztikara és választmánya. - Kérelem. - Nyugtázás. - A MNyT. kiadványai. - Értesítés - Közgyűlési meghívó. - Felolvasó üléseink 1929-ben.
Melléklet: Wiklund Károly Bernát arcképe 5-6 füzet. - Wichmann György-arcképe 7-8. füzet