1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelv 1927. márc.-jún.

Közérdekű havi folyóirat a művelt közönség számára/XXIII. évfolyam 3-6. füzet

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Üdvözlő beszéd.
Az 1927. évi május 26-án tartott ünnepi közgyűlésen elmondotta Melich János alelnök.
Méltóságos Elnök Úr! Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Közgyűlés! Szinnyei József, Társaságunk... Tovább

Előszó

Üdvözlő beszéd.
Az 1927. évi május 26-án tartott ünnepi közgyűlésen elmondotta Melich János alelnök.
Méltóságos Elnök Úr! Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Közgyűlés! Szinnyei József, Társaságunk elnöke, a mai napon töltötte be életének 70. esztendejét. A Magyar Nyelvtudományi Társaság, melynek vezetőségéből úgyszólván mindenki, tagjai sorából is számosan elnökünknek, mint az egyetemen tanárunknak tanítványai voltunk, örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy nagynevű elnökünket, mesterünket a mai nap alkalmából köszöntse. Hetven esztendő nagy idő, s Méltóságod e hetven esztendőből több mint ötvenen át, mert első dolgozata 1874-ben jelent meg, olyan mély vágású tudományos munkásságot fejtett ki, amely Budenz József halála után a magyar és a finnugor nyelvtudomány első mesterévé, vezetőjévé avatta.
E nagyértékű tudományos munkásság termékei közül az első, amelyet láttam, amelyből tanultam, Méltóságod „Rendszeres magyar nyelvtan középiskolák számára" c. műve volt. Az 1885/6. tanévben a gimnázium III. osztályába jártam; minden tankönyvünk megvolt, - egynek a kivételével, nem volt magyar nyelvtanunk. Tanárunk azt mondta, várunk, mert most van megjelenőben egy kitűnő magyar nyelvtan, Szinnyei Rendszeres magyar nyelvtana, azt fogjuk használni, az a legkülönb magyar nyelvtan. Az ízlésesen kötött tankönyvet 1885 október-november havában kaptuk s szorgalmasan - magamat illetőleg -, szeretettel tanultunk belőle. Mint III. gimnazista persze nem tudhattam, hogy e nyelvtan egy nagyértékű iskolakönyvi munkásságnak a kezdete. Kitűnő tankönyveket is csak tudománya magaslatán álló szakember képes írni. Méltóságod középiskolai magyar nyelvtanai, melyek közül a „rendszeres" most 16., az „iskolai" 19., illetőleg 12. kiadásban tankönyve a középiskolának, ép olyan korszakalkotók, amilyen korszakalkotók voltak Riedl Szende, majd Szvorényi József hasonlóan nagyértékű magyar nyelvtanai. Vissza

Tartalom

Melich János alelnök üdvözlő beszéde
Gulyás Pál: Szinnyei József
Életrajza
Irodalmi munkássága 1874-1926
Gróf Zichy István: Nyelv és őstörténet77
Solymossy Sándor: Névmágia83
Zlinszky Aladár: Névvarázs100
Zolnai Béla: A nyelv és az élet109
Györffy István: Helyneveink gyüjtése111
Sági István: Révai szófajelmélete115
Gombocz Zoltán: A tővégi magánhangzók kérdéséhez119
Horger Antal: A hangrendi párhuzam127
Petz Gedeon: Szórványos mássalhangzófejlődés jövevényszavainkban138
Mészöly Gedeon: a Halotti Beszéd unuttei szavának magyarázata150
Losonczi Zoltán: Négy sz-szel bővülő v-tövű igékről154
Csűry Bálint: A képzők életéből162
Tolnai Vilmos: Becéző nevek és nyelvújítás171
Erdélyi Lajos: Az udvarhelymegyei székelység és a többi magyarság nyelvi kapcsolataihoz176
Magyary-Kossa Gyula: Béka187
K. Katona Lajos: Süllő190
Szemkő Aladár: Tengeri193
Karácsonyi János: Polgár195
Csefkó Gyula: Bokályos ház197
Cs. Sebestyén Károly: A magyarság ládái201
Sziarovszky János: Dumál. - Lyapog205
Putnoky Imre: Lássuk a medvét! - Kortes207
Angyal Dávid: Két szállóige210
Szigetvári Iván: Nadasdisiren212
Pápay József: Segesd és Segesvár213
Bátky Zsigmond: Örmény, örményes215
Schwartz Elemér: A vizek és a helységnevek Nyugatmagyarországon219
Jakubovics Emil: Viska, Stojszló és Pécel228
Melich János: Doboka240
Eckhardt Sándor: Az emberevő magyar meséje247
Moravcsik Gyula: Muagerisz király258
Németh Gyula: A türk népnév271
Rásonyi Nagy László: Taksony274
Fekete Lajos: Igék oszmánli-török tulajdonnevekben284
Kmoskó Mihály: Keleti királyok címeinek jegyzéke288
Ligeti Lajos: A kitaj nép és nyelv293
Zsirai Miklós: Orom310
Wiklund Károly Bernát: A translativus321
Klemm Antal: A finnugor mondat őstörténete328
Szendrey Zsigmond: Az alany és állítmány egyezése a zürjénben341
N. Sebestyén Irén: A finnugor alárendelés kérdéséhez348
Wichmann György: Magy. igy, ügy 'fons;aqua, fluvius'353
Becker Henrik: Az indogermán szópárok és a finnugor fokváltozás354
Szentpétery Imre: Az almádi monostor alapító oklevele II. István korából360
Zsinka Ferenc: Nyelvtörténeti adatok371
Négyesy László: Igazításpróbák az Ó-magyar Mária-siralom olvasásához373
Horváth János: Jámbikus sorfaj középkori verseinkben379
Trócsányi Zoltán: A magyar nyelv Biedermeier-korszaka389
Szinnyei Ferenc: Noveláink stílusa hetvenhét évvel ezelőtt395
Túri Mészáros István: Petőfi-magyarázat398
Galamb Sándor: Valami a színészi hangsúlyról405
Zolnay Gyula: Szükségtelen és hibás szómódosítások410
Mágocsy-Dietz Sándor: Tenyésztés, termesztés, termelés420
Szilády Zoltán: Természettudományi műnyelvünk fejlesztéséhez424
Baranyai Zoltán: Francia eredetű széppróza-fordításaink a XVIII. sz.-ban426
Viszota Gyula: Széchenyi jellemzése 1828-ban437
Hóman Bálint: Szent István megkoronázásának időpontja443
Balogh József: Szent István király, a "békefejedelem"452
Pap Károly: Vitéz Kádár István éneke461
Sauvageot Aurélien: Az ural-altáji nyelvek egy vallási kifejezésről467
Pintér Jenő: Egy régi magyar verses elbeszélés hőséről469
Kőrösi Sándor: Magyar-olasz szóegyezések471
Ligeti Lajos: A kazár írás és a magyar rovásírás473
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem