Előszó
A 12. évfolyam tananyagában a kerettantervnek megfelelően négy nagy témakör szerepel. A kerettanterven kívül kötetünk összeállításakor figyelembe vettük a 2005-től életbe lépő érettségi vizsga követelményeit is.
Az Általános nyelvészeti ismeretek című fejezet segít a nyelvszemlélet tudatosabbá tételében. A nyelvtipológia ismeretei segítségével elhelyezhetjük nyelvünket a világ nyelvei között, valamint felmérhetjük a nyelvek születésének, életképességének, megerősödésének vagy eltűnésének esélyeit.
A magyar nyelv történetével foglalkozó témakör nemcsak a nyelvrokonság kérdéseiről szól. Megismerhetjük, mikor tekinthető a nyelvrokonítás tudományosnak és mikor tudománytalannak, s az így megszerzett tudásunk nyitottságra ösztönöz bennünket az újabb kutatások iránt. A nyelvtörténeti korszakokról tanulandó ismereteket igyekszünk összekapcsolni művelődéstörténeti ismeretekkel.
A Nyelv és társadalom című fejezetben megismerkedhetünk a mai magyar nyelvvel és változataival, felmérhetjük nyelvünk helyzetét a határon túl. A nyelvtervezés néhány alapvető kérdésében, a nyelvvédelem és a nyelvművelés feladataiban is tájékozottságra tehet szert a kötet használója.
A könyv utolsó fejezete Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése. E témakörön belül igyekszünk elmélyíteni az esszé műfajáról korábban tanultakat, hiszen az írásbeli érettségi vizsga több feladattípusa igényli a jó esszéstílust. Az esszé a kerettanterv szerint az utolsó téma a tananyagban, de javasoljuk, hogy jóval korábban foglalkozzunk vele.
A kötetet záró ismétlő fejezet igazodik az érettségi vizsga nyolc nagy témaköréhez. Minden témakörben közlünk összefoglaló elméleti ismereteket, és megfogalmaztunk jellemző vizsgafeladat-típusokat is.
A korábbi kötethez hasonlóan az elméleti ismeretekhez kapcsolódó gyakorlatok közül a jelöletlenek középszintűek, a grafikai jellel jelöltek pedig emelt szintűek.
A gyakorlatok, feladatok mellett grafikai jelek utalnak az ajánlott munkaformákra.
Vissza