kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 876 oldal |
Sorozatcím: | Magyar néprajz |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-05-4923-9 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva. További szerzők a kötetben. |
Előszó - Vargyas Lajos | 5 |
Népmese - Banó István | 7 |
Kutatástörténet | 7 |
A népmese, mint népköltészeti műfaj | 19 |
Hely, idő, emberek, társadalom a mesében | 36 |
A népmese alműfajai | 44 |
A magyar népmesekincs történeti rétegződése és nemzetközi kapcsolatai | 64 |
A mese és hiedelemvilág kapcsolata - Erdész Sándor | 79 |
Felső és alsó világok | 81 |
Mitikus lények | 84 |
Sárkány | 84 |
Ördög | 87 |
Boszorkány | 91 |
Halál | 92 |
Halott | 92 |
Profán istenek | 93 |
Allegorikus alakok | 95 |
Ibykos darvai | 97 |
Micbánné mondája | 97 |
Táltosló | 98 |
Állattá változás | 100 |
Eredetmagyarázó monda - Nagy Ilona | 102 |
Kutatástörténet | 103 |
Katalógusok | 106 |
Mítosz és eredetmagyarázó monda | 107 |
Legenda és eredetmagyarázó monda | 110 |
Mese és eredetmagyarázó monda | 112 |
Történeti kialakulás | 115 |
Az eredetmagyarázó monda élete | 116 |
Magyar eredetmagyarázó mondák | 117 |
A kozmikus és meteorológiai jelenségek eredete | 117 |
Az ember és életkörülményeinek kialakulása | 121 |
Az állatok eredete | 127 |
A növények keletkezése | 129 |
A hiedelemmondák rendszerezésének elvei. A mondai típus fogalma - Bihari Anna | 133 |
Hiedelemmonda - Nagy Ilona | 138 |
Fogalma, meghatározása | 138 |
Hiedelemmonda és mese | 139 |
Hiedelemmonda és hiedelem | 141 |
A hiedelemmonda formai, szerkezeti vizsgálata | 143 |
A hiedelemmonda hagyományozása | 144 |
A hiedelemmondák kutatása, gyűjtése Magyarországon | 145 |
Történeti monda - Lengyel Dénes | 148 |
Anekdota - Sándor István | 167 |
Műforma és előadás | 167 |
Rokon műformák, műfajcsere | 172 |
Anekdotakutatásunk | 175 |
Vándoranekdota | 178 |
Történeti rétegek | 181 |
Ókori örökség | 181 |
Exemplumhagyományok | 184 |
Trufák | 190 |
Parabiblikus és keleti elemek | 195 |
Humanista facetiák | 198 |
Anektoda és felvilágosodás | 202 |
Az élő hagyomány | 205 |
Helyi anekdoták | 208 |
Közmondás és szólás (Proverbium) - Szemerkényi Ágnes | 213 |
Elvevezés és meghatározás | 213 |
Jelentés és szerkezet | 0216 |
A proverbiumok használata | 219 |
Elsődleges használat | 220 |
Másodlagos használat | 223 |
Helye a műfajok között | 225 |
Fajtái | 227 |
Története | 232 |
Szóbeli rejtvények - Mándoki László | 238 |
Elnevezések | 238 |
Történeti adatok | 238 |
Találósaink mennyisége, fontosabb gyűjteményei | 240 |
A találósok stilisztikájához | 242 |
A szóbeli rejtvények élete | 244 |
Szóbeli rejtvényeink összehasonlító vizsgálata | 245 |
Szóbeli rejtvényeink ma | 250 |
Igaz történet, élettörténet, önéletrajz - Küllős Imola | 251 |
A hagyományos népköltészet átalakulása | 251 |
Az élményelbeszélések és igaz történetek műfaji jellemzői | 253 |
Az élménytörétnetek és igaz történetek típusai | 256 |
Az igaz történetek és a folklór | 258 |
Élettörténet - önéletrajz | 259 |
A népballada-kutatás története - Kríza Ildikó | 267 |
Népballada - Vargyas Lajos | 278 |
Témák | 280 |
Fölépítés | 294 |
Emelkedettség - stilizálás | 302 |
A fogalmazás stílusa | 307 |
Eredet - időrend | 309 |
Hősepikából örökölt elemek | 310 |
Francia eredetű balladák | 315 |
A francia átvételek tanulsága | 338 |
Egymástól független egyezések | 338 |
Más eredetű szövegek | 339 |
Mikor, miért született a ballada? | 340 |
Paraszti alkotás | 345 |
Variálás, közös szövegtömbök | 355 |
Új balladák | 361 |
Területi különbségek | 369 |
Legendaballada - Kríza Ildikó | 372 |
Paraszti históriaköltészet - Takács Lajos | 381 |
Műfaji sajátosság | 381 |
A műfaj általános fejlődéstörténete | 382 |
Históriások | 384 |
A históriás és tevékenysége | 384 |
A históriák megírása | 385 |
A históriák előadása | 387 |
Históriák | 389 |
Históriai témák | 389 |
A históriák kompozíciója | 390 |
Énekkezdő sorok | 391 |
Záróvers | 392 |
A história továbbélése | 393 |
Szóbeliség | 393 |
A műfaj további alakulása, a hírvers | 395 |
A hősének maradványai népköltészetünkben - Vargyas Lajos | 398 |
A magyar népdalkutatás története - Küllős Imola | 414 |
Mit nevezünk népdalnak? | 414 |
Áttekintés a népdalok gyűjtéséről és vizsgálatáról | 419 |
A "felhívások kora", 1782-1848 | 419 |
A gyűjtés évtizedei, 1863-tól a századfordulóig | 421 |
A zenefolklorisztika kibontakozása, 1905-1945 | 423 |
A szövegfolklorisztika munkálata 1945-től napjainkig | 425 |
Lírai népköltészet - Vargyas Lajos | 427 |
Variálás és fölépítés | 428 |
Tartalmi csoportok | 443 |
Népi műfajok | 465 |
Formai csoportok | 466 |
A forma külső keretei | 473 |
Sorismétlés | 473 |
Rím | 475 |
Refrén | 476 |
Belső forma | 477 |
Szimbolika | 477 |
Természeti kezdőkép | 497 |
Áttételes fogalmazás | 504 |
Gesztus-költészet | 507 |
Irreális képek | 510 |
Szürreális képek | 511 |
Emberközpontúság | 512 |
Párbeszédes előadás | 513 |
"Ál-epika" | 514 |
Szókimondó szövegek | 516 |
Emelkedett-stílus | 517 |
Népi líra - irodalom előtt | 518 |
Időrend | 523 |
Honfoglalás előtti örökség | 523 |
Középkori szövegek | 526 |
16. századi szövegek | 534 |
17. századi szövegek | 536 |
18. századi szövegek | 545 |
19. századi szövegek | 555 |
A népdal új stílusa | 562 |
A népszokások költészetének definíciója - Dömötör Tekla | 566 |
A kutatás története | 566 |
Rítusénekek | 569 |
A napfordulók rítusénekei | 571 |
A naptári év más szokásaihoz és az emberi élet fő fordulóihoz fűződő rítusénekek | 575 |
Dallam nélküli mondókák, rigmusok, köszöntők | 576 |
Prózai szövegek | 577 |
Népi színjátékok | 577 |
Bohózat | 582 |
A gyermekkor költészete - Tátrai Zsuzsanna | 584 |
A műfaj meghatározása, kutatástörténete | 584 |
Mondókák | 586 |
Szórakoztató, oktató, nevelő, szoktató mondókák | 587 |
A természeti és társadalmi környezettel való kapcsolatott tükröző mondókák | 589 |
Mondókák a gyermekjátékokban | 595 |
Mondókák a jeles napi köszöntő szokásokban | 599 |
Dramatikus jellegű játékszövegek | 599 |
Lírai játékdalok | 603 |
A gyermekkor költészetének főbb jellegzetességei | 608 |
Siratóének - Károly S. László | |
Módszertani bevezetés | 611 |
A siratás hiedelemfunkciója, szerepe a halotti-temetési szokásrendben | 613 |
Funkcióváltás, funkcióvezetés, paródiák | 615 |
A siratás helyi (népi) terminológiája | 615 |
A siratószövegek főbb alkotóelemei, motívumkincse | 616 |
A siratóénekek alkotás- és előadásmódja, főbb típusai, rétegei egy siratón belül | 628 |
Összegzés és kitekinés | 631 |
Ráolvasás - Pócs Éva | 633 |
A ráolvasás műfaja | 633 |
A ráolvasások kutatása | 636 |
A ráolvasás használata | 638 |
A ráolvasás működése | 641 |
A magyar ráolvasások rendszerezésének elvei | 642 |
A magyar ráolvasások szövegcsoportjai | 645 |
Archaikus népi imádságok - Erdélyi Zsuzsanna | 692 |
A műfaj kutatásának története | 693 |
A műfaj előkerülése, befogadása | 699 |
A műfaj jellemzői | 704 |
Eredet, történeti rétegek | 720 |
Munkásfolklór - Nagy Dezső | 749 |
A munkáshagyomány-kutatás története | 749 |
A hazai agrárszocialista mozgalmak költészete | 750 |
Az agrárszocialista népköltészet tematikus csoportjai | 751 |
Az ipari munkásság szellemi hagyományai | 759 |
Összefoglalás | 771 |
Bibliográfia | 773 |
Rövidítések jegyzéke | 845 |
Személynévmutató | 847 |
Helységnévmutató | 861 |
Képek jegyzéke | 867 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.