| Előszó - Vargyas Lajos | 5 |
| Népmese - Banó István | 7 |
| Kutatástörténet | 7 |
| A népmese, mint népköltészeti műfaj | 19 |
| Hely, idő, emberek, társadalom a mesében | 36 |
| A népmese alműfajai | 44 |
| A magyar népmesekincs történeti rétegződése és nemzetközi kapcsolatai | 64 |
| A mese és hiedelemvilág kapcsolata - Erdész Sándor | 79 |
| Felső és alsó világok | 81 |
| Mitikus lények | 84 |
| Sárkány | 84 |
| Ördög | 87 |
| Boszorkány | 91 |
| Halál | 92 |
| Halott | 92 |
| Profán istenek | 93 |
| Allegorikus alakok | 95 |
| Ibykos darvai | 97 |
| Micbánné mondája | 97 |
| Táltosló | 98 |
| Állattá változás | 100 |
| Eredetmagyarázó monda - Nagy Ilona | 102 |
| Kutatástörténet | 103 |
| Katalógusok | 106 |
| Mítosz és eredetmagyarázó monda | 107 |
| Legenda és eredetmagyarázó monda | 110 |
| Mese és eredetmagyarázó monda | 112 |
| Történeti kialakulás | 115 |
| Az eredetmagyarázó monda élete | 116 |
| Magyar eredetmagyarázó mondák | 117 |
| A kozmikus és meteorológiai jelenségek eredete | 117 |
| Az ember és életkörülményeinek kialakulása | 121 |
| Az állatok eredete | 127 |
| A növények keletkezése | 129 |
| A hiedelemmondák rendszerezésének elvei. A mondai típus fogalma - Bihari Anna | 133 |
| Hiedelemmonda - Nagy Ilona | 138 |
| Fogalma, meghatározása | 138 |
| Hiedelemmonda és mese | 139 |
| Hiedelemmonda és hiedelem | 141 |
| A hiedelemmonda formai, szerkezeti vizsgálata | 143 |
| A hiedelemmonda hagyományozása | 144 |
| A hiedelemmondák kutatása, gyűjtése Magyarországon | 145 |
| Történeti monda - Lengyel Dénes | 148 |
| Anekdota - Sándor István | 167 |
| Műforma és előadás | 167 |
| Rokon műformák, műfajcsere | 172 |
| Anekdotakutatásunk | 175 |
| Vándoranekdota | 178 |
| Történeti rétegek | 181 |
| Ókori örökség | 181 |
| Exemplumhagyományok | 184 |
| Trufák | 190 |
| Parabiblikus és keleti elemek | 195 |
| Humanista facetiák | 198 |
| Anektoda és felvilágosodás | 202 |
| Az élő hagyomány | 205 |
| Helyi anekdoták | 208 |
| Közmondás és szólás (Proverbium) - Szemerkényi Ágnes | 213 |
| Elvevezés és meghatározás | 213 |
| Jelentés és szerkezet | 0216 |
| A proverbiumok használata | 219 |
| Elsődleges használat | 220 |
| Másodlagos használat | 223 |
| Helye a műfajok között | 225 |
| Fajtái | 227 |
| Története | 232 |
| Szóbeli rejtvények - Mándoki László | 238 |
| Elnevezések | 238 |
| Történeti adatok | 238 |
| Találósaink mennyisége, fontosabb gyűjteményei | 240 |
| A találósok stilisztikájához | 242 |
| A szóbeli rejtvények élete | 244 |
| Szóbeli rejtvényeink összehasonlító vizsgálata | 245 |
| Szóbeli rejtvényeink ma | 250 |
| Igaz történet, élettörténet, önéletrajz - Küllős Imola | 251 |
| A hagyományos népköltészet átalakulása | 251 |
| Az élményelbeszélések és igaz történetek műfaji jellemzői | 253 |
| Az élménytörétnetek és igaz történetek típusai | 256 |
| Az igaz történetek és a folklór | 258 |
| Élettörténet - önéletrajz | 259 |
| A népballada-kutatás története - Kríza Ildikó | 267 |
| Népballada - Vargyas Lajos | 278 |
| Témák | 280 |
| Fölépítés | 294 |
| Emelkedettség - stilizálás | 302 |
| A fogalmazás stílusa | 307 |
| Eredet - időrend | 309 |
| Hősepikából örökölt elemek | 310 |
| Francia eredetű balladák | 315 |
| A francia átvételek tanulsága | 338 |
| Egymástól független egyezések | 338 |
| Más eredetű szövegek | 339 |
| Mikor, miért született a ballada? | 340 |
| Paraszti alkotás | 345 |
| Variálás, közös szövegtömbök | 355 |
| Új balladák | 361 |
| Területi különbségek | 369 |
| Legendaballada - Kríza Ildikó | 372 |
| Paraszti históriaköltészet - Takács Lajos | 381 |
| Műfaji sajátosság | 381 |
| A műfaj általános fejlődéstörténete | 382 |
| Históriások | 384 |
| A históriás és tevékenysége | 384 |
| A históriák megírása | 385 |
| A históriák előadása | 387 |
| Históriák | 389 |
| Históriai témák | 389 |
| A históriák kompozíciója | 390 |
| Énekkezdő sorok | 391 |
| Záróvers | 392 |
| A história továbbélése | 393 |
| Szóbeliség | 393 |
| A műfaj további alakulása, a hírvers | 395 |
| A hősének maradványai népköltészetünkben - Vargyas Lajos | 398 |
| A magyar népdalkutatás története - Küllős Imola | 414 |
| Mit nevezünk népdalnak? | 414 |
| Áttekintés a népdalok gyűjtéséről és vizsgálatáról | 419 |
| A "felhívások kora", 1782-1848 | 419 |
| A gyűjtés évtizedei, 1863-tól a századfordulóig | 421 |
| A zenefolklorisztika kibontakozása, 1905-1945 | 423 |
| A szövegfolklorisztika munkálata 1945-től napjainkig | 425 |
| Lírai népköltészet - Vargyas Lajos | 427 |
| Variálás és fölépítés | 428 |
| Tartalmi csoportok | 443 |
| Népi műfajok | 465 |
| Formai csoportok | 466 |
| A forma külső keretei | 473 |
| Sorismétlés | 473 |
| Rím | 475 |
| Refrén | 476 |
| Belső forma | 477 |
| Szimbolika | 477 |
| Természeti kezdőkép | 497 |
| Áttételes fogalmazás | 504 |
| Gesztus-költészet | 507 |
| Irreális képek | 510 |
| Szürreális képek | 511 |
| Emberközpontúság | 512 |
| Párbeszédes előadás | 513 |
| "Ál-epika" | 514 |
| Szókimondó szövegek | 516 |
| Emelkedett-stílus | 517 |
| Népi líra - irodalom előtt | 518 |
| Időrend | 523 |
| Honfoglalás előtti örökség | 523 |
| Középkori szövegek | 526 |
| 16. századi szövegek | 534 |
| 17. századi szövegek | 536 |
| 18. századi szövegek | 545 |
| 19. századi szövegek | 555 |
| A népdal új stílusa | 562 |
| A népszokások költészetének definíciója - Dömötör Tekla | 566 |
| A kutatás története | 566 |
| Rítusénekek | 569 |
| A napfordulók rítusénekei | 571 |
| A naptári év más szokásaihoz és az emberi élet fő fordulóihoz fűződő rítusénekek | 575 |
| Dallam nélküli mondókák, rigmusok, köszöntők | 576 |
| Prózai szövegek | 577 |
| Népi színjátékok | 577 |
| Bohózat | 582 |
| A gyermekkor költészete - Tátrai Zsuzsanna | 584 |
| A műfaj meghatározása, kutatástörténete | 584 |
| Mondókák | 586 |
| Szórakoztató, oktató, nevelő, szoktató mondókák | 587 |
| A természeti és társadalmi környezettel való kapcsolatott tükröző mondókák | 589 |
| Mondókák a gyermekjátékokban | 595 |
| Mondókák a jeles napi köszöntő szokásokban | 599 |
| Dramatikus jellegű játékszövegek | 599 |
| Lírai játékdalok | 603 |
| A gyermekkor költészetének főbb jellegzetességei | 608 |
| Siratóének - Károly S. László | |
| Módszertani bevezetés | 611 |
| A siratás hiedelemfunkciója, szerepe a halotti-temetési szokásrendben | 613 |
| Funkcióváltás, funkcióvezetés, paródiák | 615 |
| A siratás helyi (népi) terminológiája | 615 |
| A siratószövegek főbb alkotóelemei, motívumkincse | 616 |
| A siratóénekek alkotás- és előadásmódja, főbb típusai, rétegei egy siratón belül | 628 |
| Összegzés és kitekinés | 631 |
| Ráolvasás - Pócs Éva | 633 |
| A ráolvasás műfaja | 633 |
| A ráolvasások kutatása | 636 |
| A ráolvasás használata | 638 |
| A ráolvasás működése | 641 |
| A magyar ráolvasások rendszerezésének elvei | 642 |
| A magyar ráolvasások szövegcsoportjai | 645 |
| Archaikus népi imádságok - Erdélyi Zsuzsanna | 692 |
| A műfaj kutatásának története | 693 |
| A műfaj előkerülése, befogadása | 699 |
| A műfaj jellemzői | 704 |
| Eredet, történeti rétegek | 720 |
| Munkásfolklór - Nagy Dezső | 749 |
| A munkáshagyomány-kutatás története | 749 |
| A hazai agrárszocialista mozgalmak költészete | 750 |
| Az agrárszocialista népköltészet tematikus csoportjai | 751 |
| Az ipari munkásság szellemi hagyományai | 759 |
| Összefoglalás | 771 |
| Bibliográfia | 773 |
| Rövidítések jegyzéke | 845 |
| Személynévmutató | 847 |
| Helységnévmutató | 861 |
| Képek jegyzéke | 867 |
Folytatás Microsoft-tal