Magyar néprajz II.

Tartalom

ELŐSZÓ - Paládi-Kovács Attila 5

TERMÉSZETI GAZDÁLKODÁS 9

A VADNÖVÉNYEK GYŰJTÉSE - Gunda Béla 11

Népi növényismeret 11
A vadnövények emberi fogyasztása 13
ínségeledelek 13
Bogyók, gumók, gyökerek mint pásztorételek 15
A pákász 15
Gesztenye, súlyom és egyéb csemegék 19
Levelek, magok 21
Vadgyümölcsök 23
Gombák 24
Kéregedények 25
A fák nedvének fogyasztása 26
A gyűjtögetés jogszokásai 28
Kultúrtörténeti rétegek 28
A gyűjtögetett növények egyéb hasznosítása 29
Takarmány, állati táplálék 29
Festőnövények 30
Halmérgek, tej oltó növények 31
A tapló és felhasználási módjai 31
Gyógynövények 33
Mitologikus növények 36
Gyűjtögetés és termesztés 38
Összefoglalás 39

VADÁSZAT 41

Á kutatástörténet és tanulságai - Szilágyi Miklós 41
A vadászat mint ősfoglalkozás 41
Úri vadászat - paraszti vadászat 43
A vadászat helye a gazdálkodásban és a mindennapi életben 47
A paraszti vadászat és vadfogás - Gunda Béla 48
A magyar vadászat történeti emlékei 48
A vadászmágia és maradványai 50
Vadászati módok és eszközök 52
Hálók és hurkok 55
Verem, farkaskert 58
Csapdák 59
Lépes madárfogás 62
A vadászok felszerelési tárgyai és hiedelmei 62
Orvvadász módszerek 63

MÉHÉSZET 64

Zsákmányoló méhészkedés - Gunda Béla 64
Előzmények és források 64
A zsákmányoló méhészkedés fogalma 65
Finnugorok, ősmagyarok méhészete 65
A feudális kor hazai méhészete 66
Méhvadászat, mézrablás 68
A kelence 71
A hagyományos méhlakások 74
A méhek gondozása 80
A méhek „lefojtása", kifüstölés 82
Méhészeti hiedelmek 85
Összefoglalás 88
Paraszti méhészet - Kotics József 89
A kasos méhészet a paraszti gazdaságban 91
A kasos méhészet típusai 93
A kaptáras méhészeti üzem 96
A kaptáras méhészet üzemszervezete 98
Okszerű méhészet - paraszti polgárosodás 102
Méhészet és paraszti tudás 103

HALÁSZAT 104

Kutatástörténeti vázlat - Szilálgyi Miklós 104
A vízrajzi viszonyok változásai 109
Halászó vizek az ármentesítés előtt 109
Az ármentesítések következményei 112
A halállomány és változásai 115
A „köteles" halak 116
A „tömegzsákmány" 117
A halászati jog 129
Joggyakorlat a feudalizmus századaiban 119
Szabad halászat 120
Részes halászat - halászati bérlet 122
A halászat a jobbágyparaszti gazdaságban 125
Az árvíz járta területek kisszerszámos halászata 126
A rekesztőhalászat 128
Kerítőhálós halászat 129
A halászcéhek 130
A halászati törvény és fogadtatása 133
A halászati társulatok és a bérlőhalászat 136
Halászati üzemformák és halásztípusok a kapitalizmus korában 138
A nagyhalász 139
A kishalász 141
Az orvhalász 243
A szövetkezeti halászat 145
A halászat technikai feltételei - Solymos Ede 147
A szerszámkészítés 147
Vízi közlekedő eszközök 149
Halászati módok és eszközök 150
Eszköz nélkül és alkalmi halászat 151
Szigonyozás 153
Rekesztés 155
Alkalmi rekesztés 155
Rekesz 156
Szégye 157
Vejsze 158
Vesszővarsa 160
Hálóvarsa 162
Állító halászat 165
Borítóhalászat 166
Vetőhálók 169
Merítőhalászat 170
A szák 170
Bokorszákfélék 170
Emelőháló-félék 172
Viliing és milling 175
Húzott szerszámos halászat 176
Kisszerszámok 176
Parti szerszámok 176
Vontatott szerszámok 176
Nagyhálók 179
Futtatott hálók 179
Kerítőhálók : 182
Horgos halászat 185
A horog 185
A csalétkek 186
Kézihorog 186
Passzív horgok 188
Vizahorog 191

PARASZTI GAZDÁLKODÁS 193

PARASZTGAZDASÁG, PARASZTI ÜZEM - Paládi-Kovács Attila 195

A határ 195
A telek 196
Kötött gazdálkodás - szabad gazdálkodás 197
Közös birtoklású és haszonvételű területek 199
Birtokkategóriák és üzemméretek 200
A parasztgazdaságok jellege, ökonómiai típusok 202
Parasztgazdaságok munkásai 203
Paraszti kisüzemek néhány sajátsága 205

ERDŐGAZDÁLKODÁS - Petercsák Tivadar 208

Bevezetés 208
Erdőtípusok 210
Erdőhasználat a feudalizmusban 211
Az erdőhasználat szabályozása 213
A nemesi és jobbágyi erdők elkülönítése 215
Kisnemesi erdőközösségek 215
A volt úrbéresek közbirtokosságai 217
Juttatott erdő vagy újbirtok 220
Közösen vásárolt erdők 221
Saját tulajdonú és használatú erdők 222
A közös és magánerdők gondozása, felújítása 223
Erdei munkák 224
Favágás, közelítés 224
Fahordás, fuvarozás 234
Erdei faragók 235
Cser hántok 236
Az erdőmunkások építményei, életmódja 236

RÉTGAZDÁLKODÁS-Paládi-Kovács Attila 240

Rétek és kaszálók fajtái, arányai, hozamai 240
Birtokviszonyok 243
A birtoklás formái 243
Kaszáló a faluközösség birtokában 243
Allodiális rétek, majorsági rétgazdálkodás 244
Rétek paraszti magántulajdonban 245
Községi rét, illetményrét 245
Kaszálóbérletek 246
Rétművelés 249
Szénacsinálás, takarás 254
A munkálatok ideje, termékek és nevek 254
A kaszálás és eszközei 256
A kaszához kapcsolódó szerszámok 259
A kaszálás módja, teljesítménye 262
A széna szárításának módjai és eszközei 263
A széna a földön szárad 264
Szénaszárító állványok 265
A szénagyűjtés módjai és eszközei 268
Gereblyeformák 268
Villaformák 271
A mezei szénacsomók méretezése és nevei 275
Munkaerő, munkaszervezet 277
Robotmunka 279
Bérmunkaformák 279
Napszámosmunka 280
Részes munka 280
Szakmánymunka 281
Közösségi munka, társas munka 281
Vándormunkások 282
Kaszás bandák 283
Élet a szénamunkán 283
A takarmány tárolása 284
A tárolás helyei 285
Tárolási módok a szabadban 286
A boglya- és kazalrakodás módjai, eszközei 287
Szénatárolás épületekben 290
Csűrök, pajták 290
Szénapadlások 291
Egyéb épületek 292

FÖLDMŰVELÉS 295

GABONATERMESZTÉS - Balassa Iván 295
A kutatás története 295
A magyar földművelés történeti előzményei 300
A termőföld kialakítása 304
Az irtás 304
A szik javítása 307
A homok megkötése 308
A mocsár termővé tétele 309
A termőföld táperejének visszaadása 311
A trágya és trágyázás 311
Földművelési rendszerek 315
A talajművelés kéziszerszámai 318
Az ásó és az ásás 318
A kapa és a kapálás 321
Az eke és a szántás 323
Az ekék alapvető formái 324
A magyar ekék történetének néhány kérdése 326
Faekék a 18-20. században 328
A faeke elkészítése 328
A magyar faekék főbb formái 330
Szimmetrikus ekék 332
Túróekék 332
Váltóekék 333
Aszimmetrikus ekék 335
Szarvtalpas ekék 335
Talpas ekék csapolt szarvval 337
Az eke kiegészítő részei 339
A faekék háttérbe szorulása a Kárpát-medencében 342
Az eke fogatolása 343
Az ember szerepe a szántásban 344
A szántás 345
A szántás mennyisége 348
A hanttörő 349
A henger 351
A gabonafélék 352
A vetés 356
A vetőmag kiválasztása 357
A vetés idejének meghatározása 359
A vetés munkája 360
A gabonavetés rítusai, szokásai, hiedelmei 363
A borona és a boronálás 366
A fogasborona 366
A vesszőborona 371
A boronához kapcsolódó hiedelmek, szólások 374
A vetéstől az aratásig 375
Az aratás 334
Az aratás kezdetének megállapítása 384
Az aratás szerszámai 386
A sarló-kasza váltás 389
A szálasgabona összerakása a tarlón 393
Az aratás munkaszervezete 396
A hordás 399
A gabona tárolása a cséplésig 399
A szekér és a hordás 401
A szemnyerés 403
Kezdetleges gabonacséplés 403
A csép és cséplés 404
A nyomtatás 408
A gépi cséplés 414
A gabona tisztítása 418
A szelelés 418
A rostálás 418
A szórás 420
A mosás és a szemenszedés 424
Szórórosták, szelelőmalmok 425
A gabona elraktározása 426
Mérő- és tárolóedények 426
A szalma, törek, polyva eltartása 431
Összefoglalás 433

SZÁNTÓFÖLDI KAPÁSKULTÚRÁK - Selmeczi Kovács Attila 434
A kukorica 436
A burgonya 445
A dohány 449
A répa 455
A napraforgó 458
Köztes növények 461

KERTI NÖVÉNYTERMESZTÉS - KERTÉSZKEDÉS - Szilágyi Miklós 462
Kutatástörténeti vázlat 463
Kerti vetemények a parasztgazdaságokban 464
A középkori és újkori források néhány tanulsága 464
A veteményes kertek 466
Kerti növények a szántóföldön 468
Munkaszervezet és technikai felkészültség 47O
Fajtaváltozatok - termesztési tapasztalatok 472
Az árutermelés kiszélesedése: a szántóföldi kertészkedés 474
A piacra termelés és történeti előzményei 475
A káposztatermesztés 477
A dinnyések 479
A hagymások 481
A fűszerpaprika termesztése 483
Az iparszerű kertészkedés 484
A német kertészek 485
A bolgár kertészek 488
Összefoglalás (A fóliázó kertészkedés előzményeiy 490

GYÜMÖLCSKULTÚRA - Andrásfalvy Bertalan 493
Gyümölcskultúránk értékelése 493
„Gyümölcsészetünk" a honfoglalásig 495
Gyümölcsfajtáink 497
A gyümölcsfa munkái 509
A gyümölcshöz való jog. Gyümölcsfák és gyümölcsösök 514
A gyümölcs szedése, feldolgozása, tárolása 517
A gyümölcs felhasználása és jelentősége a népéletben 520
A gyümölcs mint áru 524

SZŐLŐMŰVELÉS ÉS BORÁSZAT - Égető Melinda 527
Bortermelő tájak - történeti borvidékek 529
A hazai szőlő- és borkultúra kialakulása és fejlődésének főbb szakaszai 532
Történeti rétegek 532
A fejlődés főbb szakaszai 536
A hazai szőlő- és borkultúra néprajzi képe 539
A termelés helyszíne 539
Szőlőhegyek - szőlőskertek 539
A szőlőföld mértékegységei 541
A szőlőhegy építményei 542
A szőlőhegyek igazgatása és őrzése 544
Új ültetvény létrehozása 546
A szaporítás módja 546
A talaj előkészítése 550
Az új szőlő gondozása 553
A termőszőlők művelésének éves ciklusa 553
A talajművelés rendje és munkamódja 554
Fedés és nyitás 554
Nyári kapálások 557
A talajművelés eszközei 558
A szőlő metszése 561
Karózás 564
Kötözés 566
Egyéb nyári munkák 567
Talajjavítás 568
Kártevők elleni védekezés 569
A borkészítés technológiája 570
A szüret és a mustnyerés 570
Borkészítés 574
A fehérbor készítése 578
A vörösbor készítése 581
Borfajták 583
Az aszú és a szamorodni 583
Az ürmösbor 584
Kapásbor 585
Bortárolás 585
A szőlő és a bor szerepe a népéletben 589
A bor szerepe a táplálkozásban 589
A szőlő és must szerepe a táplálkozásban 590
A szőlőbirtok mint a falusi társas élet egyik színhelye 592
A szőlőbirtoklás rangja és jelentősége 593

ÁLLATTARTÁS, PÁSZTORKODÁS 597

ÁLLATTARTÓ GAZDASÁGOK - Paládi-Kovács Attila 599

Az állattartás történeti-földrajzi típusai és rendszerei 599
Tartásmódok 601
Tulajdonformák, üzemtípusok 603
Legelő, legelőjog, legeltetési rend 606
A legelők birtokjogi típusai 609
Legelőjog, legelőrendtartás 610
Falunyáj és nyájgazdaság (szállás, pásztor) 612
Falusi állattartó üzem - tanyai gazdaság 614

LÓTARTÁS-Paládi-Kovács Attila 617

Régi magyar lófajták, tájfajták 619
Fajtaváltás, újabb tenyészfajták 621
Lótartó vidékek, állománysűrűség 622
Lótenyésztés 624
Tenyésztés, elletés, csikónevelés 624
Ménherélés 626
A tenyésztés szókincse 628
Lóbetegségek, népi gyógymódok 630
Legeltető lótartás 633
Ménesek és pásztoraik 633
A lovak számon tartása, tulajdonjegyek 635
Szállás a legelőn 636
Terelés, őrzés és eszközei 638
Mozgásgátló eszközök 641
Istállós lótartás 643
Haszonvételi formák 651
Betörés és tanítás 652
Lókereskedelem, katonaló (remonda) 654
Csikónyírás, a lószőr haszna 655
Ló és szamár teje, húsa 656

SZARVASMARHATARTÁS - Paládi-Kovács Attila 658

Fajták, fajtaváltás 658
A magyar szarvasmarhatartás kezdetei és a szürke marha eredete 658
Régi tájfajták 659
Fajtaváltás, újabb tájfajták 661
A tenyésztés 663
Szarvasmarha-betegségek, népi gyógymódok 670
Szarvalakítás 672
Legeltető marhatartás 672
Kifogás a nyájból 683
Istállózó tartásmód 684
A haszonvétel formái 695
Tejgazdálkodás 698
Trágyahaszon 703

JUHTARTÁS - Szabadfalvi József 705

Juhfajták 706
Tartásmódok 708
legelők és legeltetés 711
Építmények a pásztorok részére 717
Építmények a juhok részére 722
Terelőeszközök 725
Szaporítás, selejtezés 728
Betegségek és gyógyításuk 730
A juhtartás haszonvétele 732
Élőállat, hús, bőr és gyapjú 732
Kosarazás és tőzeg 736
Tejfeldolgozás 738
Teleltetés és takarmányozás 746

SERTÉSTARTÁS - Szabadfalvi József 749

Háziasítás és a magyar sertéstartás története 749
A magyar sertésfajták 752
Sertéstartás természetes takarmánybázison 754
A belterjes, házi sertéstartás 761
A házi sertéstenyésztés építményei 764
Ápolás és haszonvétel 767

BAROMFITARTÁS - Paládi-Kovács Attila 771

A baromfitartás korai története és szókincse 771
A baromfi tartás ágazatai, körzetei és tenyészfajtái 773
Baromfi a parasztgazdaságban 777
A baromfiak keltetése, nevelése 780
Extenzív tartásmód, legeltetés, őrzés 782
A baromfitartás építményei 784
Betegségek és gyógyításuk 788
Baromfihús, baromfikereskedelem 789
Baromfihizlalás 792
Tojáshaszon, tojáskereskedelem 794
Tollhaszon 796
Hiedelmek és mágikus cselekmények 798

KUTYA- ÉS MACSKATARTÁS - Szabadfalvi József 800

A kutya 800
A macska 809

KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS 811

HÍRADÁS, KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTAS - Paládi-Kovács Attila 813

Bevezetés 813
Hírközlés, jeladás 815
Hang által adott jelek 816
Fény által adott jelek 821
Tárgyak által adott jelek 822
írás és jelek által való közlés 825
Kihirdetés útján való hírközlés 827
Üzenetvivés, posta 828
Utak, csárdák, hidak 830
Utak 830
Stációk, csárdák 839
Hidak 842
Személyi közlekedés 847
Szállítás emberi erővel 860
Fejen való teherhordás 863
Rudak és kampók 864
Kétkéz saroglyák, tragacsok 870
Kötelek 872
Hálók, fazékhordó eszközök, ételhordók 873
Keretek 877
Edények 881
Kosarak 883
Kendők, ponyvák, lepedők 885
Tarisznya 886
Hátalás, nyergelés és málhás szállítás 889
Csúsztató, vontató, sárhajó 903
A csúsztató 905
Vontatás, vontatók 908
Sárhajó, félhajó 911
Szánok 912
Nyári szánok 913
Téli szánok 917
Téli gyalogszán 917
Igás téli szánok 919
Kerekes járművek 924
Kerekes teherhordó eszközök 925
Kétkerekű járművek 926
Egyrúdú és kétrúdú járművek 930
A szekér alváza és szélessége 931
A szekér felépítménye, a kocsiszekrény 935
A szekéroldal formája és méretezése 935
A kocsiszekrény eleje és vége 940
A szekér oldal kitámasztása 941
Fonott oldal, kocsikas 944
Fedett kocsik és szekerek 946
A szekerek és kocsik táji típusai, körzetei 947
Szekerek szálasrakományhoz 950
A szekéroldal magasítása nyársakkal 950
Szénásszekér két vendégrúddal 951
Hosszú oldalú szekér 952
Magas oldalú szekér 952
Rakodás és a rakomány lekötése 953
A szekerek és kocsik történeti múltja 955
Fogatolás, igázás 958
Jármok, igák 960
Lófogatok 967

VÍZI KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTÁS - Grófik Imre 974

Bevezetés 974
Tutajozás 975
Csónak, ladik 981
Fahajók, fahajózás 985
Ereszkedés 993
Egyszerű ereszkedés 993
Ereszkedés evezéssel 994
Ereszkedés csendesítővel 994
Hajóhúzás, hajóvontatás 995
Hajóhúzás emberi erővel 996
Hajóvontatás állati erővel 1004
Hajósok 1019

BIBLIOGRÁFIA 1021

A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 1112

HELYSÉGNÉVMUTATÓ 1117

A KÉPEK JEGYZÉKE 1131

A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE 1139

AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE 1142

Témakörök