Magyar népművészet

Előszó

A Néprajzi Múzeum már régóta kinőtte épületét, a Népliget szélén levő volt iskolát és gazdag gyűjteményeivel arra az időre készül, amikor új épületben, a Várban, termek hosszú során mutathatja be anyagát, a nép egész életét illusztráló tárgyakat, a néprajz minden ágát felölelő gyűjteményeit. De amíg ez az idő elérkezik, a Múzeum kiállításaival a lehetőségekhez mérten kénytelen az élet egyes jelenségeire szorítkozni, elsősorban azokra, amelyek a néprajzi mondanivalón túl külön művészeti élményt is nyújtanak a látogatóknak.
Így a jelen kiállítás is az egész élet tárgyi felszereléséből csak az ilyen darabokat mutatja be. A népművészet szervesen beletartozik a paraszti élet egészébe, tárgyai mindegyikének gyakorlati haszna van, esetleg rituális szerepe is lehet, egymagában egyesíti a szépet és hasznosat, a művészetet és a gyakorlatot. A szépségre való törekvés az anyag jó minőségében, a forma tökéletességében is jelen van - sőt, szinte lehetetlen határt vonni, hogy hol is kezdődik a "művészet": hiszen a tökéletes alakú, de díszítetlen forma is éppúgy megfelel a művészet követelményeinek, mint a díszes. Ahogy a modern tárgyformáló művészet a funkció adta lehetőségekhez való alkalmazkodásban látja a művészi szép megvalósulását, úgy a nép régi művészete is az anyag, a rendeltetés, a célszerű működés követelményeihez való alkalmazkodás együttese által nyújtja az igazat, a szépet. Vissza