Magyar nemzetközi kollíziós magánjog

Egyetemi tankönyv

Szerző

Budapest

'Kecskés László: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog ' összes példány

Kiadó:	Logod Bt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	382 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-86234-7-0
Megjegyzés:	6. javított kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor 1981-ben a 40-es évek végén megszüntetett Miskolci Jogakadémia szellemi örököseként létrehozták a Miskolci Egyetem keretében az Állam- és Jogtudományi Kart, felmerült - többek között - az a... Tovább

Tartalom

Előszó	13
Bevezetés	15
Alapvetés: A nemzetközi kollíziós probléma
A nemzetközi kollíziós magánjog tárgya: a kollíziós tényállás	19
A nemzetközi kapcsolatok két területe	19
Nemzetközi kapcsolatok, amelyekben az állami szuverenitás közvetlenül nem releváns	20
Farkas Sándor esete	22
A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozásánk tárgya: a kollíziós tényállás	30
Összefoglalás	37
A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere: a közvetett (utaló) módszer	39
A kollíziós és az anyagi jogi norma közötti különbség	39
A nemzetközi kollíziós szabály közvetett jogrendezést valósít meg	39
A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere	40
A nemzetközi kollíziós magánjog funkciója és fogalma	41
A nemzetközi kollíziós magánjog funkciója	41
A nemzetközi kollíziós magánjog, mint önálló jogág helye a jogrendszerben: a nemzetközi kollíziós magánjog fogalma	41
A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere és forrásai, a Kódex hatálya	52
A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere	52
A nemzetközi kollíziós magánjog forrásai, a Kódex hatálya	53
A nemzetközi kollíziós magánjog kialakulása és tudományának története
A nemzetközi kollíziós magánjog kialakulásának feltételei	61
Az antik jogok (Kr. e. 5. - Kr. e. 3. század)	64
A görög városállamok	64
Egyiptom és Róma	64
A kora középkori jogfejlődés (4-12. század)	66
A jog perszonalitásának időszaka (4-10. század)	66
A jog territorialitásának időszaka (11-12. század)	66
A statútumelmélet kialakuása és fejlődése (12-18. század)	67
Az észak-itáliai fejlődés	67
A francia iskola	70
A németalföldi iskola	71
Az angolszász nemzetközi magánjogi fejlődés - a németalföldi comitas-tan átvétele	72
A nemzetközi magánjogi szabályok megjelenése a korai kodifikációkban	73
Összefoglalás	74
A statútumelmélet meghaladása (19. század)	76
A német jogtudomány eredményei: Wächter és Savigny nemzetközi magánjogi munkássága	76
Mancini és az olasz iskola	77
A nemzetközi magánjog fejlődése a 19. század végétől napjainkig	78
A kollíziós jog további alakulása	78
A nemzetközi magánjog fejlődése az Amerikai Egyesült Államokban	78
Az európai elmélet főbb vonulatai napjainkban	82
A magyar nemzetközi magánjog tudományának fejlődése	84
A magyar nemzetközi magánjog tudományának kezdetei	84
A magyar nemzetközi magánjog tudománya a két világháború között	84
A magyar nemzetközi magánjog tudománya napjainkban	84
Általános rész
Jogszabálytan: a kollíziós szabály fogalma, fajai, és szerkezete	89
A nemzetközi kollíziós szabály fogalma	89
A kollíziós szabály fajai a kollízió jellege szerint	89
A kollíziós szabály fajai az utalás parancsának terjedelme szerint	93
A kollíziós szabály szerkezete	95
Összefoglalás	98
A főbb kapcsoló elvek	98
Általános megjegyzések a nemzetközi kollíziós szabály és az alkalmazandó (irányadó) külföldi jog anyagi jogi szabályainak alkalmazásához	103
A kollíziós szabály alkalmazása	106
Joghatóság	106
A minősítés	109
Az előkérdés	120
Vissza- és továbbutalás (renvoi)	122
Csalárd kapcsolás	125
A külföldi jog alkalmazása és alkalmazásának mellőzése	131
Általános megjegyzések	131
A külföldi jog alkalmazásának mellőzsée - a viszonosság hiánya vagy megsértése	132
A külföldi jog tartalmának megállapítása	135
A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a közrend	137
A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a kisegítő jog	143
Különös rész
A személyek jogállása a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban	149
A személyes jog fogalma és funkciója	149
A természetes személy: az ember személyes joga	151
A jogi személy személyes joga (honossága)	161
Az állam mint jogalany a nemzetközi kollíziós magánjogban	168
A dologi jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban	185
A dologi jog kollíziós szabályainak funkciója	185
A főszabály: a dolog fekvési helyének joga (lex rei sitae)	186
A tulajdonjog megszerzésének és megszűnésének különös esetei: az elbirtoklás, a kisajátítás és az államosítás	189
A lex rei sitae szabálya alóli kivételek	190
A szellemi alkotások jogának kollíziós szabályai	197
A kötelmi jog szabályai - a szerződések a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban	204
A) A szerződések kollíziós szabályai és a jogválasztás:	204
A szerződésekre alkalmazandó jog meghatározásáról általában	204
A szerződésekre alkalmazandó jognak a szerződő felek által történő meghatározása: a jogválasztás	207
B) A jogválasztás hiányában alkalmazandó jognak a fórum által történő meghatározása:	223
A jogválasztás hiánya jogbizonytalanságot okozhat	223
A szerződésre jogválasztás hiányában alkalmazandó jog meghatározásának szabályairól általában	224
A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog a Kódex szerint	226
A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog megállapítására vonatkozó kollíziós szabályok egymáshoz való viszonya	234
Az alkalmazandó jog terjedelme (mire terjed ki a választott és a jogválasztás hiányában alkalmazandó jog?)	235
A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog meghatározásának egy másik lehetséges modellje: az Európai Közösség Római Egyezménye	236
A kötelmi jog szabályai - a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség és a jog alap nélküli gazdagodás a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban	242
A) A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség	242
A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános problémái	242
A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban	247
B) A jogalap nélküli gazdagodás kollíziós szabályai	253
A jogalap nélküli gazdagodás kollíziós szabályai	253
A magyar kollíziós szabályozás	254
Az öröklési jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban	255
Az öröklési viszonyra vonatkozó kollíziós szabályozásról általában	255
Az öröklésre alkalmazandó jog meghatározása hatályos jogunkban	257
Az öröklésre alkalmazandó jog meghatározásával összefüggő egyes kérdések: minősítés, előkérdés, renvoi	258
A végintézkedés	259
A családi jogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban	262
A jogi szabályozás tárgya	262
A házasságkötésre, a házasságra és annak érvényességére vonatkozó kollíziós szabályok	263
A házastársak személyi és vagyoni viszonyaira alkalmazandó jog	265
A házasság felbontására vonatkozó kollíziós szabályozás	267
A gyermek családi jogállásának meghatározására vonatkozó kollíziós szabályok	271
Az örökbefogadásra vonatkozó kollíziós szabályozás	272
A szülő és a gyermek közötti jogviszonyokra vonatkozó kollíziós szabályok	273
A gyermekre kedvezőbb jog alkalmazására vonatkozó szabály	273
A rokontartás kollíziós szabályai	275
A gyámság kollíziós szabályai	275
A gondnokságra vonatkozó kollíziós szabályok	276
A munkajogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi kollíziósmagánjogban	278
A munkajogviszonyok kollíziós szabályozásáról általában	278
A munkaviszonyra alkalmazandó jog meghatározása a Kódex szabályai szerint	279
Eljárási jogi kérdések
Joghatóság	285
A joghatóság fogalma	285
A joghatóság fajai	286
A Kódex joghatóságra vonatkozó rendelkezései	288
Eljárás	302
A nemzetközi polgári eljárásról általában	302
A nemzetközi polgári eljárásjog tárgya	303
Az eljárásra vonatkozó általános szabályok	304
A nemzetközi jogsegély és megkeresés	305
Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása	307
A külföldi határozatok elismeréséről és végrehajtásáról általában	307
Az elismerésre és végrehajtásra vonatkozó jogforrások	308
A külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok a Kódexben	308
Függelék	317
Tárgymutató	333
Jogesetek jegyzéke	361
A magyar nemzetközi magánjogi Kódex rendelkezéseinek mutatója	363
Jogesetek a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvk gyakorlata köréből	365