1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar nemzetgazdasági enciklopédia I.

Mezőgazdaság

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Nemzetgazdasági Enciklopédia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott félbőr kötés
Oldalszám: 430 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Nyomtatta Sárik Gyula és Géza könyvnyomdája, Cegléd.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A háboru utáni nagy gazdasági világválság legerősebben a mezőgazdaságot sujtotta. Az ipari államok a mezőgazdasági védvámok oltalma alatt bizonyos mértékben még meg tudták védeni saját... Tovább

Előszó

A háboru utáni nagy gazdasági világválság legerősebben a mezőgazdaságot sujtotta. Az ipari államok a mezőgazdasági védvámok oltalma alatt bizonyos mértékben még meg tudták védeni saját agrártermelésüket a világválság sulyosabb hullámaitól, az agrárállamok azonban képtelenek voltak kivédeni az agrárkrizis káros hatásait, mert agrárfeleslegeikkel a világpiacra lévén utalva, az agrártermékek belső áralakulását is a külföldi nyomasztó világpiaci árak szabták meg.
A háboru utáni agrárvilágválság ugyanugy mint a 90-es évek agrárválsága a tengerentuli államok versenyének következtében állott elő. Ezt tetézte még az európai agrárbeviteli államok önellátási törekvése is, amely szerint minden erejükkel igyekeztek belső agrártermelésüket a belső fogyasztásuk nivójára felemelni. Természetes ezután, hogy az agrár országok háboru utáni még szaporodó kiviteli feleslegei minél kevesebb és kevesebb fogyasztó piacokat találtak.
Az agrárválság kimélyüléséhez hozzájárult még az a bizonytalanság is, amelyet az orosz agrárdumping idézett elő a világpiacon, azt a látszatot keltve, hogy az 5 éves gazdasági terv befejeztével Oroszország békebeli agrárkivitelével árasztja el az európai piacokat. Vissza

Tartalom

Bevezetés11
Előszó12
Agrárpolitika355
Birtokpolitika356
Hitelpolitika358
Termelési politika360
Értékesítési politika361
Mezőgazdasági szociálpolitika362
Állattenyésztésünk versenyképességének fokozása135
Állattenyésztés és a zöldmezőmozgalom164
Állatbiztositás nemzetgazdasági jelentősége274
Állati járványvédelem265
Állatbiztositási kárbecslés276
Ármentesités és lecsapolás118
Magyar vizitársulatok (I. táblázat)120
100 év a magyar buza áralakulásának és termelési költségének történetéből380
A buzatermelés multja381
A buza áralakulása a mult században382
A buza termelési költsége és a mezőgazdasági válság a 90-es években383
A mezőgazdasági válság és az amerikai verseny384
A mezőgazdasági válság orvoslása385
A buza, a mezőgazdasági cikkek és az ipari cikkek árindexe az elmult században385
A magyar gabonavédvámok386
A buza áralakulása387
A buza termelési költsége388
A drágaság kérdése és a hadi készülődés388
A háborus buzatermelés389
A hatósági buzaárak alakulása389
A buzatermelés háboru utáni helyzete389
Az infláció390
A gabonaárak emelkedése390
A gabonaárak esése391
Az 1913. és 1928. évi buzavilágtermelés összehasonlitása391
A nemzetközi agrárválság kezdete392
A mezőgazdasági és ipari cikkek árindexe a háboru után392
A magyar agrárolló 1923-1933. (A. grafikon)393
A buza évi átlagára 1921-1930-ig394
Lemenő árak, emelkedő terhek394
A gazdák megsegitése394
Egy métermázsa buza termelési költsége (I. grafikon)395
A buza termelési költsége (I. táblázat)397
A buza termelési költsége az 1928 évben398
Árkülönbség a pool ár és tőzsdei ár között. (B. grafikon)399
Árkülönbség a Norhern I. és III. sz. buza között Winnipegben (C. grafikon)401
A buza termelési költsége az 1928 és 1929. évi hivatalos termésátlagok alapján Magyarországon (2. táblázat)402
A buza termelési költsége 1929. évben402
A buza áralakulása a budapesti áru és értéktőzsdén 1867-1934-ig (3. táblázat)404
A buza áralakulása 1820-1934-ig (II. grafikon)405
A buza világpiaci és budapesti áralakulása 1892-1913-ig és 1920-1934-ig (4. táblázat)406
A buza világpiaci áralakulása, több évi átlag 1892-1930-ig (5. táblázat)407
Hogyan változtak a buza árak havonként 110 év alatt (III. grafikon)407
A buza átlagárának alakulása 1921-24. 1925-30, 1931-32 években (IV. grafikon)408
A buza termelési költsége I. kat. holdra buza alapon (V. grafikon)409
A buza termelési költsége 1933. évben410
Magyarország buzatermelési és kiviteli adatai 1870-1933 (6. táblázat)414
A buzatermelés és kivitel Magyarországon 1913-ban (7. táblázat)415
A buza világtermés és kivitel (8. táblázat)416
Olaszország, Németország, Csehszlovákia és Ausztria buzatermése és behozatala (9. táblázat)417
Jugoszlávia és Románia buzatermelése és buzakivitele (10. táblázat)417
Mennyiért termeli a buzát a világpiac419
A buzaválság világgazdasági oka421
Az orosz buzadömping422
Nemzetközi agrárkonferenciák425
A XVI. budapesti nemzetközi mezőgazdasági kongresszus határozata428
A londoni buzakonferencia429
Balaton halászata és halipara249
Haltermelés250
Haltenyésztés250
A nemes hal-kitermelés emelkedése (Grafikon)251
A nemeshal százalékos aránya (Grafikon)251
Kitermelt halmennyiség (Grafikon)251
Hallisztgyártás252
Pikkelyfeldolgozás253
Baromfitenyésztésünk fejlődése212
Baromfiak okszerü takarmányozása214
Baromfitenyésztési eszközök216
Bérkeltetés216
Belterjes és külterjes gazdálkodás22
Budapest székesfőváros kertészete84
Burgonyatermeszéts56
Cukorrépatermesztés46
Cukorrépából termelt cukormennyiség (I. táblázat)47
Cukorrépatermés (II. táblázat)51
Növények hektáronként termelt tápértéke (III. táblázat)53
Répával bevetett terület (IV. táblázat)54
Falu egészségügye346
Föld értéke és áralakulása125
Gabona és Lisztkisérleti állomás hivatása29
A M. Kir. Gabona és lisztkisérleti állomás ismertetése29
Minőségvizsgálat31
Gazdaságos takarmányozás154
Gazdasági épitészet325
Lakások325
Istállók, ólak326
Magtárak, raktárak és pajták327
Gépfélszerek, eszközraktárak327
Gépek jelentősége a mezőgazdaságban341
Gombatermelés86
Gyógynövények termelése68
Egyévesek, szántóföldi termelésre alkalmasak68
Két és háromévesek, szántóföldi termelésre alkalmasak69
Évelőnövények, szántóföldre alkalmasak69
Kertekbe és kertszerüen müvelt területekre alkalmasak69
Gyógynövények gyüjtése70
Gyógynövények a gyógyászat szolgálatában72
Élettani (physiologiai) hatásuak73
Közvetlen hatásuk a szervezetre73
Gyümölcstermesztésünk82
Halászat244
Hazánk méhészete240
Hitelszövetkezeti mozgalom278
Földbérlőszövetkezeti tevékenység280
Földmunkásszövetkezetek280
Körzeti hitelszövetkezetek281
Terményértékesités281
Az OKH háboru utáni kölcsöntipusai281
Az OKH tőkeereje és kamatpolitikája282
Önsegélyző munka a hitelszövetkezeti mozgalomban283
A hitelszövetkezeti hitelellátás kérdése283
Jégkárbiztositás272
Juhászatunk jövedelemfokozásának utjai205
Kertészeti szakoktatás302
Felsőbb szakoktatás303
Korszerü lófogatu jármüvek a mezőgazdaság szolgálatában339
Községeink villamositása329
Lótenyésztés170
Ló és motor177
A ló a korszerü harcászatban180
Lóverseny186
Lovaspoló196
Magtermelésünk jövő kilátásai67
Magyar erdőgazdaság története128
Magyarország dohánytermelése77
Magyar foxterriertenyésztés262
Magyar öntözések kérdése112
Magyar kutyafajták257
A komondor257
A terelő puli258
A pumi259
A kuvasz2589
A magyar vizsla260
Magyar lucernamag42
Magyarország szarvasmarhatenyésztése141
Közgazdasági jelentősége141
A szarvasmarha a mezőgazdasági üzemben144
Hazánk szarvasmarhatenyésztésének fejlődése145
Szarvasmarhaállományunk fajta szerinti megosztása147
A tenyésztést irányitó intézmények és intézkedések150
A szarvasmarha hasznositása151
Mangalica és hussertés199
Meteorológia a mezőgazdaság szolgálatában109
Mezőgazdasági átalánybiztositás270
Mezőgazdasági érdekképviseletek314
Mezőgazdasági és földmunkások törvényes érdekképviselete284
Mezőgazdasági kisvasutak334
Mezőgazdasági kisérletügy305
Mezőgazdasági munkáskérdés alapproblémái317
Mezőgazdasági munkásbiztositás kialakulása321
Mezőgazdasági Muzeum311
Mezőgazdasági szakoktatás293
Első gazdasági iskola293
Az első főiskola294
Uj iskolák296
Szakoktatás a szabadságharc után296
Első tagozódás297
Szaporodnak a gazdasági akadémiák298
Különleges szakiskolák298
Gazdasági nőoktatás299
A szakoktatás szervezete a háboru előtt299
Háboru utáni fejlődés299
A szakoktatás jelenlegi tagozódása301
Mezőgazdasági szeszipar60
Mezőgazdasági termelés főbb irányai17
Minőségi buzatermesztés25
Mütrágya és földhozam108
Növényvédelmi szolgálat88
Olajosnövények40
Pestvármegyei dunavölgyi lecsapoló és öntöző társulat123
Rostos növények38
Selyemtenyésztés218
Magyarország közterületi eperfa állománya (Ábra)234
Magyarország gubótermése 1909-ben (Ábra)236
A gubótermés 1929-ben (Ábra)236
Szálas takarmánynövények termesztése Magyarországon33
Szőlőmüvelés és bortermelés79
Talajismeret95
Talajjavitás102
Tejértékesités és a budapesti tejpiac rendezése161
Tejpropaganda159
Tejszövetkezeteink müködése és hivatása286
Tejtermékek márkázása156
Telepités és földbirtokreform349
Telepités351
Uj házinyulfajták kitenyésztése255
Ügetősport195
Vadászat fejlődése131
Vadászat nemzetgazdasági jelentősége133
Védekezés a kártevő madarak ellen93
Védekezés a mezőgazdasági termények, termékek, cikkek és élelmiszerek hamisitása ellen363
Az 1895:XLI. t. c.- a hamisítások tilalmáról364
A hamisitószerek forgalma is tilos366
Meg nem felelő jelzés használatának tilalma366
A hamisitás határai367
A tej védelme368
Gabonanemüek és liszt, füszerek sé egyéb mezőg. termények termékek és cikkek369
Az ellenőrzés rendszere370
Mintavétel370
A magánmintavétel módja371
A vizsgálatra jogositó állomások371
Az 1895:XLVI. törvénycikk alapján müködő vegykisérleti (vegyvizsgáló) állomások körzete372
Az ellenőrző hatóságok eljárása373
Az élelmiszerek előállitására és forgalombahozatalára vonatkozó egyéb törvényes rendelkezések374
Állategészségügyi törvény374
Régi ipartörvény375
A tisztességtelen verseny376
Csomagokban árult cikkek377
A tej forgalmának szabályozása377
Állami márkázás377
Vetőmagvizsgálat63
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem