Magyar-német szótár I. (töredék)

Előszó

Meltzl Hugó megállapítása, amely szerint "Lexikographische Werke, mögen sie noch so großartig angelegt sein, haben das Vorrecht, Lücken und Irrtümer aufweisen zu dürfen" nemcsak minden szótárírás örök érvényű mottója, hanem egyben az az önigazolás is, amelyre minden szótárszerkesztő hivatkozhat. Mi sem tehetünk egyebet, minthogy hivatkozunk rá, ha a "hiányokat és tévedéseket" nem tartjuk is "előjognak", hanem csupán olyan - a legjobb akarat és a legnagyobb igyekezet mellett is - elkerülhetetlen dolognak, melynek kiküszöböléséhez a munka megjelenése után, a gyakorlati használat tanulságait leszűrve, az olvasó illetve a használó tevékeny segítségével kezdhetünk hozzá.
Ennek az "Előszó"-nak nem is az a célja, hogy mentegetni próbálja azt, ami a szótárból akár akarva, akár akaratlanul kimaradt, vagy hogy megkísérelje igazolni a bár akaratlanul, de minden bizonnyal becsúszott hibákat. Sokkal lényegesebbnek látszik ennél annak a felvázolása, hogy szótárunk milyen alapelvek szerint készült, milyen módszertani meggondolások alapján vált olyanná, amilyen formában az olvasó kézbe kapja.
A tartalomra vonatkozóan, értve ezen azt, hogy a szótár a szókincs terén mit foglal magában, nagyjából és egészéből a német-magyar rész "Előszavá"-ban mondottak érvényesek. Ezzel kapcsolatban csak azt szükséges megjegyezni, hogy a műszaki és tudományos (növénytani, orvosi, állattani stb.) szavaknak és kifejezéseknek a száma az első részhez viszonyítva valamit korlátozódott, különös tekintettel az időközben megjelent különböző német-magyar illetve magyar-német műszaki és tudományos szótárakra. Csökkentettük a tájnyelvi és az elavult címszavak számát is. Ezt a csökkentést azért tartottuk szükségesnek, mert magyar-német szótári vinatkozásban a magyar szótárhasználó igényei sok tekintetben mások, mint a fordított esetben: egy régebbi német szöveg megértése fontos lehet s nem szabad figyelmen kívül hagyni az újabb német irodalomban is egyre-másra felbukkanó népnyelvi szavakat és kifejezéseket sem, régi magyar szöveg németre való fordítására azonban a gyakorlatban nemigen kerül sor. A nevezett területeken végrehajtott csökkentés mellett az is természetes, hogy a magyar -német rész magyar anyaga nem lehet teljesen azonos a német-magyar rész magyar anyagával (s ez a német anyagra is vonatkozik), vagyis az egyik rész nem a másiknak a megfordítása. Mindennek ellenére a két rész között nincs lényeges eltérés. Vissza