Magyar-német mezőgazdasági szótár

Előszó

Mezőgazdasági szakszótárunk német-magyar részét a múlt évben kiadtuk. A magyar-német részt is hasonló elvek alapján állítottuk össze, hangsúllyal az egyes fejlődő tudományágak jelentőségére és az alaptudományok részére is több teret biztosítva.
A feldolgozott tudományágak a következők: Állategészségügy (állatorvosi tudományok); - állattenyésztés (általános állattenyésztés, szarvasmarha, ló, sertés, juh, hal, méh és prémállat tenyésztése, takarmányozás, élettan, tejgazdaság és tejipar, élelmiszerhigiénia); - állattan (zoológia, anatómia, rendszertan); - botanika (morfológia, szisztematika); - építészet (mezőgazdasági, telepítéstervezés, anyagismeret); - erdészet; - geológia (ásványtan, kőzettan, talajtan, agrokémia, talajmelioráció);- gépészet (mezőgazdasági gépek és alkatrészek); - izotóp-kutatás; - mezőgazdasági kereskedelem; - kísérleti metodika; - meteorológia (klimatológia); - növénytermesztés (földművelés, trágyázástan, növénynemesítés, növénykórtan, növényvédelem, kertészet, borászat, szőlészet, öntözéses növénytermesztés);- üzemtan (tájkutatás, munkatan); - vegytan; - vízgazdálkodás; - villamosítás (mezőgazdasági).
A szótár használatával kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 1. A magyar címszó, valamint a szócikken belüli szókapcsolatok félkövérek.
2. A latin neveket, a szakmai és egyéb rövidítéseket, valamint a magyarázó szöveget mindig kurzív (dőlt betűs) szedéssel, a német jelentéseket pedig antikva (álló) szedéssel közöljük.
3. Az igéket magyarban jelen idő egyesszám harmadik személyben, a német jelentésüket főnévi igenév alakjában adjuk meg.
4. A jelzős főnévi kifejezések általában a főnévnél ábécérendben keresendők. Ha a melléknév képezi a szókapcsolat súlyponti elemét, akkor azonban a melléknévi címszóhoz soroltuk azt.
5. A növények és állatok rendszertani latin nevét és az állategészségügyi kifejezések latin megfelelőit megadjuk.
6. A szinonimákat vessző választja el egymástól. Vissza