Magyar művészettörténet

Előszó

MAGYAR ÉPÍTÉSZET
Honfoglalás-kori és államalapítás-kori művészet
A honfoglaló magyarok jelentős művészeti kultúrával érkeztek hazánkba. Erről tanúskodnak az ásatások nyomán előkerült sírleletek. Ezek között elsősorban a fém és csonttárgyak maradtak fenn, melyeknek gazdag díszítő-stílusából következtethetünk az egyéb anyagokon alkalmazott különböző technikákra. E művészet nem csupán díszítő célzatú lehetett, hanem a használati tárgyak kultikus jellegét is hangsúlyozta. A különböző fémek használata, az arany rangjelző jelentősége is arra enged következtetni, hogy a magyarság már ekkor erősen előrehaladt az osztálytársadalom kialakulása útján.
A honfoglaló magyarság új hazájában előbb itt élt népek művészeti emlékeit is megtalálta. Ezek közül különösen a római és szláv települések emlékei jelentősek. E települések romjai részben befolyásolták városaink alakulását /Pécs, Kalocsa, Esztergom, Zalavár, stb/ A magyarországi emlékanyag társtalan emléke a feldebrői altemplom /X.sz. Magyarországi műv.tört.1.kötet. 5 kép/, melynek építését az államalapítás idejére teszi a kutatás. Építője feltehetőleg az itt lakó és keresztény hitre tért szláv lakosság. Az egyszerű XVIII. sz-ban épült barokk templom X.sz.-ból megmaradt altemploma részletformáival és freskó-maradványaival páratlan a magyar emlékanyagban. Az öthajós felső templomból középen és két oldalt vezet lépcső az eltemetett szent koporsójához. Az altemplomot öt oszlopköteg osztja két hajóra. Vissza