Előszó
Részlet:
PANNONHALMA
A magyar bencésrend főmonostora, a magyar bencés apátságok, Bakonybél, Zalavár, Tihany, Dömölk főapátjának, az ősi pannonhalmi egyházmegye főpásztorának székhelye. Sokszor...
Tovább
Előszó
Részlet:
PANNONHALMA
A magyar bencésrend főmonostora, a magyar bencés apátságok, Bakonybél, Zalavár, Tihany, Dömölk főapátjának, az ősi pannonhalmi egyházmegye főpásztorának székhelye. Sokszor megerősített exemptio nativájánál s montecassinói jogközösségénél fogva közvetlenül a szentszéknek alárendelt, független, megyés főapátság a 996-ban alapított s a clunyi reform szellemébe beilleszkedő Pannonhalma. Itt ver a magyar bencés tanító-rend szíve. Az anyamonostor kebelében van theológiai és tanárképző főiskolája gyakorlógimnáziummal, konviktussal, híres könyvtárral, gyűjteményekkel kapcsolatban. Ide szaladnak össze nyolc középiskola, huszonöt plébánia s egy nagy birtoktest ügyeinek összes szálai.
Középkori bencés vár, fellegvár a Bakony egyik 282 m. magas dombján. Önmagában, de nem önmagáért élő, hegyre épült város. Erős, tornyos falak gyűrűznek körülötte, sánc övezi, hajdan árok védte, felvonóhíd zárta, kötötte a világgal. A külső vár falai közt egy nagy gazdasági üzem tartozékai, műhelyei, a belső várban a gyilokfolyosós erődtemplom s a keresztfolyosó körül a monostor helyiségei, a káptalan, a könyvtár, az írószoba, az ebédlő, a konyha, a betegszoba, a hálószoba, a levéltár, a hiteshely, a kincsesház, a perjel lakása. Külön áll az apát, a kapitány, a katonaság, az ágyúmester lakása. Világos, téres, levegős minden. Alul a kazamaták, a börtön, a pince. A ciszternás, virágos, négyszögű udvar, a keresztfolyosó beszédes román gyámkövei, szép mértani művekkel ékes, üvegfestményes ablakai, hálós boltozata, jobbra-balra nyíló kedves távlatai, maga a Szent István-kápolna is gondolatébresztő, álmodozásra késztető látvány.
Vissza