| Előszó | |
| Bevezetés | |
| A történelem fogalma | 3 |
| Legelemibb jegye a változás | |
| Gyakorlati okokból a tudomány megoszlik | |
| Legfontosabb ok a forrásismeret és módszeres ügyesség természetes szűkebb köre | |
| Forrásismeret dolgában a történelem közel áll a philologiához | |
| Más rokontudományok | |
| Miben áll a kölcsönösségök? | |
| A történelem tulajdonképeni tárgya | |
| Mennyiben tárgya az ember s anyaga az írott adat? | |
| Mit jelent a fejlődés? mit föltételez? | |
| A történelem három célja, s három fejlődésfoka: a referáló, pragmatikus és genetikus történetírás | |
| A történelem eszménye mint követelmény | |
| Az egyetemes történelem korszakai | 4 |
| A nagy anyag tagolásra szorul | |
| Az okos tagolás rendszerre törekszik | |
| A rendszer egységei a társadalmak, keretei a tér és idő, tagjai az egység részei, céljai, eszközei, nagy mozzanatai | |
| Az egyetemes történetírás kezdete | |
| Az ókor ismerte a nevet, de koiné historiája voltaképen nemzeti történet | |
| Az emberiségtörténet első rendszere a synchronikus rendszer | |
| A középkori biblikus monarchia- és aetas-rendszer | |
| A keresztény évszámítás középpontja | |
| A négy monarchia rendszerének áttörése a népvándorlással és a frank monarchiával | |
| Kulturális kor-rendszer philologiai alapon | |
| A hármas korrendszer kibővítése | |
| Lorenz kísérlete absolut-rendszer alkotására a három nemzedék statisztikai törvénye alapján | |
| Nemzeti történelmek korszakai | 7 |
| A fejlődés minden népnél külön megy végbe, nem egy időben | |
| Nemzetinél nagyobb egész csak a nyugateurópai történelem | |
| A sociologiai typusok három kora a Hegeli fejlődésfokok helyett | |
| Mindegyik kor két részre válik: a kialakulás és a teljes érvényesülés korszakára | |
| Hatos korszak-rendszer van Breysignél | |
| Lamprecht social-psyíchikai hatos rendszere | |
| A gazdaságtörténet hasonló rendszerei Blüchernél, Hildebrandnál, Schmollernél | |
| A nyugateurópai történelem korszakai | 10 |
| Attila korszakalkotó jelentősége | |
| Az erkölcsi hatás főtypusa I. Leo pápa | |
| Velök záródik a törzsi életrend kialakulása, mely teljes uralmon van 450-750 között | |
| Egység helyett osztozkodások | |
| A pápaság szentesíti a Pippinidák uralmát s kezd kialakulni a rendi felfogás, mely aztán teljesen uralomra jut 1050-1350 között az egyházi rend szervezésével, lovagsággal, tartományi rendekkel | |
| A sacerdotium s regnum mellett harmadik tekintély a studium | |
| A renaisanceszal indul meg a nemzeti állam eszméje, sajtó utján a laikus tudomány, népies irodalom | |
| Nemzeti motívumai voltak a reformationak | |
| A vallás politikai eszközzé lesz | |
| A nemzeti eszme uralma 1650-1950 közt | |
| Milton és Hobbes jelentősége | |
| E korszak-rendszer gyöngéje, érdekes észrevételei | |
| Magyarország történelmének korszakai | 13 |
| Nyugateurópához képest másfélszázados késések | |
| Ott a korszak tetőpontra jut, itt kezdődik; ott bomladozik, itt uralomra emelkedik, de zavartan | |
| A törzsi életrend után rendi felfogás kezdődik 900-ban (?), 1200 körül már teljesen érvényesül, 1500-ban kezd átalakulni nemzetivé s ez jut uralomra 1800 körül, hogy három századon át érvényesüljön | |
| Érdekességei | |
| Mi következik aztán, a nemzetköziség? vagy megszűnés? | |
| Társadalom és művelődés | 15 |
| Az egyes korszakokon belül is van helye az idő, tér és a tétel szerint való tagolásnak | |
| A thematikus beosztás alapja vagy az okozati, vagy az alárendeltségi viszony | |
| Legtágabbkörű tétel: az emberi társadalom története | |
| Mi a társadalom? | |
| Mi a társaság? hányféle? | |
| Melyek a természetes, szükséges társaságok? melyek a tökéletes társaságok? miért tökéletesek? | |
| Az ember viszonya az államhoz és az egyházhoz | |
| A társadalom tágabb és szűkebb körei idő, tér és tagjai szerint | |
| Az állam és társadalom viszonya | |
| A társadalom és művelődés viszonya | |
| A Hegeli kulturtörténet pantheismusa | |
| A Gondviselés szerepe a világtörténelemben | |
| Művelődéstörténelem és államtörténelem | 17 |
| Kultusz és kultura, művelődés- vagy társadalomtörténet | |
| Ennek szűkebb körei | |
| Az államtörténelem sajátos tárgya | |
| Benne a művelődéstörténet kiegészítő rész | |
| Viszont ennek is van sajátos tárgyköre, amelyben az állami intézmények mint kultureredmények és kulturtényezők nem mellőzhetők | |
| Munkafelosztás a két tudomány között | |
| Művelődéstörténet vagy régiségtan | |
| Más az archaeologia | |
| Amaz írott forrásokból merít, ez technikai forrásokat tanulmányoz | |
| A művelődéstörténelem főforrásai | |
| Módszerében meg kell különböztetni a philologiai és a történeti részt | |
| Helyes-e a konkrét deduktív módszer alkalmazása? | |
| Mellőzhető-e az induktív módszer? | |
| Történetbölcselet és sociologia megkülönböztetve a művelődéstörténelemtől | |
| Az anatomia és biologia hasonlata | |
| Historia mennyiben magistra vitae? | |
| Igaz-e, hogy senki sem tanul belőle? | |
| Művelődéstörténeti és államtörténeti rendszer viszonya, hasonlata | |
| Magyarország művelődéstörténelmének rendszere | 21 |
| Csomópontok a történeti hullámvonalrendszerben | |
| A magyar történetben kétségtelen korhatárok a kereszténység a reformáció befogadása s a rendiség megszűnése (1000, 1526, 1848) | |
| A másfélszázados elkésések általánosítása téves | |
| A kulturális sokféle fejlődésben legáltalánosabb hatású korszakalkotó tényezők: a kereszténység, feudalis rendiség, vallási reformáció, gazdasági reformáció és parlamentarismus | |
| Mi bennök a közös elv, a felosztás rendszerének egységes alapja? | |
| Korszakokon belül a fejezetek rendszere; a történelem statikája és dynamikája, a történelem tényezői és működésük | |
| Ősi művelődés Kr. u. 1000-ig | 25 |
| Bevezetés | |
| A magyar történetírás főtárgya rokonérzés, pragmatikus tanulság, világirodalmi munkafelosztás szempontjából | |
| A magyar művelődésnek idegen ősei | |
| Források | |
| Legrégibb föld- és néprajzi tudósítások | |
| A történelmi kor kezdete | |
| A római korszak forrásai: feliratok, emlékiratok, földrajzok, térképek, archaeologiai maradványok | |
| Az ujgur, onujgur történet forrásai | |
| Turk feliratok, sinai, perzsa, török krónikák | |
| A hunnok első említései sinai és kelet-római forrásokban | |
| Ammianus, Priskos, Sidonius, Jordanes | |
| Az avar korszak forrásai: Prokopios, Theophylaktos, Theophanes, Einmhard | |
| A magyar történelem arab forrásai | |
| Dsaiháni, Ibn Roszteh, Gardézi, El Bekri | |
| A baskirokról s más ős-szomszéd népekről szólnak: Ibn Fadhlan, Isztakhri, Ibn Haukal, Maszúdi | |
| Görög források: Georgios, Leo Grammatikos, Bölcs Leo | |
| Taktikája átírva a Herakleios császárnak 619-630-ban titkos írt művéből, Konstantinos Porphyrogennetos | |
| Nyugati források a honfoglalás előtt | |
| Annales Sithlenses, Conversio, Nagy Alfred | |
| Honfoglalásról: Annales Fuldenses, Regino, bajor püspökök levele | |
| Kalandozásokról: Liutprand, Johannes Diaconus, Montecasinoi krónika, Widukind | |
| Sz. Udalrich és Bruno élete | |
| Flodoard, Cambrayi püspökök története | |
| Casus Sancti Galliban | |
| IV. Ekkehard, Waldram verses levele | |
| Szláv források: Konstantin és Metód-legenda, magyar-bolgár adat egy prologban, Nestor | |
| Magyar források | |
| Ősforrás Isidorus, Josephus, Hieronymus, Jordanes nyomán gepid-avar közvetítéssel, alán-bolgár-kazár reminiscenciákkal, szász-thüringiai színezéssel, Viterbói Gottfried és Gemblourai Siegebert Jordanes-kivonatának felhasználásával, a magyarokra vonatkozólag Reginoból s az Anonymusnál régibb Gesta Ungarorumból, magyar családi mondákkal átszőtt igric-diákénekekből | |
| Anonymus, az ősforrás révén ismert Reginoból és folytatásából, hagyományos igric-énekekből, stb. | |
| Kézai az ősforrás 1270-körüli szerkezetéből önálló betoldásokkal, s a saját kora tapasztalataiból | |
| Pozsonyi krónika sajátos adatai | |
| Az ősi művelődés földje és népei | 48 |
| Erős természetes határok | |
| Nyugati kultúra és keleti új népelemek utjai | |
| Központi beolvadásra utal az ország vízrajzi egysége | |
| Az összefutó völgyek kevésbbé előnyösek a kiviteli kereskedelemre | |
| Arányos függőleges tagoltság egymásra utalja a részeket s érthetővé teszi a fokozatos művelődést | |
| Az ország természetes középpontja | |
| A művelődés csomópontjai | |
| Hegyszerkezet, éghajlat dolgában európai középpont, mégis külön földrajzi egység | |
| Földrajzi jellegének megfelel történelme | |
| Az egészet csak három nép tudta egyesíteni | |
| Ázsiai, altáji eredetök | |
| Ujgur, on-ujgur és tokuz-ujgur; a hiungnu és takiu (turk) a sinai forrásokban, a hunnok Európa keleti szélén, Persiaban | |
| Uj sinai hódítás | |
| Tokuzujgur-hunn erősödés | |
| Hódító föllépése Eu5rópában, Pannoniában | |
| Pannonia őskorának első ismert népe a kelta, Daciaé az agathyra és dák. | |
| Közbeékelődött a jazyg | |
| A római hódítás Illyricumban | |
| Pannonia provincia szervezése, felosztása, középpontjai | |
| Dacia meghódítása, szervezése, felosztása, középpontjai | |
| A dákok nem rómaisodtak el | |
| A karpok és gótok betörése Daciaba, a rómaiak távozása | |
| Germánok, sarmaták betörése Pannoniába | |
| Karpok s más barbárok betelepítése | |
| A római feliratok megszűnése | |
| A hunn nép monologos jellege | |
| Fejedelmei | |
| Az összes barbárok egyesítése | |
| A legkeletibb alattvalók | |
| A keletrómai limes rombolása | |
| Betörés Thermopylaeig | |
| Követjárás föld- és néprajzi adatai | |
| Attila galliai s italiai hadjárata | |
| Örököseinek osztozása, kiverése | |
| Utolsó adatok a hunokról | |
| A germán törzsek osztozása | |
| Keleti gótok, gepidek, herulok, rugiak | |
| Keleti avarok, szabirok és onogorok mozgalma a Kubanig | |
| Egy századdal utóbb altáji turkok és álavarok hódítása | |
| Népjellegök | |
| A langobardok Pannoniában | |
| Langobard-avar szövetség | |
| Gepidia bukása | |
| A langobardok távozása | |
| A legnagyobb avar fejedelem | |
| Szlovén tömegek | |
| Első bolgárok a Dunánál | |
| Utolsó gepidek | |
| Névtelen avar fejedelmek | |
| Avar hringek | |
| Pannoniai bolgárok | |
| A szlávok felszabadulása | |
| Horvátok és szerbek délen | |
| A hunn népek elszakadása az avaroktól bolgár főség alatt | |
| Frank hódítás pannoniában | |
| Utolsó adatok az avarokról | |
| Szláv uralom Nyitrán és Pannoniában | |
| Magyer fejedelem a Kubannál az ősi vallás hőse | |
| Onogorok magyer neve | |
| A Don-tői bolgár birodalom feloszlása | |
| Bolgár-turk hatás a magyar nyelvben | |
| Kivándorlás Bulgaria és Ungaria Magna területére, másrészt Onogariaba, a későbbi Lebediaba, Előd földjére | |
| Kazár viszonyok | |
| Kazár-turkmagyar szövetség a besenyők ellen | |
| A kabarok csatlakozása a magyarokhoz | |
| Besenyők ékelődnek a kazárok és magyarok közé, kik Etelközbe nyomulnak, másrészt Persiabe vándorolnak mint sabartoi asphaloi - fekete ugrok | |
| Kiewi és dunai bolgár hadjárat | |
| Morvai és pannoniai kalandozás | |
| A honfoglalás befejezése | |
| Három monda a honfoglalásról | |
| A magyar törzsek elhelyezkedése Konstantinos szerint s a törzsfők foglalása krónikáink és Anonymus szerint | |
| Az összes adatok kombinálása | |
| Támogatja ezt a megyék, püspökségek, nyelvjárások elhelyezkedése is | |
| Gyepűelvék | |
| A honfoglaló magyarság száma | |
| A megszállás strategiailag tervszerű | |
| Botond-monda | |
| Kalandozások kulturális hatásai | |
| Időrendi és földrajzi határaik | |
| Szláv viszonyok | |
| Frank-szláv várak fönnmaradása | |
| Magyar várispánságok igazi eredete | |
| A közhatalom feje | 91 |
| Legkiválóbb történelmi tényező | |
| Ősi hagyományok a fejedelmekről | |
| Dák fejedelmekről tudtak a rómaiak, de nem a középkori népek | |
| Krónikáinkban is Dacia = Dania | |
| Római császárok Pannoniában | |
| Történet és hagyomány a hunn fejedelmekről | |
| Gepid-avar közvetítés | |
| Balambér, Bendeguz | |
| Etele kardja | |
| Buda halála | |
| Hunn monarchia | |
| soknejűség | |
| Attila egyénisége a német mondában | |
| Szigorú, igazságos, jólértesült, fölényes alkudozó; emberi hűségesek, noha idegenek; őmaga egyszerű, de tiszta, palotája, lakomája díszes, udvari élete szertartásos | |
| Híre, szerencséje nagy, tervei világraszólók | |
| Aetius, Marcianus katonai bátorsága, I. Leo pápa erkölcsi nagysága imponál neki | |
| Az utolsó menyegző | |
| Fejedelemtemetés | |
| A testvérviszály bűnhődése | |
| Az utolsó hunn fejedelmek | |
| A nagy hunn király világtörténelmi jelentősége | |
| Germán örökösei; gót, gepid, herul fejedelmek | |
| Az ősi vallás hunn, onugor hőse, a nép névadó fejedelme | |
| Langobard és gepid fejedelem ádáz küzdelme | |
| A legnagyobb avar khagán | |
| A jogur és Tudun vergődése a nagy frank római császárral szemben | |
| Az avar fejedelmi kincsek sorsa | |
| Szláv hercegek, morva nagyfejedelem | |
| Országosztás következményei | |
| Patriarchalis törzsfőuralom a magyaroknál | |
| Lebed-Előd tekintélyi elsősége a törzsszövetségben | |
| Örökös monarchia, fejedelem-választás kazár mintára | |
| Kende, gyila és harka | |
| Árpád családja, birtokai | |
| Unokája és a harka, Turkia harmadik fejedelme a bizanci udvarban | |
| Kritikus évszámítások az első fejedelem körül | |
| Árpád sírja | |
| Nagyfejedelmi cím: megas archon, senior magnus "nagyur" | |
| Árpád utódainak neve: Solt, Faisz, Taksin, Gyécsa | |
| Ez utóbbinak jellemzése | |
| Vitás felesége | |
| Politikus vallásváltóztatás | |
| A véres-kezű | |
| Székhelye, fiának megkeresztelése | |
| Miért Stefán? | |
| Szent Adalbert látogatása és nyilatkozata | |
| Radla a magyar udvarban marad | |
| A fejedelmi örökösök biztosítása a főemberek gyűlésén | |
| Császári rokon a trónörökös neje | |
| Gyécsa halála | |
| Koppány somigyi dux vérfertőző terve, lázadása a gyerek fejedelem ellen | |
| A nagykorúság kezdete | |
| Ki volt Tar Szerind? | |
| Győzelem helye, megtorlás | |
| A négy főhely kapuja | |
| Vallási szervezetek | 109 |
| A népek művelődésében legrégibb tényező | |
| A dákok istenített papja, az ősi törvényhozó | |
| Druidák a keltáknál | |
| Római provincialis papi s vallási testületek | |
| Sacerdos arae Augusti | |
| Pontifexek, flamenek, augurok és baruspexek collegiumai | |
| Augustalisok | |
| Elöljárók, házuk | |
| Kézműves és kereskedő collegiumok, temetkező egyletek | |
| Istentisztelők | |
| Keleti vallások szentélyei | |
| Kereszténység első nyomai | |
| Pannonia tele keresztény institutiókkal | |
| Sirmium metropolis | |
| Archaeologiai keresztény emlékek | |
| Pécsi cubiculum, öt bazilika | |
| Ujgur ahamanismus kámokkal | |
| Jóslások | |
| Ég-tisztelet a hiungnuknál, hunnoknál, mint a szumiroknál, török-tatároknál, mandsuknál | |
| Zend vallási hatás a hungurokra | |
| Attila kardja és a skytha kardtisztelet | |
| Jóslat Attila családjáról | |
| Jóslók a catalaunumi csatában, a hunn táltosok | |
| Aquileiai madárjóslat | |
| Magyer hunn fejedelem az ősi vallás megmentője keresztény testvére ellen | |
| Avar eskü | |
| Természetimádás kardtisztelettel | |
| A bokolabras árulása | |
| Kereszténység az avaroknál | |
| Salzburgi érsekség és passaui püspökség Pannoniában | |
| A szláv hercegségek keresztény egyházai | |
| Szent Cirill és Metód | |
| Szláv írás és liturgia | |
| Moravia és Pannonia érseke | |
| Szláv papság kiüldözése | |
| A magyar ősi vallás | |
| Hatott-e reá a perzsa dualismus? | |
| Ég isten, ördöng | |
| Manó, tündér | |
| Áldozóhelyek: áldókut, bálvány, (idnap, üdleni, üdvez) ügyfa, egykő, egyház | |
| Táltosok, boszorkány | |
| Bűbáj, ige, igéz, réül | |
| Lóáldozat | |
| Zsidó és mohammedán hatás volt-e? | |
| Az első keresztény hatás | |
| Első magyar keresztény | |
| Első keresztény térítő, püspök magyar földön | |
| Tartósabb hatású térítők, a magyarországi latin írás és olvasás tanítói olaszok-e vagy szlávok? | |
| Óvelencei keresztény műkifejezések | |
| Az s, c kiejtése | |
| Legrégibb ünnepek, egyházak szentjei | |
| Bolgár szláv a kereszt, szombat, karácson,y, ótestamentomi személynevek | |
| Róm. kath. szlovén a miloszt, pakal, a latin keresztnevek sok változata | |
| Salzburgi érsekség szlovén papjai Pannoniában | |
| Szlovén szolgák észrevétlen térítő hatása | |
| Német térítők bejövetele, diplomatiai eredmény | |
| Piligrin törekvése, eszközei, eredményei | |
| Csalódása előnyös | |
| A magyar fejedelem megkeresztelője | |
| A prágai szent püspök szerepe | |
| Radla bencés, Domokos érsek | |
| Az első magyar apátság | |
| Olasz és cseh bencések | |
| A világi társadalom osztályai | 117 |
| Az agathyrsok birtokközössége, előkelőik | |
| Kelta urak és szolgák, aristokratiák | |
| Dák szövegesek és fövegnélküliek | |
| Római census öt osztálya | |
| A decuriok senatori osztálya | |
| Foglalkozás szerinti osztályok collegiumai | |
| Colonusok, limitaneusok, foederatusok | |
| A huna fejedelem udvari emberei | |
| Idegenek helyzete | |
| Barbár testőrök, pohárnokok, dalnokok, bohócok, lovas hírnökök, révészek | |
| Főember lakása, fürdője, neje, szolgálói | |
| Avar előkelő követek | |
| Szláv főnökök, előkelők, nép, foglyok | |
| Magyarok szláv rabszolgái: Előkelőik gazdasága, vértezete | |
| Földosztás a szolgák és marhák száma szerint | |
| A szabadok és szolgák melyik osztályába jutottak a honfoglaláskor itt talált lakósok? | |
| Első királyoktól adott régi szolgák, szolgaosztályok | |
| A régi szláv várak szabados milesei, civisei | |
| Az udvaronici, tavarnici eredete | |
| Már Gyécsa előtt fejedelmi birtokokon élnek, bizonyára Árpád foglalása óta | |
| Alkotmány és törvényhozás | 122 |
| Az alkotmány tágabb és szűkebb jelentése | |
| A törvényhozás mint történelmi productum, factor és functio | |
| A római provincia tartományi és városi gyűlései | |
| Megszűnésük oka | |
| Germán törzsek gyűlései | |
| Idő, hely, feladat, pap, fürst, nép | |
| Frank hadigyűlés, végrehajtó közegek | |
| Magyarok tanácskozása | |
| Választógyűlések | |
| Vérszerződés kritikája | |
| Szeri gyűlés, etymologikus monda | |
| Bíráskodó közgyűlések, hadigyűlések | |
| Összehívásuk, a határozatok sanctioja | |
| Alkotmány: patriarchalis törzsfőuralom, oligarchikus törzsszövetségben változó vezetéssel; örökló monarchia törzsfőktől korlátozva, theokratikus monarchia főpapi és tiszti tanáccsal, zsinatokkal | |
| Hitélet és szellemi művelődés | 126 |
| A római vallás indiferentismusa | |
| Ara Augusti | |
| Gazdag provincialisok áldozati ajándékai római isteneknek | |
| Ősi kelta és dák istenek | |
| Áldás és csapás római istenei | |
| Pantheus | |
| Titokzatos keleti istenek | |
| Egyetemes vallások | |
| Kereszténység | |
| Római iskolázás | |
| Orbis doctrinae, artes liberales | |
| Trivium, quadrivium | |
| Az iskolázás eszménye | |
| Olvasás, írás, számolás elemei | |
| Abacus | |
| Litterator és litteratus vagy grammaticus | |
| Donatus és Priscianus | |
| A tanítás egyéb eszközei | |
| Rhetori, jogi, orvosi főiskolák | |
| Homo elegans | |
| hatósági ellenőrzés | |
| A tanítók állami képesítése, jutalmazása | |
| Rhectori iskolák megszűnése | |
| A keresztény nevelés eszménye | |
| Katechumenek iskolája | |
| Katechetikai iskolák | |
| Bencés könyvek, monostori iskolák | |
| A középkori műveltség atyja | |
| Codexírás | |
| Plebániai iskolák, gregorianus énekiskola, Sz. Chrodegang kanonok-iskolája | |
| Schola palatina a frank császár udvarban | |
| Vitatkozások | |
| Monostori s kanonoki kettős iskolák | |
| Hatásuk Pannoniában | |
| A mosaburgi apátság pusztulása | |
| Titkos keresztény hitélet a magyar kalandozások korában | |
| Pilligrin térítő eredményei | |
| Ősmagyar hitélet | |
| Tűzimádás, hamujóslás | |
| Áldozatok helyei, áldomás | |
| Lóáldozat és keresztény maradványa | |
| Farkas-, kutyaeskü | |
| Ráolvasások | |
| Az áttérés motívumai | |
| Gyécsa felfogása a kétféle áldozatról | |
| Ősmagyar szellemi művelődés | |
| Nevelés, fegyelmezés | |
| Magyar nyelv | |
| Finn-ugor rokonsága, s ennek első felfedezője | |
| A nyelvrokonság bizonyítékai alaktani és szóbeli egyezések, másrészt szabályos elváltozások, hangtani egyezések | |
| Szóegyezésekben a legősibb számnevek, testrészek, családtagok, természeti tárgyak és jelenségek, kezdetleges cselekvések nevei | |
| Kezdő hangok, képzők | |
| Föltehető-e a török-fajta magyar nyelv elfinnugorosodása? | |
| A finnugor nyelv ugor ága | |
| Indogermán hatás | |
| Török beolvadás többször: Irtishnél, Kubannál stb. | |
| Az ótörök jövevényszavak egy része bolgár | |
| Uralaltáji rokonság | |
| A műveltségbeli haladás kifejezői a csoportosan meghonosodó jövevényszavak | |
| Elvont fogalmak, szóbőség | |
| Regősök énekei | |
| Priskos, Anonymus, a Pozsonyi krónika stb. adatai | |
| Magyar dal St. Gallenben | |
| Az ősi vándor regősöket mikor helyezték felügyelet alá? | |
| Népi regölésben a láncos bot, varázsigék, ördög, januári kolendák, folyóvízben csodafiuszarvas, réülés (hej reülejtem) | |
| Rovásírás | |
| Technikája: merev vonalak, jobbról-balra, büstriphedon | |
| Rovásírásból eredt a sémi arami írás | |
| Nádtoll-tintaírás a görögöknél, italiai népeknél haladást jelentett | |
| Az ótörökök keleti és görögös nyugati rovásírása egyesül a középtörök ulguroknál 500 körül | |
| Felirataik a VII., VIII. századból | |
| ezen inkább görögös rovásírás maradt meg a székelyeknél az ujkor elejéig | |
| A székelyírás emlékei | |
| A magyarságnál csak szám- és tulajdonjegy rovásnak maradt nyoma, betűrovását hamarosan kiszorította a latin írás | |
| A "betű" és "rovás" eredete | |
| A székelycsángó kétsoros rovás rokonsága | |
| Egyszerű és páros számrovást a hazai és szomszéd népek a magyartól vették át | |
| Nyilrovás | |
| Ősmagyar ornamentika | |
| Állati, növényi motívumok, stilizálva, mértani alakokkal vegyesen, bűvös symbolumokként is alkalmazva | |
| A honfoglaló magyar sírok műtárgyainak díszítései; szívalakú polip (később pávatoll), istenfa és a kettőből alakított rosetta | |
| Rokonsága a skytha, sassanida, bizanci díszítésmód elegyítése a Feketetenger északi partvidékén | |
| A magyarok ruhát, faépületrészeket, szerszámokat is díszíthettek így | |
| Attila fapalotája szintén faragásokkal díszes | |
| A székelykapu | |
| Kormányzat és belügyi közigazgatás | 139 |
| Mi a kormányzat? | |
| Főhatalom, végrehajtóhatalom belügyi közigazgatás mint a közrend őre | |
| Római provincialis kormányzat | |
| Legatus | |
| Dux limitis és praeses | |
| Corrector, procuratorok | |
| Székhelyeik | |
| A közigazgatás kerületei: civitas, regio | |
| Adó- és katonaszedés | |
| Municipium és colonia decurioi, tisztviselői | |
| Onegis állása a hunnoknál | |
| A magyaroknál főkormányzó a gyila | |
| A voivodok és zsupánok | |
| A törzsek és nemzetségek autonomiája | |
| A törzsek neve | |
| Voltak-e városok a kalandozás korában? | |
| Külügy és hadügy | 142 |
| Diplomata és ultima ratio | |
| Dák követek a római császár előtt | |
| Fegyverrel kicsikart hódolat | |
| A hunn fejedelem fölényes diplomatiája | |
| A békeföltételek fokozása | |
| A követek rangja | |
| Hűség és vesztegetés | |
| A büszke versengés | |
| Óvatosság és illendőség | |
| Meglepő értesültség | |
| Orgyilkos terv leleplezése | |
| Ridegség és udvariasság, vendégségek, ajándékok | |
| Háborús ürügy, a legtávolabbi összeköttetés | |
| Erkölcsi fölény és katonai bátorság hatása | |
| Avar követségek | |
| Mongolos viselet, hunn tolmácsok | |
| Büszke ajánlat foederatusi díjért, földért | |
| A római követ rangja | |
| Kitérő felelet | |
| Ifjak követsége | |
| Császári pompa, sértő válasz | |
| Langobard avar szövetség és Gepidia bukása | |
| Pannonia megszállása | |
| Szerény ajándék a khagánnak | |
| A föltételek fokozása | |
| Fürdőépítésre kívánt római ácsok hidakat építenek | |
| A hitegetés, pogány-keresztény eskü | |
| Hitszegés | |
| Hátralékok kifizetése és zsoldemelés | |
| További pusztítások | |
| Követ letartóztatása | |
| Örökszövetség, hitszegő merénylet | |
| Uj békeszegés | |
| Bajor-szövetség, frank hódítás | |
| Első magyar diplomatiai tény a kazár szövetség | |
| Fennhatóság terve | |
| Római szövetség a bolgárok ellen, túszokkal biztosítva | |
| Egy klerikos követsége, a besenyő ellenes szövetség terve | |
| A magyar diplomatia jellemzése Leo Taktikájában | |
| Bizalmatlan, óvatos, titkolódzó, föltételeit fokozza | |
| Követség a honfoglalás mondájában, földvásár ajándékokkal | |
| Magyar hadi szervezet | |
| Általános védkötelezettség | |
| Nemzetségi zászlóaljak, törzsi főzászló alatt lovas hadosztály | |
| Harcvonalak, tartalékok, járőrök, különítmények | |
| A kabar lovasság szerepe | |
| Fegyelem, felszerelés: ló, fegyverzet, vértezet | |
| Taktika | |
| Egyezett a régibb turk, avar, s az egykorú bolgár harcmóddal | |
| Felállítás, harctér, támadás, üldözés, áldomás | |
| Színlelt hátrálás nyilazással, a fölbomlott ellenséges hadrend tönkretétele | |
| Harmadik harcmód a tőrbecsalás | |
| Az egyszeri vereség még nem legyőzetés | |
| Harci erények, vezéri tulajdonságok, korukat megelőző stratagiai elvek | |
| Haditanács, fővezér és alvezérek viszonya | |
| Az Anonymus-féle honfoglalás hadtörténeti értéke | |
| A honfoglalók önbizalmának alapja | |
| A honfoglalás tíz részlete | |
| Kalandozások célja és jellege | |
| Az első olasz hadjárat | |
| A bajor támadás ideje, helye, kudarca, jelentősége | |
| Az első augsburgi csata | |
| Az első vereség | |
| A kalandozások szélső határai | |
| A st.-galleni táborozás | |
| A riadei csata és jelentősége | |
| A második augsburgi csata döntő fordulatot jelent | |
| Politikai és taktikai hibák | |
| A kalandozások elérték céljokat | |
| Magánvállalatokká fajultak | |
| Kijózanodás | |
| A fejedelmi hatalom megerősödése | |
| Magyar diplomatia a honfoglalás után | |
| Bajor egyesség ára | |
| Farkas-, kutyaeskü | |
| Magyar szótartás, vendégszeretet, szövetségi hűség | |
| A törzsfők diplomatiai befolyása, bizanci levelek a turkok fejedelmeihez | |
| A besenyő hatalom megítélése | |
| Magyar főemberek a bizanci udvarban | |
| A quedlinburgi követség | |
| A bajor herceg megsegítése | |
| Bajor házasság a magyar diplomatia betetőzése | |
| Adó- és pénzügy | 161 |
| Ingyenes közszolgálat | |
| Belső adók nincsenek, magyar birtokos nem adózik, legfölebb ajándékot ád | |
| Idegen népektől szereznek zsákmányt, hadisarcot, éviadót fegyverszünetért, a foederatus zsoldot | |
| Római-frank vámok | |
| Colonusok földbére | |
| Szolgák terményszolgáltatásai | |
| Honfoglalók sírjaiban talált pénz-nemek | |
| Dirhem vagy drachma eredete, súlya, értéke | |
| A frank font és márka eredete | |
| A bizanci sillqua denarius vagy germán saiga harmada a frank dénár | |
| A bizanci arany solidus harmada az arany triens, s ezzel egyértékű a frank ezüst solidus | |
| Arany solidusnak felel meg majd a magyar pénza | |
| A frank dénár egyértékű kisebb mása lesz a magyar dénár | |
| Gazdasági élet: őstermelés, ipar, kereskedelem | 165 |
| Palaeolith barlanglakás, tűz, miskolci kőszakócák | |
| Neolith cölöplakás, háló; sárosi gabonás urna; orsó, szövőszék, tű; fazekasság korong nélkül, ornamentikával, agyagmintázás, szobrászat; ékszerek, fegyverek, szerszámok, lengyeli lelet | |
| Vándorlás vagy kereskedés | |
| Az emberi művelődés nagy lépése a fémkor | |
| Átmeneti rézkorszak | |
| Virágzó nagy bronzkorszak műhelyei, raktárai, szakmái | |
| Ón és arany | |
| Hallstatti vaskorszak | |
| A vas első ismerői, terjedése a görögöknél, s a Duna mentén | |
| Bronztrébelés | |
| Vas zabla, kard bronzzal | |
| La Téne-korszak népe, kardja, torquesei, zománcozása, érmei, kereskedelme; fazekaskorong, szekér | |
| Római utak, középületek, szőlőültetés, földművelés vízlevezetéssel, bányák és pénzverés, földadóztatás, iparos és kereskedő collegiumok, iparművészet, városi házak | |
| Barbár építmények, mint "római sáncok" | |
| Csörszárok, négy vidéken | |
| Római kori barbár ipar és iparművészet készítményei: daróci kard, törteli üst; a fenéki sírmező griffes, indás ornamentikája, kosaras függői; a herpályi paizsdudor, a szilágysomlói aranycsészék | |
| A nagyszentmiklósi kincs avar korból való | |
| A rómaiság kipusztult | |
| Pusztasága miatt hagyták ott a keleti gótok Pannoniát | |
| Frank gazdálkodás | 174 |
| Minden lakatlan föld a királyé | |
| Castellumok, az egykyori provincialis cohorsok kis táborai, mint curtisok (cohortis) | |
| Latinok szolgai viszonyban | |
| Faviskók a római villák mellett | |
| Rómaiaktól nem ismert germán állatnevek | |
| Szláv állatnevek a germán nevekben | |
| Húsételek a római növényételek mellett | |
| Szőlő-, bortermelést a latinok, szerzetesek tartották fönn | |
| Germán gazdálkodás két formája: határközösség, uradalom | |
| A rokonok, szomszédok joga | |
| Irtásjog, decimae novalium és emphytheusis a római jogban; legelő- és irtásvám frank királyi jog, regale | |
| Udvartelek joga, allod | |
| Birtok elhatárolása, elidegenítés, nyomozás, önsegély | |
| Frank uradalmi rendszer pótolja az állami bevételeket, eltartja a tisztviselőket és katonákat, szervezi a munkát, föllendíti a földművelést | |
| Az uradalmak területén szolgatelkek mellett sok a szabadbérlő-telek | |
| Liberi, quos colonos vocant | |
| A szabad határközösségek legtovább védik a szabadságot és egyenlőséget | |
| A korlátozás, egyenlőtlenség kezdete | |
| A regalek kiterjesztése és átruházása földesurakra | |
| A karolingi uradalmi rendszer a késő-római villarendszer folytatása | |
| Földművelés és ipar kapcsolata a palatium körül | |
| Curtis, curticulum és pomerium erődítéssel | |
| Uradalom feladata | |
| Hetesek, hónaposok | |
| A szállásteher | |
| Hadifelszerelés, hadi, őrségi és követségi szolgálat | |
| Grangia, camerariusok, cellarariusok | |
| Ministeriales (iuniores), maiores | |
| Asztalnok, lovászok, stb. főtisztjei külön jövedelmek kezelői | |
| Központ összeköttetése az uradalmakkal | |
| Szolgák, telkek, területek arányszáma | |
| Voltak már szabados colonusok is | |
| Maniperae, carroperae | |
| Egy fogatos nap a. m. három kézi munkanap | |
| Triduana servitia, főleg vetéskor, aratáskor, a munkaidő fele | |
| A szabadbérlők szolgálata helyett készpénz | |
| Állatszolgáltatás, sertésvám | |
| Terményszolgáltatás | |
| Készpénz főleg egykori római területeken | |
| Szövetek szolgáltatása | |
| Legfontosabb iparos osztályok | |
| Munka és szolgáltatások értéke | |
| A telekjövedelem csökkenése | |
| Szabadok, colonusok hűbéres függésbe jutnak | |
| Az egyházi és királyi birtokok óvása | |
| Censualisok | |
| Közbírák és vogtok | |
| Elnyomás | |
| Urbéri összeírások, panaszok | |
| Szabadok monostori ótalom alatt | |
| Uradalmak pótolják a hiányzó állami functiókat, bíráskodást, közigazgatást, utépítést, városi piacot, munkásbiztosítást, szegénygondozást | |
| Erdő- és vízhasználat | |
| Állattenyésztés, teleltetés, takarmány | |
| Vágóhónap | |
| Háziállatok, állattolvajok büntetése | |
| Földművelés | |
| Égető- vagy fűgazdálkodás, trágyázás jelentősége | |
| Szerszámok, gabonanemek, szőlő, gyümölcs, főzelék | |
| Régibb művelés, két vagy négy dűlőrendszer, hármas vetésforgó rendszer | |
| Gabonaárak | |
| Kertészet, szőlőmunka | |
| Iparosok, vérdíjuk | |
| Malom és kovács műhely | |
| Kovácsmunka drágasága | |
| Háziipar, női munka | |
| Szabad iparosok, szolga iparosok mint ministerialisok | |
| Bányaművelés, szószolgák, sófőző üst | |
| Építőiparosok | |
| Kereskedelem utjai, vásárjog, mértékek és pénzek vallási ellenőrzés alatt | |
| Görög, szír és zsidó kereskedők | |
| A régi városok mint villák, egyháziak ujítják fel a városokat | |
| Erődítések és utak fönntartása királyi jog | |
| Vásárjogok adományozása | |
| Szállítás szárazon és vízen | |
| Fontos alpesi szorosok, főkereskedelmi utak | |
| Vámszedés, vámmentességek | |
| Vámrészek és vásárjog adományozása pénzverő joggal | |
| Az első heti vásár országos vásárral együtt | |
| Boltok a vásártéren s a városi élet kezdete | |
| A zsidó kereskedők korlátozása | |
| Cserekereskedés és áruuzsora | |
| Kiviteli tilalom, a határszéli forgalom ellenőrzése | |
| A pénz kevesbedése, a kamatszedés tilalma | |
| Talmudi elvek | |
| A pénz vevőképessége emelkedett a gabona aránylag drágább a húsnál | |
| Frank telepítések Pannonia felé | |
| Egy dénáros földbér tizedekkel, katonai szolgálat nélkül | |
| Colonusok vagy kisbérlők | |
| Frank gazdálkodás hatása a magyar művelődésre | |
| Szláv gazdasági viszonyok | 192 |
| Patriarchalis senioratus | |
| Zsupa élén a zsupán vagy sztaroszt | |
| Három nemzedék után szétválás | |
| Törzsház jogai | |
| Dedina, olcsina, obcsina, mir | |
| Vendégek és szolgák telkei | |
| Indigenák vagy örökösök s a pauperes | |
| Zsupa mint comitatus, castellanatus és a grad vagyis vár | |
| Volvod, hispodar vagy herceg | |
| Méhtenyésztés, földművelés, ipar, kereskedés | |
| Bizanci gazdasági viszonyok nem hatottak a magyarra | |
| Kölcsönös felelősség elve az adózásban s a szláv mir terjedése | |
| Indictio, egyenlő elnyomás, kényszereladás, olcsó gabona, proletárság a fővárosban | |
| Tőkegazdálkodás | |
| Isauriak politikája | |
| Örökbérlet eltiltása, szabad költözés, szabad bérlő-osztály | |
| Feles bérlet szőlőnél, földesuri dézsma | |
| Hűbériség | |
| Ipar és kereskedelem | |
| Idegenek vásárlása korlátozva | |
| Rekeszes zománc és miniatureök, keleti áruk, rabszolgák, eunuchok | |
| Ősmagyar gazdálkodás | 196 |
| A frank curtisok és szláv gradok maradványai a magyar örökös fejedelem birtokában | |
| A törzsek és nemzetségek a régi szabad birtokokon | |
| Idegen kulturhatások, jövevényszavak rétegei alatt a legősibb szókincs | |
| Finnugor gazdasági szavak a vadászat, halászat, állattenyésztés, ásványok, háziipar köréből | |
| Ugor kultura | |
| Árjáktól nyert szavak | |
| Ótörök onugor és bolgár beolvadás kulturszavai a halászat, vadászat, állattenyésztés, földművelés, ipar és kereskedés köréből | |
| Arab írók adatai | |
| Szláv jövevényszavak | |
| Frank hatás | |
| Technikai források archaeologiai adatai a honfoglaló sírokból | |
| Pénzek, ősfoglalású birtokok sora | |
| Állatok a sírokban, ruhaneműek, fémek, drágakövek, gyöngyök és kagylók | |
| Fegyverek, lószerszámok | |
| Legjellemzőbbek a kard, nyílhegy, kengyel | |
| Ősmagyar kovácsok munkája, neve | |
| Szerszámok, edények, ékszerek | |
| Magyar sírok megkülönböztetése avar, szláv, germán síroktól | |
| Germán és magyar ornamentika | |
| Kazár sírleletek rokonsága | |
| A magyar ornamentika őshazája | |
| Családi, társadalmi szokások | 204 |
| Neolith lakás, ruha, élelem, családi élet, temetkezés | |
| Bronzkori fejlettebb cölöplakások, bronztűvel varrt ruhák; csontvázsírok, hullaégetés, sírhalom, urnatemetkezés | |
| Hallstatti urnasírok gazdagsága, kétféle csontváztemetkezés: verem- és halomsír | |
| Mellékletek | |
| La Téne urnasírok mellett a veremsírok nagyobb száma, az előkelők sírhalmai | |
| Hajlított kardok | |
| Araviscus-római sírleletek | |
| Férfi- és nőviselet | |
| Érem a szájban | |
| Columbariumok, sírkápolnák az urak számára | |
| Keresztény temetkezés | |
| Római kényelem, üdülés, szórakozás | |
| Barbárviselet a két római columuán | |
| Hunn nomád életmód, nők foglalkozása, viselet, lakás, fürdő | |
| Fejedelmi nők helyzete, hunn divat hódítása, lakoma, italok, ételek, mulatozás, igricek, bohócok, tánc, dal | |
| Fejedelemtemetés | |
| Avarok hunn öltözete, mongolos hajviselete, római fürdő, avar hadi zene | |
| Szláv lakás, ház részei és fölszerelése; ruha, nőies hadrágviselet, bajusz, halántékdíszítés; étkezésökben a lóhus, mézeskalács, italuk tejen kívül a márc, sör, lótej, lóvér | |
| Halotti tor | |
| Családi életben vagyon- és nőközösség, többnejűség, leánykitevés, nőáldozat, matriarchatus, a háztartás főtényezője | |
| Frank családi élet | 208 |
| Rabszolgaság hatása a nőkkel szemben római módra, gyámkodás, dolgoztatás, a nő embervolta, nővédelem birsággal, vérdíjjal | |
| Jegyesség, a nő szabadsága, vagyona, házassági akadályok, házasság felbontása házasságtörés, hűtlen elhagyás, tévedés stb. címén, házasság megáldása | |
| Többnejűség, gyermekkitevés, eladás | |
| Gyermekek kielégítése, unokák joga, végrendelkezés, alamizsna | |
| Lakás | |
| Római építkezés hatása, palatium, curtis | |
| Germán kunyhó, halle, söller; mellékhelyiségek, gynaeceum, stuba, spicarium granarium v. grangia, istállók | |
| Scindula, tegula | |
| Padló, oromdísz, faragások | |
| A szél szeme | |
| Római kényelem és germán egyszerűség, fekvőhely, világítás, tűzhely, bálványok | |
| Viselet, ruha, lábbeli, haj, szakáll | |
| Nemesek viselete | |
| Római és bizanci hosszú ruha, színes ruha | |
| Fésű, tükör, női fejdísz, ékszerek | |
| Étkezés. Hús, lóhús és egyéb húsok eltiltása | |
| Római és germán főzelék, fűszerezés, italok, leitatás | |
| Szakács és sütő megbecsülése | |
| Gyomorrontás | |
| Étkezések ideje, eulogiumok, ülés és asztalterítés, evőszerek, tálalás, kiszolgálás, földi vaskürök | |
| Mulatozás, fegyvertánc, énekek, hősdalnokok és bohóc igricek, hangszerek | |
| Illetlen barbár szórakozások | |
| Ünnepélyek | |
| Fürdés, vadászat | |
| Temetkezés | |
| Pogány és keresztény szokások, babonák | |
| Vezeklőruha, hamu, virrasztás, siralmak | |
| Ablaknyitás, faltörés | |
| A halott kivitele, sírbatétele mellékletekkel, étel-itallal, pénzzel, ékszerekkel | |
| Ősi temetők és keresztény cintermek | |
| Keletelés, emlékjel, körüllovaglás, tor, agape | |
| Olasz és germán temetőkert | |
| Ősi magyar családi élet | 216 |
| Finnugor őslakás, a ház árja, de sátrat is jelentett | |
| A sátor török | |
| Finnugor az ágy, török a bölcső, szék | |
| Finnugor családi viszonynevek, török csak az iker | |
| A kisebb török elem nem házasodott össze az ugor tömeggel | |
| Egynejűek-e az ősmagyarok? | |
| Vőlegény, vőfél, eladólány | |
| Gardézi az ősmagyar házasságkötésről, a ruházatról | |
| A kezdetleges magyar lakás Freisingi Ottó, Anonymus | |
| Kézai adataiból következtetve | |
| Hunn, frank, szláv analogiák | |
| Turk sátor, fürdő mintaszerű a izanciaknak | |
| Székelyház, csángóház | |
| Viselet | |
| A következtetések forrásai | |
| Ing, zubbony, kabát és mente; ködmön, bekecs, kacagány, guba és szűr; suba és bunda későbbi | |
| Gatya, nadrág, öv, csizma és süveg | |
| Haj- és szakállviselet | |
| Női haj- és ruhaviselet | |
| Étkezés | |
| Vadhus és hal, marha és lúhus | |
| Tej, erjesztett lótej | |
| Nyershus, emberszív mint orvosság, embervér | |
| A st. galleni nagyar evés, ivás, mulatozás dalolással, fegyvertánccal | |
| Igricek, kobzok és sípok | |
| Betegség, temetkezés a lovas sírokban, halottégetés | |
| Bíráskodás és erkölcsi állapot | 224 |
| Honfoglalók és a régibb pannoniai bíráskodás | |
| Római halálbüntetések | |
| Hunn bíráskodás, karóbahuzás hunnoknál, avaroknál, szlávoknál, más szláv büntetések | |
| Frank bíráskodás | |
| Vérdíjrendszer a gazdagok számára | |
| Civitas helyébe lép a vidék malbergje | |
| Centena a bírói járás, több ilyen egy gau | |
| Comes, scabini a bíróság | |
| Vádlott bizonyít istenítélettel | |
| Eskütársak és párbaj | |
| Egyes index működése római hagyomány | |
| Idézés, kihallgatás | |
| Germán önsegély, felek harca a bíróság előtt | |
| Rablás és lopás | |
| Halálbüntetés esetei a szászoknál s a frank ius talionis | |
| Egyházi menedék, compositio, vezeklés | |
| A vérdíjrendszer mellett római büntetések | |
| Magyarságnál háromszázaddal későbbi a párbaj és eskütársak szokása, a vérdíjrendszer egyszerűbb, eltérő értékegységgel | |
| A germán vérdíjrendszer | |
| A vádlott ellensége hatalmában | |
| Kínzás és királyi ótalom | |
| Királyi bíráskodás illetékessége, felebbezés | |
| Palota grófja | |
| A centena felelőssége, népfölkelés, lázadások | |
| Fegyverviselés korlátozása | |
| Hivatásos katonák (milites) s a cives, exercitales hadmentessége | |
| Loricatus, clipeatus v. scutarius | |
| A közbiztonság őr-csapata (scara, schar) erdőóvók (caballarii, förster) | |
| A frank bíráskodás és közbiztonsági intézmények némi maradványa a magyar Pannoniában | |
| Centurionatus, comitatus | |
| Span, iudex, villicus | |
| Milites, cives, custodes confiniorum, silvarum | |
| Ősi magyar bíráskodás | |
| Nemzetség- és törzsfők | |
| Szigorú büntetések Gyila és harka, mint nemzetbírák | |
| Kézai adata a nemzetközség bírájáról | |
| Veszett helyzet, szolgaság, kettévágás | |
| Ősi erkölcsök | |
| Idegenek előtt felötlő tulajdonságok | |
| Vitéz, szabadságszerető, fáradhatatlan harcos, de büszke s a szolgai munkát kerüli | |
| Zsákmányok, a lopás szolgai | |
| Pompaszerető, gazdag | |
| Óvatos, titkolódzó, bizalmatlan, állhatatlan alkudozó | |
| Mulatós kedvű, jószívű, fegyelmezett, de ellensége megalázásában tobzódik | |
| Nem rosszabb másoknál | |
| Összefoglalás | |
| Nemzeti, társadalmi önismeret a közéleti bölcsesség követelménye, a közboldogulás alapja | |
| Motivumai a sympathia, progmatismus, idealismus | |
| Más megoldás nincs, mint az egész mult adataiból levonható, lehetőleg teljes inductio | |
| A nemzeti társadalom hatalmi élete mellett békés művelődése is önismeretre késztet | |
| Anthropologiai egység | |
| Uralaltáji rokonság, finnugor és török testvérség | |
| Őshaza | |
| Ugor, ungar, magyar név | |
| Sok kulturkorszak egyesítése | |
| Finnugor nyelv, ősi művelődés | |
| Török politika és kulturhatás | |
| Magyar népjellem | |
| Értelmesség, öntudat | |
| Vonzó, beolvasztó hatása | |
| Kedély, vakmerő bátorság, államférfiui bölcseség és erély | |
Folytatás Microsoft-tal