Magyar mitológia

Tartalom

A kiadó előszava 17
Előszó 19
Bevezetés
I. Ipolyi és Csengery
Magyar Tacitus hiánya. Ősi írott hagyományaink hiányának oka, Első hitregélők. A latin
és magyar nyelvű történeti iskola fölfogása. A "Magyar Mythologia" írója és kritikusa.
Ipolyi érdeme. Az Ipolyi-Mythologia módszere és etimológiája Csengery világításában
Csengery tévedései. Mitológiánk nincsen 25
II. Az őshaza és atyafi népek
A nemzet szülőfölde keresésének szükséges volta. A szittya eredet hazai hagyománya,.
Nyugati ural-altájiak, ugorok vagyunk. Az altáji nyelvi nagy családfa. A török rokonság
kérdése. Az első fogalmak vallomásai. Az ősi hetes és a későbbi tizes számolási rendszer
bizonysága. Török hatás. Bálint Gábor nézete az őshaza és nyelv tekintetében 31
III. Az őshaza első hitregéi
Az uraltáji honosság és a vogulokkal való közeli nyelvrokonság. Réthy László tudósunk a
vogul és finn világteremtési mondáról 36
IV. A két ugor hitrege szövege szerint
A vogul földteremtésről szóló monda és a finn világalakulás rúnájának szövege ... 39
V. A két ős hitrege egybevetése
A két hitrege közül melyik az eredetibb? A vogul monda előnye a Kalevala elbeszélése
fölött. Indogermán „világtojás" 52
VI. A vogul Teremtés-monda átmeneti változatai
A régibb és újabb vogul teremtési monda között észlelhető különbség. Átmenetkori maradványok a mordvaiaknál, cseremiszeknél, törököknél és mandsuknál 55
VII. A magyar nép élő teremtési hagyományai
Kálmány Lajos érdeme. A föld kibuktatásának nyomai a néphagyományban. A nógrádi
tógát. A földtartó cethalak. Az ősvallás ember- és állatteremtésének paródiái a néphitben.
Eltorzult vonásai a teremtett ember tanításáról szóló őshitnek. A népmondákban szerepeltetett Ádám, Noé, Illés, Szent Mihály, Szent János, Szent Péter 60
VIII. Túrán és a szkíták nemzetisége
Turánnak ellentéte Iránnal. Népnevelői szerepe. A szkíták érvényesülése Iránban.
A perzsa háromnyelvű sziklafeliratok egyikének nyelve szkíta. Mind a három külön vallást képvisel. Auramazda (Ormuzd) az árja nép istene 71
IX. A vallások eredetének kettős elmélete
Az ősvallás sámánizmusa. Csengery a természetes fejlődés módszerének szolgálatában.
A természetes fejlődés újabb rendszere. Müller henotheizmusáról. Annak vélt átmenetei.
Müller jövő vallása. A süllyedés elve 74
Isten
X. A magyar ősvallás többistenhivése
Íróink „a magyarok (egy) istené"-ről. A történetírás nincsen ellenünk, csupán látszatra. A középkor vélekedése a magyar ősvallásról. „Isten"-szavunk a nyelvtudomány
világításában. Az „Isten" név fogalmi köre az altáji népek mitológiájában. Istenek és
az „öreg isten" elsősége. A „magyarok istene". Régi vallásunk az ős csillagászat megvilágításában 79
XI. Az ősvallás isten-hagyományai
Az ős menny-isten. Személyesítése. A finn Ukko. Ukkon-pohár. Ukko magyar istenségének
kérdése. Isten szavunk az ősvallásban. Köznévi használatának nyomai 98
XII. Mitológiánk isten-családjai
Az istenek családja, udvartartása. Napfiúk. Holdleányok. Hajnal személyesítése.
Szélkirály. Szélanya. A víz Örege és családja. Fejér szakállas haltündér. Halak királya.
Vízi leányok. Földanya. Tápió családja 104
XIII. Boldogasszonyok
A néphit hét Boldogasszonya. Nagyboldogasszony. Kedd asszonya. Szülő Boldogasszony.
Szép asszony. Szép asszony vászna 112
XIV. A magyarok istene
Nem egy az öreg istennel. Párhuzamok. Neve. Az égiekkel való rokonságunk 116
XV. A Nagyboldogasszony családja
A mordvaiak anya-istenasszonya. Négy fia és négy leánya. A leányoktól származott fiúunokák.A Nagyasszony lakása, tevékenysége és szeretetreméltó volta. Szülő Boldogasszony.
Feledésbe ment vonások. Állatai és növényei 118
XVI. A Nagyasszony fiúgyermekeinek hagyományai
A mordva Ange-Pátyáj. Kedvence. A Nap a vogul hagyományban. Etimológiája. A had
(család) istene. Az éjjel istene. A vadászat, halászat istene 123
XVII. A Nagyasszony leánygyermekei és unokái
A négy Boldogasszony elseje. A gyermekvédő. A magyarok istene. Kardtisztelet. A földanya és fia. A harmadiknak vélt nyomai. A „Szélanya" 127
XVIII. A magyar Olympus
Volt-e magyar Olympus? A finn Ég. Numi Tarom lakása. A nap háza a magyar mesében.
Az ég országútja. Tündérek és hadak útja. A finn mennyországba való jutás egymásutánja. A Göncölök. A mesében „az igazak szigetének" leírása 129
XIX. Hérodotosz a szkíták isteneiről
Hérodotosz a szkíták tűz, ég, föld, nap isteneiről. Az égi Venusról. Tengerről. Hérodotosz
e helye Nagy Géza tudósunk világításában 134
Kis-Istenek
XX. A sámánizmus: a démonok kultusza
A sámán szó jelentése. A sámánizmus északi hazája. Vogul bűbájos dob. A bűbájolás többi
eszközei. Igéző mondás. Ráolvasás. A néphit szellemei 139
XXI. A sámán kis-istenek kettős tábora
Látszólagos dualizmus. A hagyománnyal való elbánás. A vogul teremtési monda módosulása. A Kalevala átmeneti kora. A mordvaiak Nagyasszonyának szolgálatában álló
özáiszok. A sátán 142
XXII. Milyen fokú volt ősvallásunkban a sámánizmus?
Kettős sámánizmus. Ördögkultusz a votjákoknál. Tering. Ördög. Az Ördög szó atyjafiai a rokon népeknél. Nem őseredeti fogalom hordozója. Parz hatás, s ennek nyomai.
Sámánizmusunk ugor jellege 145
XXIII. A Nagyasszony és tündérei
A nagyasszony-kultusz párhuzamai. A mordva hitregék védő ózaiszai. Idevonatkozó hagyományaink. Tavaszi határkerülés. Első csordahajtás. Szt. György éjjelének és napjának
babonái. Gergelyjárás. Lucanapi palázulás. Koledálás 148
XXIV. Meséink tündérei és tündérbirodalma
A regék tündérországa. Mostani föld alatti tanyáik. A székelység tündértelepei. Tündér
szavunk. Jellemzésük a mesékben. Kedvtelésük. Elvarázsolt tündérek és szabadítóik.
Tündérkirálynék. Tündér Ilona mitoszi alak-e? Tündérország messzesége. Tündérlakás
és kert 154
XXV. Meséink állatkirályai
A király szó értelme. Az állatkirályok bűvös ajándékai. Kácsa, Béka a vogul mondában. Méh
a Kalevalában. Kígyó. Táltos ló. A medvekultusz hagyományai a rokonoknál. Sas stb. ...160
XXVI. A néphit jósló állatai
A néphitnek mitológiai alapja. A denevér; macska, kutya, farkas, szarvas, róka, görény,
mókus, egér, nyúl, ló, szarvasmarha, juh, kecske, disznó stb. állatok, némely ragadozó madarak, vad- és háziszárnyasok és hüllők álomban vagy valóságban való látásához kötött
babonás hiedelmek és jelentőségek 172
Rosszak
XXVII. Akik jók is, rosszak is
1. Óriások
Miért van, hogy jók és rosszak egy személyben? Óriások a vogul hagyományban. Finn
óriások a mondában és a Kalevalában. Kozma Ferenc mitológus a székely néphit óriásairól. Meséink óriásai. Lakásaik. Bábolna, óriások királya. Kutyafejű mesebeli óriás.
Bűvös erejük és varázsos szereik. Jó és rossz tulajdonságaik. A mondák óriásai 180
2. Hegyi és erdei szeszélyes szellemek
A törpék kettős jellemvonása. Kölcsönzöttek-e vagy mitológiánknak eredeti alakjai.
Jószívűség és nagy erő jellemzi őket. A bányarémek meghonosodott hitregés alakok.
A bányaszellem mogorva természetű. Jóindulata és bosszúállásának mondái. A kópék.
Föld alatti országuk. Idézésük és segítségadásuk népies mondái. Ijesztgetők. A lidérc szláv
eredetű. A lidércszerzésnek módjai a néphitben. Alakja. Tartásának és elvesztésének nehéz
volta 188
3. Az elemek félig ártalmas szellemei
A palóc barboncások. Garaboncosok a kecskeméti és csallóközi néphitben. Tudományos hozzászólás. Karakánok a törökségben. Az erdei csoda. Vízi leányok. Tűzember 196
XXVIII. Egészen rosszak
1. Igézet
Igézet vagy szemverés. A mesék boszorkányai. Mítoszi háttér. A boszorkány szó. A néphit
mai boszorkányai. Tudományuk. Összejöveteleik. Szent György-nap éjjele. Luca-nap.
Boszorkánylátás. Boszorkánytitok. Ijesztők. Kísértetek s éjszakai rémek 199
2. Halál és betegségek
A Halál a vogul ősi világnézetben, mikor még nem volt rossz. Kulyater az újabb hitmondákban. Családjának és háztartásának hiedelme. A betegségek az ő unokái. A dualizmus
hatása. A Fene, Guta, Csikarás, Íz, Forróság, Hideglelés, Nehézség, Nyilalás, Vértályog
személyesítése 206
3. Ártó szellemek vagy manók
Nem őskorszaki hitregés alakok. A sárkány perzsa kölcsönzés. A mondák és mesék sárkányai. Sárkánymondák. Helyneveik. - Vízimanó. Víziember mesében és népmondában.
Kis víziember. A Tisza vidéki Holtember. Feketegyerek és Veressipkás. Vízilányok. Erdei
ember a voguloknál és finneknél. Vadleány 209
4. Ördögök
Az Ördög szó tanúsága. Tering isten hagyományai. Szólhatunk-e parz hatásról? Íz azonos a finnek félelmetes Hízjével. A Kalevala kételvűsége. Ős hitregéink ördögének el nem mosódott vonásai a néptudatban és torzalakításai. Színe. Állatalakja. Lakása. Udvartartása, családja, népe.
Varázslatos megjelenése. Készsége a bajban segíteni. Áldozatot követel. Ipolyi nyilatkozata. Ördög mint személy- és helynév 214
XXIX. Ünnepek és jeles napok
Évkezdet Üszögös Péter tüzes üszke. Mátyás-nap. Gergely-napi gergelyezés. Gergely fejér
szakálla. Gergelyesek és a napmentő mesehősök. Mítoszi elemek a honti népszokásban.
Gyümölcsoltó 220
Az ősvallás húsvétja. Virágvasárnap. Nagypénteki babonák. Nagyszombati új tűz.
Határjárás. Piros tojás. Aranytojás a pogány mordváknál. A magyar csoknyázás, palóc kókázás, másutt kókányolás. Mátkázás, komázás. Öntözködés. Vízbehányó hétfő.
Hajnalozók Erdélyben. Sz. György-nap nagy éjszakája. Sz. György-nap előtt talált
gyík, kígyó, virág, mennydörgés. Boszorkány gyűlés. Rejtett kincs mutatkozása. Szent
György hete 222
A májfa a palócok közt. Honti szokás. Pünkösdi májfa Muzslán. A somogyi májusfa váltság. Kisleányok pünkösdi járása a palócföldön, Csallóközben. Dalos mondókáik. Pünkösdi
király- és királynéválasztás. Mítoszi vonatkozása. Pünkösdi babonák 228
Szent Iván (virágos Szent János) éjjele
Tűzünnepünk maradványa. Szertartásának hagyományai a palócoknál. A hajadonok
ünnepe volt. Kolonyfalusi részlet. A perki leány tűzugrása. Pozsony és Hont megyei
régibb gyakorlat. A hosszú szentiványi ének töredékei és hitregei fontosságaik. Babonás
szokások 233
Kétasszonynapi babonák. Szent Márton fejér lova. Szent Márton lúdja mint időjós. A jövendő megnyilatkozása András-nap éjszakáján. Dési, ceglédi, Szeged vidéki,
érkeserűi néphit. Borbála napján nem szabad fonni, varrni 239
Luca napja (december 13.)
Luca-nap hagyományai és ünnep voltának nyomai. Luca-napi gyermekjárás (kotyolás). A Vas megyei palázolás. Luca széke. Luca-naptár. Kinek lehetnek ünnepi hagyományai? 240
Karácsony
A pogány karácsony maradványai. A tűzhely karácsonyi szerepe. Az asztal fölszerelése
és jelvényei. Az időjárás körül való tájékozódás. A karácsonyi eledelek hathatós volta.
A gazdaságra vonatkozó fogások. A jövendő megnyilatkoztatásának egyes módjai. Az ég
jövendőmondása. A marhák megszólalása. Karácsonyi tilalom 243
Karácsonyi regesek. A legrégibb regesdal. A regesdalok mítoszi vonásai. A regölés régenten jelvény (bálvány) körülhordozása mellett történt. A csodaszarvas emlékezete. Az aprószentek. Gyermekütlegelés. Szilveszter esti babonák 249
Újesztendei babonák. „Három királyok" vize és köszöntése. A gyertyaszentelőhöz kötött
néphit. Balázsjárás. Vince-nap és Pál fordulása napja. Ősnaptár. Szerencsés és szerencsétlen napok 253
„Hétfő hetibe. Kedd kedvibe. Szerda szerelmibe. Csütörtök csüribe. Pintek pitvarába.
Szombat szobájába. Vasárnap kétszer az isten házába. Holdünnepek. Szerencsétlen
órák 256
XXX. Szent helyek. Az istentisztelet szentélyei
Voltak-e az óvallásnak búcsújáró helyei? A voguloknál voltak. A régi írások bálványkövei és elpusztulásuk. Osztják bálványok. A bálványok kincseiből való kölcsönzés. Ős
szentélyeink nyoma a helynevekben. Kunbábok. A helynevek vallomásai. Az áldó kutak. Szent kutak áldozatos hagyományai. A torjai „Büdös". Földvárak és Őrhalmok.
Fa végzetű helyneveink. Oltárkő. Mordva keremetek. „Kertes-kő."A mordva keremet
kinézése 263
XXXI. Áldozatok és áldomások
Pogány áldozataink nyoma a krónikákban. A mordva áldozatok főszemélye, s az ő tiszte.
Honfoglalási nemzeti áldozatok. Az áldozatok táltosa. Tizenkét segéde. Rendezők. Barna
szerint a mordva áldozatok lefolyása. Áldozati főalkalmak 270
Leányok ünnepe a mordváknál. Az áldozathoz szükségesek beszerzése. Kivonulás a folyóvízhez. A zártkörű leányáldomás részletei. Magyar töredékek. A hajadonok nyilvános áldozatának törvényei. A hagyománnyal való összevetés. Özvegyasszonyok napja 279
A mordvák karácsonyi sertésölése és a magyar disznótor. Gyermekjárás és fogadtatásuk.
Ünnepi készület. Ünnepi ételek. Az eláldás szertartásai. Magyar párhuzamok. Luca napjának idetartozandósága. A karácsonyi gyermeknapok mordva és magyar adatai ... 283
XXXII. Védekezés a Rosszak ellen
A sámánizmus nálunk, miként a votjákoknál ördögkultusszá nem fajult. A rossznak (betegség) kettős forrása, kettős védekezés. Kálmány Lajos szerint a Hold a néphitben még
ma is sámán istenség. Tőle függ az egészség és betegség. Tehetős a Holdisten a jó szerencse tekintetében is. Engesztelő ősimádságok (ráolvasok). A fák szellemei kultuszának nyomai.
Igézet és megszüntetése. A vízvetés módja és egyes ráolvasok szövege. Védőszer 290
A szülőanyának és gyermekének védelme. Váltott gyermek és a visszaszerzés módja.
Emberrontás és védőszerek. Hogyan viszi el a boszorkány a tehén tejét? Kényszeríthetők
a visszaadásra. Megcsapolják a szőlőtőkét. Megfejik a kútágast. A boszorkányok tetszés
szerint való alakja. Tiszatarjáni monda. A boszorkányság elbírálása 296
Kísértetek. Állat képében ijesztők. Az elemek szellemei csak ingereltetve rosszak. A tűzzel
való elbánás. Villám és mennydörgés. A tűz babonái. A víziszellemek kedvének keresése.
Fergetegkor. Az ősvallás ördöge. A betegségek személyek 301
Papok
XXXIII. Az ősvallás táltosai
Kik-mik lehettek őspapjaink? A vogul bűvölök. A votják „tunok". Az osztják bűbájosok
Mordva táltosok. Tunguz sámánok. A táltosság lényege és a bűvölés módjai. A Kalevala
bűbájoló igéi. Tudáskeresés és annak eszközlése a lapp bűvösök által. A bűvölés-bájolás, iralás, rovalás kanta-ir, javas szavunk bizonysága. A hagyomány vallomása. Énekesek. Meséink
táltosai. Kikből lesznek a táltosok? A bűbájolás mesterségének hagyományosai 306
XXXIV. A javasok és orvosi szereik
Voltak-e az ősvallásnak papnői? A bábaasszonyok a Boldogasszony poharának eláldói.
A Vata-lázadás nőszereplői. Az idős asszonyok a gyógyítás és rontás szolgálatában. Az
ősök gyógyszertára. A nép által leginkább ismert orvosnövények. Hagyományos tanácsok
egyes betegségekben 315
XXXV. A bűbájoló és gyógyításmódok nyomai
A gyógyfüvek beszerzésének hagyományos ideje és módja. A bűbájolásnak lényeges külsőségei. Az ólomöntés és vízvetés bűbájának törvényei. A bűvös szerekben való néphit egy-két
esete. A fenyegető igékkel és ráolvasással gyakorolt gyógyítási mód példái s azok ősvallási
vonatkozásai 326
XXXVI. Az ősi bűvös könyv némi hagyományai
Ősírással írott emlékeink teljes hiánya. Bornemissza Péter „,bájoló imádságai9 1578-ból.
A 8 közül 5 idézve és taglalva. Három 1488-ból származott ráolvasónak szövege rövidebb glosszákkal. 1656. 1667. 1752. évben följegyzett ráolvasok. Az élő hagyomány
gyakorlata a mitológiai vonások hangsúlyozásával 337
XXXVII. Kenő-fenő gyógyítómódok - Rontás
Házi fürdőzés a mohácsi vész előtt. A javas fürdés hatásának kellékei. Kenés. Az írek sok
volta. A Kalevala idevágó helyei. Kötés. A gyógyítás vallásos gyakorlati színeze. A rontás
két fő fajtája 348
XXXVIII. Fetistárgyak és jelvények
A fetistárgyak becsének mondai alapja. Azok részben egy régibb kor használatból kiment
szerszámai. Legtöbb fetistárgyunk vaskori. Kardkultusz. A nyíl bűvössé tételének középkori hagyománya. Fejsze, kés stb. 353
XXXIX. Jóslás és a bűbájosság elbírálása
A jóslás legrégibb módja. Mai rostaforgatás, ólomöntés. Jósló állatok. A bűbájolás elbírálása 359
Világ
XL. Teremtés
Ember Tündér; másként Magyar Ilona. Ural-altáji teremtési hitregék. Földtartó állatok. Égboltozat. Ördög mint az ősmagyar teremtő torzalakja hagyományainkban. Szent
Péter közvetítő szereplése 361
XLI. Az ősmagyar csillagos ég
Az ősmagyar csillagos ég és Lugossy. A csillagos ég a népnek életében. A nekünk atyafi
népek csillagismerete. A magyar csillagos ég faji jellege. Ősvallási nyomok. Történelmi emlékek. A magyar keresztény ég 371
XLII. A föld mint lakóhely
A hegyek alakulásának mondái. A föld belseje. Az Óriások. Vogul hagyományok és meséink. Az aranykor a finnek, mordvák és saját hagyományunk szerint. Krónikánk az
aranykorról 393
A bukásnak iszlám hatásra valló regéi, ezeknek magyar töredékei. Emberi szárnyak.
Körömbőr. A szent tűzözön vogul regéje. A vízözön votják elbeszélésben. Magyar vízözönmondák. Következtetések 397
A nemzet ősapái. Tana. Nimród. Etele. Csaba. Hét vezérek. A hősök mondakörének kora.
A mesék hősei 410
Másvilág
XLIII. Az emberi lélek hite az ősvallásban
A lélekvándorlás hitének kérdése. Mesebeli átalakulások fajtái. A palócok szerint
csak a rossz lélek vándorol. Kísértetek. A síron túl a földi élet folytatódik. A halott
ellátása. Hazajáró lelkek. A halottak kultuszának fő motívuma. Óvó intézkedések. Torozás. Finn. vogul, votják szokások. Halotti toraink. A halottak felruházása.
Marékföld-szórás a sírba. A halottnak köszönő látogatása. Lovas temetkezés a szkítáknál. Kunhalmok, korhányok és szkíta sírok. A magyar lovas temetkezés hagyománya.
Halottégetés. Százhalom. Halomány, Tetemvár. Besenyők sírja. Kaptárok. Szobrok
vagy Bálványkövek. Az alvilág 414
XLIV. Az ősvallás túlvilága
Afinn Manala, Manó családja és a gonoszokra való gyötrelmek. Manala hollétele. A lappok
Aimoja. A mongolok és kalmükök pokla. Meséink és pokoljáró mondáink leírása 421
Osztyák, votják és mordva mennyország. Hun hagyomány. Dél-monda. Följegyzés a
kazar-bolgárok hitéről. A székely „hadak útja". Magyar hagyományok 423
Függelék
XLV. Az ősvallás erkölcstana
Vitézség. Vérivás kérdése. Istenfélelem és erkölcsszeretet. Közmondásaink. Vérszerződés.
Eb- és farkaseskü. Testvérbarátság a szkítáknál. Vendégszeretet. Nagylelkűség. Becsületesség. Asszonyok törvénye. Gyermekek 427
XLVI. Ősvallási nyomok a népéletben
1. A bölcső körül
Boldogasszony ágya. Fölszerelése. Első fürdő. Piros pántlika. Földre tevés. A csökk jelentős
volta. Tisztuló mosakodás. Boldogasszony pohara 434
2. A lakodalmi szokásokban
Leányvétel. Vásár. Ormánsági szokás. Leánynézés a mordváknál. Az esküvés napja és
időszaka. A kézfogói áldozat nyoma. Legény- és leánytor hagyományai. Esküvő előtt. Az
esküvés régi alakja. Az egykori nőrablás hagyományai. Hitregei nyomok 436
3. Az áldomásban
Áldomás szavunk. Áldomások. A nemzet áldomáspohara. Székely áldozópohár. Magyar
szokás. Szerződési záradék. Nem Ukko pohara 441
4. A Nap és Hold babonáiban
Minden a jegyire nő. A csillagok félelmetesek. Gyermeknaphívó. A palóc naptisztelete. Vélt jelvényei. Személyesítései. Napkelte előtt. Napnyugta után. Asszonytilalom.
Leánybűnhődés. Csillag- és napjóslat 444
Az új- és telt hold tisztelete. Mit jó újholdkor és mit holdtöltekor tenni? Hold mint időjós.
Hetes szám. Az elemek babonái. Vízi villám 447

Témakörök