Magyar mezőgazdaság II.

Szerző

Budapest

'Dr. báró Malcomes Béla: Magyar mezőgazdaság II. ' összes példány

Kiadó:	Szerzői magánkiadás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1942
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	303 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen munkának ez a II. kötete a magyar mezőgazdasági politika különleges tárgyalását foglalja magában. Míg az első kötet agrárpolitikánknak általános adottságait, alapvető rendelkezéseit tárgyalta, addig a jelen kötet mezőgazdasági életünk irányítására vonatkozó intézkedéseinknek részletekbe menő ismertetését, illetve kritikáját fogja adni. A jelen kötet a fennálló állapot részletes ismertetésével foglalkozik, az érvényben levő törvényeknek és rendeleteknek - amennyiben az első kötetben még nem tárgyaltuk eléggé kimerítően - a termelésben, értékesítésben és a birtokpolitikában való érvényesülését minden vonatkozásban tárgyalja.
A magyar agrárpolitikának, mint minden nemzet agrárpolitikájának, célja, hogy a mezőgazdasági termelést fokozza és javítsa. Ez a törekvés tulajdonképpen a mezőgazdaság okszerűsítését, racionálását jelenti: a mezőgazdasági szakismeretek és a termelés technikai segédeszközeinek fejlődését hasznosítani a mezőgazdaság javára. Ez az agrárpolitika tulajdonképpeni feladata. Mint minden termelési ág racionálásánál gondos mérlegeléssel kell meghatározni a racionálás időpontját, az igénybeveendő eszközöket, a rendelkezésre álló és felhasználható erkölcsi és anyagi tőkét, az elérhető eredményt: úgy a mezőgazdaság racionálásánál is megfontolandók ezek a szempontok. A magyar agrárpolitika célkitűzéseinél mindenkor érvényesült is az óvatos megfontoltság, a korszerű haladást világvonatkozásban is mindenkor figyelemmel kísértük, kiváló szakférfiakat neveltünk, akik a tudomány vívmányainak értékét meg tudták bírálni s azoknak a gyakorlati életben való alkalmazásbavételére megfelelő képességekkel rendelkeztek. Hogy a magyar agrárpolitika korszakalkotó reformok megvalósításával szemben mégis habozó álláspontot foglalt el, annak oka a megvalósításra alkalmas idő megválasztásának nehézsége mellett az akkor szükséges erkölcsi és anyagi tőke szűkös voltában: a gazdatársadalom széles rétegei szakismereteinek hiányosságában s az államháztartás pénz- és hitelforrásainak korlátoltságában keresendő. Vissza

Tartalom

Előszó	3
Bevezetés	8
Az európai mezőgazdaság jövedelmezőségének megingása a tengerentúli verseny által
A mezőgazdasági tervgazdálkodás kifejlődése
A mezőgazdasági termelés olcsóbbodásának veszélye
A mezőgazdasági termelés költségeinek csökkentése
Magasabb tápértékű termelvények és technikai nyersanyagok termelendők
A realitás alapján álló üzempolitikára van szükségünk
Kisebb, de teljesítőképesebb legyen az állatállomány, az igásállatok létszámcsökkentésével emelendő a haszonállatok állománya
Mint legtermékenyebb állattartás, a sertéstenyésztés fejlesztendő
Sok és olcsó fehérje termelendő
A nemzeti táplálkozást okszerűsíteni kell
A trágyázás reformja
A belterjesség fokozása a gazdaságosság határáig
A tudományos kutatómunka szükségessége
A közfeladatot alkotó mezőgazdaságfejlesztő intézkedések
A talajjavítás a többtermelés szolgálatában	18
A szíkesek megjavítására vonatkozó első kísérletek
Sigmond Elek tudományos úttörő munkája a szíkesekről
A digózással és meszezéssel való szíkjavítás
A szíkjavítás állami támogatása
Az ország homokos területeinek megjavítása
A homokos területek megjavítására megindított mozgalom
Homokjavító kísérleti telepek és gazdaságok
A homokkísérletek ismertetése
A kísérleti homokgazdaság termelési eredményei
A mezőgazdasági kamarák szerepe a talajjavítás körül
A talajtérképezés
A vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben	36
A vízgazdálkodás és a többtermelés
A vízzel borított területek termőfölddé alakítása
Válasz a lecsapolás által előidézett "kiszárítás" vádjára
A víztelenítéssel elért területnyereség
A lecsapolás közegészségi és közgazdasági hatása
A belvízrendezés
A drénezés és az öntözés
Az öntözéses gazdálkodás és a többtermelés
Termelési kísérletek öntözéses gazdaságokban
Az Alföld területeinek kimutatása
Birtokpolitika és többtermelés	46
A föld elaprózása s a többtermelés
A magyar és a német birtokmegoszlási viszonyok összehasonlítása
A kisközépbirtok a legtermékenyebb birtoknagyságkategória
A mezőgazdasági munkás javát nem szolgálja, ha őt törpebirtokossá tesszük
A birtokok üzemnagysága szerinti nyersjövedelem
Történeti visszapillantás a zsidók birtokszerzésére
A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942:XV. t.-c.
Zsidó birtokátruházása nemzsidóra az 1.750/1942. M. E. sz. rendelet alapján
Öt kat. holdat meg nem haladó zsidó ingatlanok elidegenítése
A vitézek részeltetése zsidóbirtokban
A visszacsatolt országrészek birtokpolitikája
A tagosítás a többtermelés szolgálatában	78
Tagosítatlan határban okszerű gazdálkodás nem űzhet
A tagosítatlan határban a gazdálkodás sokkal drágább
A drágább gazdálkodás okainak megvilágítása
A tagosítás elsősorban azok közé a feladatok közé tartozik, amelynek megoldása a közre tartozik
Munkabér és többtermelés	80
A mezőgazdasági munkabérek vizsgálata
A szilárd árrendszer szükségessé teszi a munkabér szabályozását
A munkabéreket a ma érvényes árakkal összhangba kell hozni
Mezőgazdasági munkabérszabályozásunk ismertetése
Munkabér és munkateljesítmény
Helyes munkaszervezés emeli a munkateljesítményt, tehát elviselhetőbbé teszi a magas munkabért
A munkaélettan szabályainak figyelembevétele is fokozza a munkateljesítményt
Az értékesítés szervezése és a többtermelés	92
Az értékesítés szervezésének okai és kezdetei
A kereskedelem haszonhatárainak csökkentése
Az ipari árak leszállítása, vagy a mezőgazdasági árak felemelése?
Az általános árszínvonal leszállítása megélénkíti a keresletet
Az árkormánybiztosi intézmény
A Külkereskedelmi Hivatal szerepe a kivitel árszabályozásában
A hatósági árszabályozás
A vásárlóerő fejlesztése
A belpiac fejlesztésének fontossága
A termelő és a fogyasztó kölcsönösen mérlegelt érdekeit kielégítő árszint
Két nagy szövetkezeti központunk szerepe az értékesítésben
Az egységes árrendszer
A mezőgazdasági szakképzés és a többtermelés	104
A szemléltetés fontossága a mezőgazdasági szakképzésben
Korszerű mezőgazdasági oktatásunk alapköve az 1894:XII. t.-c.
Mezőgazdasági szakoktatásunk tagozódása 1894 előtt és után
Mezőgazdasági szakoktatásunk fejlesztése és a mezőgazdaságfejlesztő törvény
A tangazdaságok fontos hivatása
Téli gazdasági iskolák
Vándor téli gazdasági iskolák
Téli gazdasági tanfolyamok
Háziasszonyképzőiskolák és tanfolyamok
A gazdasági előljárók és a mezőgazdasági szakismeretek terjesztése
Mezőgazdasági szaktanári testület
Mezőgazdasági szaktanácsadás
A termelés irányítása és a többtermelés	113
A termelés irányítása közfeladat
Az állami irányításnak előfeltétele a tudományos kutatómunka
Az irányításnak főként a többtermelésre és a termelés olcsóbbítására kell vonatkoznia
A mezőgazdaságfejlesztő törvény és az irányítás
A kormányzati irányító munka részletezése
A kormányzati irányítás méltatása
Speciális többtermelési és termelésolcsóbbítási programm szükséges
A mezőgazdasági termények szállításának olcsóbbítása	134
A mezőgazdasági termények legolcsóbban víziúton szállíthatók
Trianon hatása a magyar közlekedési viszonyokra
Bekötőutak építése a mezőgazdasági termelés és szállítás támogatására
A MÁV tarifapolitikája és a mezőgazdasági szállításügy
A mezőgazdasági szállítás tengeren
Belhajózásunk fejlődése
Hazai hajózóutaink fejlesztése
A mezőgazdasági biztosítás és a többtermelés	142
A mezőgazdasági biztosítás államosítása
A jégkárbiztosítás
Az összes elemi károk elleni biztosítás
Aratási biztosítás
Az U. S. A. aratási biztosítási törvénye
Az időjárásbiztosítás
A magánfeladatot alkotó mezőgazdasági tevékenység és az ezek állami támogatására vonatkozó intézkedések
Az üzemirányítás meghatározása különös tekintettel az olcsóbb termelésre	149
A norfolki négyesforgó jellemzése
A norfolki négyesforgó és az állattenyésztés
A norfolki négyesforgó és a lucernatermelés
Az első világháború hatása a gazdaságok üzemirányára
A világháború hatása az állattenyésztés átállítására
Az állattenyésztés növelése
Az állattenyésztés átállítása és a trágyakérdés, zöldtrágya alkalmazása
Az üzemirány átalakulása és az olcsóbb termelés
Az üzem leegyszerűsítésével és mérsékelt gépesítéssel jelentékenyen olcsóbbítható a termelés
A kisgazdaságok állattenyészete és trágyaszükséglete
Dús fehérjetartalmú növények termelése legyen a főcél
Több tengerin és lucernán kívül termeljünk több magas tápértékű növényt és technikai feldolgozásra alkalmaz növényeket
A hüvelyesek és az olajos növények termelésének előnyei
A néptáplálkozás átszervezése
A talajművelés tökéletesítése és olcsóbbítása	164
A talaj beéredése
A tarlóhántás
Manninger G. Adolf sekélyművelési kísérletei
A talajbaktériumok szerepe a beéredésben
A Manninger-féle talajművelési eljárás gyorsabb és olcsóbb művelést jelent
A legeszményibb talajművelő eszköz
Gazdaságos vetésforgó	170
A változott üzemterv megkívánja a vetésforgó megváltoztatűsűt
A vetésforgó megváltoztatása függ az állattenyésztés megváltoztatásától, nevezetesen a sertéstartás fejlesztésétől
Évelő takarmány termelése növelendő, mert az így lecsökkenő szántásvetési munka nagy üzemi előnyt jelent
Az állattenyésztés és a takarmányozás egyszerűsítése	173
Állattenyésztésünk gazdaságossági szempontjai
A takarmány termelésének és felhasználásának okszerűsítése
A lucernatermelés fejlesztése a legfontosabb
Nitrogén műtrágya alkalmazása lényegesen növeli a széna fehérjetartalmát
Nagyobb gonddal kell a tengerit termelnünk, hogy hozama emelkedjék
Az állatállomány meghatározása elsősorban függ a takarmánytermelésre alkalmas területek kiterjedésétől
Állati vagy növényi zsírok termelését mozdítsuk-e elő?
A takarmány okszerű felhasználása
A melaszos szelet
Kevert erőtakarmányok
A magyar lucerna nemesítését, hozamának emelkedését szorgalmazni kell
A takarmányok eltartása tökéletesítendő
Takarmányozást ellenőrző rendszer és takarmányozási tanácsadó rendszer
A talajerő helyrepótlásának olcsóbbítása	190
A világpiaci helyzet hatása a növény- és állattermelésre
A vetésforgóban előállott változás, az állattenyésztés és a trágyázás
Az egyes állatnemek arányszámában mutatkozó eltolódás
Az új gazdasági üzem fokozott nitrogénszükséglete
A műtrágyázás kérdése Magyarországon
Cserháti Sándor irányelvei a műtrágyázásról
Német műtrágyázási kísérletek
Állítsunk elő több és jobb istállótrágyát
A trágyázást olcsóbbítja a trágya okszerű kezelése, a sorbatrágyázógép használata és a zöldtrágyázás minél szélesebbkörű igénybevétele
Nemesített vetőmaghasználat és vetőmagváltoztatás	212
A vetőmagcsere és a nemesített vetőmaghasználat termésfokozó hatása
Az országnak nemesített vetőmagokkal való ellátása
A vetőmagszaporító gazdaságok száma
A vetőmagnemesítés állami ellenőrzése
A nemesített vetőmag takarékos beszerzése
Az erdélyi vetőmagok minősége
A minőségi termelés	215
A mai fogyasztó a minőség tekintetében a legszigorúbb követeléseket támasztja
Nem korlátolt mennyiségű luxuscikkek előállítására kell törekedni
Magasabb tápértéket tartalmazó növényfajta már magában véve kiváló minőségnek számít
A minőségi termelésre fordított többköltség megtérül a jobb értékesítésben
A gyomirtás fölér egy bőséges trágyázással	217
A gazdák nem fordítanak annyi gondot a gyomirtásra, mint kellene
A gyomirtás különböző módjai
A gyomosodás akkora veszély, hogy még kényszerintézkedés is indokolt a gyomirtás keresztülvitelénél
A vegyes vetés és a kettős termesztés a többtermelés szolgálatában	221
Azonos tenyészidejű növények keverékvetése
Kísérletek vegyesvetésekkel
Speciális vetőgép vegyes vetés céljára
Közöttes vetés
Kettős termesztés
A heterozis kihasználása a többtermelés érdekében	225
A heterozis lényege
A heterozis alkalmazása a szántóföldi termelésben
A heterozis alkalmazása az állattenyésztésben
A heterozis tanulmányozandó kérdései
Beállítandó kísérletek a heterozis legjobb hatásának megállapítására
A mezőgazdaság mechanizálása	229
A mezőgazdaság mechanizálása szükséges a többtermelés, a munkáshiány és a munkás életszínvonalának emelése szempontjából
Az illinoisi kísérleti intézet kapálási kísérletei
Mezőgazdasági mechanizálási egyéb kísérletek
Az elavult gép leltár felújítása
A kormányzat támogatja a gépesítést
A mezőgazdaság gépesítése és a tagosítás
A magyar mezőgazdasági gépipar
A mezőgazdaság gépesítése és az ipar
A kisüzemek mechanizálásának jelentősége
A mezőgazdaság iparosítása mint a többtermelés fontos eszköze	239
Fontos, hogy mennél több mezőgazdasági termény feldolgozva kerüljön piacra
A mezőgazdaságra nézve életfontosságúak a feldolgozásnál nyert melléktermékek
A mezőgazdasági iparok jelentősége
Mezőgazdasági iparunk terjedelme
A mezőgazdasági ipar rayonalásának jelentősége
Népélelmezésünk okszerűsítése és a többtermelés	243
A termelés és a néptáplálkozás kölcsönhatása
Az emberi táplálkozás okszerűsítése
A táplálkozási biológia
Nagymagyarország élelmiszerfogyasztása
Az új hygiénikus táprend
Az ország termelése a hygiénikus élelmezés szükségleteit fedezni tudja
Többtermelés és költségcsökkentés a főcél	249
A magyar gazdán múlik a rentábilis többtermelés
Gazdaságos és olcsó termelésre kell törekednünk a mesterséges árképzés dacára
A költségcsökkentés leglényegesebb tényezője az emelkedő terméshozam
A többtermelés költségcsökkentő hatását csak az áralakító tényezők kiegyenlített játéka mellett érheti el
Mezőgazdasági érdekképviseletek
Szabad társuláson alapuló egyesületek	254
A vármegyei és vidéki gazdasági egyesületek
A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége (GEOSz)	(
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE)
A Magyar Földbérlők Országos Szövetsége
A Falu, magyar gazda- és földművesszövetség
Kényszertársuláson alapuló egyesülések. A mezőgazdasági kamarák	259
Az 1920:XVII. t.-c.
A községi mezőgazdasági bizottság
A községi, járási, városi, megyei bizottságok
A Kamarák szervezete és hatásköre
A Kamarák költségei
Egyéb kényszertársításon alapuló szervezetek
A mezőgazdasági érdekképviseleti reform	271
A magyar gazdatársadalom szervezetlen
Törvényes érdekképviselet megszervezésére van szükség
Állami feladatok végzésére alkalmas szervezetre van szükségünk
Az önkormányzati hatáskör kibővítendő
Biztoskezű állami felügyelet alá helyezés garantálja a sikert
A mezőgazdasági igazgatás szervezete
A földmívelésügyi minisztérium ügyköre	275
A minisztérium ügykörének főbb csoportjai
A minisztérium ügykörének részletes tagozódása
A földmívelésügyi minisztérium külhatóságainak szervezete és ügyköre	281
A földmívelésügyi igazgatás túlságos központosításának hátrányai
A gazdasági felügyelőségek
Az egyéb intézményesen megszervezett külhivatalok
A társadalmi jellegű szakszervek
A mezőgazdasági igazgatás reformja	283
A mezőgazdasági igazgatás reformjának okai
A reform körvonalai
A jogi és technikai decentralizáció
Az igazgatás és az érdekképviselet bensőségesebb együttműködése
Tárgymutató
Névmutató
Tartalomjegyzék

Témakörök

Dr. báró Malcomes Béla

Dr. báró Malcomes Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. báró Malcomes Béla könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem