Magyar mérleg

Fülszöveg

Egy ország lakosságáról a szabályos időközönként - az 1872. évi szentpétervári statisztikai kongresszus ajánlása alapján a tízévenként - megtartott népszámlálások szolgáltatják a legtöbb és legobjektívebb adatot. A lakosság nemzetiségi megoszlását és a nemzetiségi lét mélystruktúráját feltáró adatok elsősorban az olyan soknemzetiségű országokban kerülnek a figyelem középpontjába, ahol a nemzetiségi kérdés megoldatlanságának folytán ennek negatív kihatásai alapvetően érintik a nemzetiségük következtében kisebbségben lévő lakosságot. Ilyen országnak tekinthető az 1918. október 18-án létrejött s az időközben, 1992. december 31-én megszűnt Csehszlovákia is.
A Magyar mérleg a szlovákiai magyar nemzetiségű lakoság demográfiai változásait vizsgálja az 1991. évi népszámlálási és népesedésstatisztikai adatok alapján. Bár a könyv elsősorban az 1980-as évek során végbement változásokat elemzi, egyes kiemelt mutatókat hosszabb időszakra visszamenőleg is ismertet.
A könyv első része tömören összefoglalja a Csehszlovákiában megtartott hét népszámlálás módszerének változásait, a magyar nemzetiségűek számában kimutatott változások nemzetiségpolitikai hátterét. A népszámlálási adatok alapján részletesen elemzi a magyarlakta területek települészerkezetének nemzetiségi megoszlását, illetve ennek változásait, a magyar nemzetiségű lakoság városiasodását, illetve eltéréseit a szlovákiai urbanizációs folyamatokról. A közigazatási területek nemzetiségi összetételének ismertetésekor kitér e területek kialakításainak nemzetiségpolitikai szempontjaira is. A továbbiakban ismerteti a magyar lakosság korösszetételének alakulását, majd a népszámlálások nemzetiségi vonatkozásának egyik legvitatottabb kérdéskörét: az anyanyelvi és a nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlást elemzi. Ezt követően a családi állapot, a társadalmi-gazdasági összetétel, a gazdasági aktivitás, valamint a felekezeti és iskolai végzettség szerinti megoszlást ismerteti.
A könyv második része a magyar lakosság népmozgalmának alakulását vizsgálja az 1950-1990 közötti időszakban. A házasságkötési és válási mozgalmat elemezve részletesen foglalkozik a vegyes házasságok dinamikájával az 1930-as évektől napjainkig. A születési és halálozási mozgalmat tagoló fejezetben a viszonylag alacsony magyar termékenységet és magas halandóságot több összefüggésben is elemzi. A vándormozgalom (migráció) alakulását a szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági folyamatok hátterében vizsgálja. Foglalkozik az elvándorlási statisztika legkevésbé ismert vetületével, az ország területét engedély nélkül elhagyók (disszidálók) számának és nemzetiségi megoszlásának alakulásával is.
Külön részben vonja meg az utolsó négy évtized népszámlálási és népmozgalmi adatsorainak mérlegét, kimutatva az asszimiláció, a nemzetváltás, az identitáscsere hatását a magyar nemzetiségű lakosság számának alakulására. A magyar nemzetiségű lakosság népesedésstatisztikai változásainak legmarkánsabb tényezőit egy összefoglaló fejezet tartalmazza. Az utolsó fejezet a szlovákiai magyarság számának az elkövetkező években várható alakulását vázolja fel.
A könyv utolsó részében található táblázatok és térképek a magyar, a szlovák, illetve az összlakosságra vonatkozó bontásban tartalmazzák a népesedésstatisztikai adatokat, lehetővé téve az egyes folyamatok komplexebb összehasonlítását is. Vissza