Magyar Méh 1924. (nem teljes évfolyam)/1925. január-december

Előszó

A méhészeti kongresszus előtt...
Minden elismerés, köszönet és hála megilleti Héjas Endre tagtársunkat a méhészeti kongresszus megtartása eszméjének propagálásáért és az eziránti indítvány megtételéért.
Attól félek azonban, hogy ez a kongresszus elodázódik. Félelmem pedig abból fakad, hogy noha az igazgató-választmány elvi szempontból szükségesnek tartja a kongresszusnak még a tél folyamán leendő összehívását, melynek egyetlen tárgya a szövetség (t. i. a méhészszövetség) megalakítása lenne s e célból felkérte az elnököt egy szűkebbkörű bizalmi értekezlet mielőbbi összehívására.
De én annak összehívását szükségesnek már azért sem tartom, mert ez a mód prejudikálni látszik a kongresszust előkészítő bizottságnak. Ahelyett a XI/28-iki ülésen az előkészítő-bizottság lett volna megalakítandó és a választott tagok legfeljebb 15 nap alatt összehívandók.
Ezekhez az előkészületekhez nekem, mint a fórumtól távol álló egyszerű tagnak, előzetes hozzászólási jogom nincs és csupán azt kívánom megjegyezni, hogy kifogásolom a határozatnak azt a részét, mely szerint a kongresszusnak egyetlen tárgya a szövetség megalakítása lenne; mert ez a tárgy egyebek között tárgya volt már a méhész-ankétnek is. De ha az ankét-tárgyakon végigtekintünk: a méhbiztosításnál és mézértékesítésnél fontosabb és most aktuálisabb tárgyat, szerény véleményem szerint, nem találunk. A méhbiztosítás kérdése tehát a tervezett kongresszuson jogosan és észszerűen nem mellőzhető, s mivel én a biztosítás kérdését a mézértékesítés kérdésével az alábbiak szerint összekapcsolandónak vélem, természetesen a mézértékesítés kérdése is fölveendő lenne.
Az eddig elmondottak azonban mind csak ú. n. előljáró beszéd, beharangozó volt, melyből a tulajdonképpeni tárgyam, a méhbiztosítás kérdése fölötti elmefuttatásom kiindult.
Abban a szerencsében részesültem, hogy a méhbiztosítás kérdésének az 1922. március 25-26-án tartott méhész-ankéten való előadásával és az e tárgyú határozati javaslat megszövegezésével megbízattam. A megbízatásomnak eleget tettem s a határozati javaslatom egyhangúlag elfogadtatott, melyet több más méhésztárs ösztönzésére kivonatosan a következőkben közlöm.
Az elsősorban felvetődő azokat a kérdéseket, hogy lehet-e, érdemes-e, kívánatos-e, a méhészet vagy a méhészek érdekében álló-e a méh-vagyonban beállható, valamint a méhek által okozható károk elleni biztosítás? - eldöntöttnek vélem úgy a szakirodalomban, mint a méhészegyesületek gyűlésein és egyéb összejöveteleken már évek óta elhangzó, de az utolsó évek alatt mind gyakrabban felmerülő azok által a feljajdulások és panaszok által, melyek a méhállományt károsító, esetleg megsemmisítő tűzvész, jégeső, árvíz, orkán, ragályos betegség, vagy emberi kapzsiság stb. alakjában ért csapásokat ismertetve, kérik ezeknek a csapásoknak és károknak a méhbiztosítás megvalósítása útján eszközlendő megelőzését, illetve mérséklését és kártérítését.
A méhészet kezd föllendülni és ma már sokkal nagyobb nemzeti vagyon fekszik a méhészetben és sokkal nagyobb csapás érhet egyes méhészeket véletlenül is a méhállományban bekövetkezhető vagy a méhek által okozható károsodás által, hogysem ennek a kérdésnek a gyökeres megoldása a méhészet nagy hátránya nélkül továbbra is halasztható volna... Vissza