Magyar Kultúra 1929. február 20.

Előszó

Részlet:

A római megegyezés.
Mi, akik Isten különös kegyelméből hivő lélekkel szemléljük a világeseményeket, különösen pedig azokat, amelyek Egyházunk földi sorsát érintik, a Rómában lefolyt nagy eseményt sem vizsgáljuk abból a szempontból, hogy azzal ki milyen egyéni sikert aratott, hanem abból, hogy mit jelent Isten országának a földön. Ezzel nem vonjuk meg a méltó elismerést azoktól a férfiaktól, akik e nagy mű létesítésénél a Gondviselésnek eszközei voltak, még pedig öntudatosan, szabad akaratukból. Hódolattal adózunk dicsőségesen uralkodó Szent Atyánk bölcseségének, bátorságának és elhatározási képességének, midőn magára vette annak az óriási felelősségnek súlyát, mely minden új helyzet teremtésével együtt jár; de mindenek fölött hálát adunk Egyházunk láthatatlan fejének, hogy helytartójának, az Egyház látható fejének lépéseit a maga szíve szerint irányította. Kellő elismeréssel honoráljuk a nagy olasz népvezérnek, Mussolininak éleslátását és energiáját, mellyel ezt a tettet végrehajtotta és ezzel a legnagyobb államférfiak sorába emelkedett. De mindezeken felül keressük, hogy mit nyert vele Egyházunk, mennyiben növekedett meg tekintélye, a lelkekre gyakorolt vonzó ereje, mennyi új energiát nyert annak a hivatásának teljesítésére, hogy ezén a földön biztosítsa azt a krisztusi királyságot, mely nem erről a földről való: non de hoc mundo, sed tamen in hoc mundo.
Kétséget sem szenved, hogy valóban az Egyház tekintélye sem csökkent, hanem folyton nőtt az alatt a közel hat évtized alatt, mely a pápa világi hatalmának megszűnése óta telt el. Én, aki ennek a korszaknak kezdetén már abban a korban voltam, mely a dolgok megfigyelésére képesít, saját észlelésemből állapíthatom meg azt az óriási haladást, amely azóta, úgy az Egyház belső életében, mint kifelé gyakorolt erkölcsi befolyásában bekövetkezett. A IX. Piust és a Vatikáni zsinat első ülésszakát és elnapolását követő két pontifikátus, XIII. Leóé és X. Piusé, roppant munkát végzett a sok oldalon meglazult szerzetesi és papi fegyelem helyreállítására, a hitélet intenzív fejlesztésére, a keresztény-katolikus tanítás filozofiai mélyítésére és minden földi viszonylatra kiható következményeinek megvilágítására. Vissza