Előszó
E gyűjteménynek már ezelőtt három esztendővel kellett volna megjelenni, s vele bezáratni, legalább egy időre, azon munkálatoknak, melyekkel a Kisfaludé-Társaság engem bízott meg a népi irodalom...
Tovább
Előszó
E gyűjteménynek már ezelőtt három esztendővel kellett volna megjelenni, s vele bezáratni, legalább egy időre, azon munkálatoknak, melyekkel a Kisfaludé-Társaság engem bízott meg a népi irodalom körül. Az idők erősebben hangzottak, mint hogy a népi elme ily naiv szülöttei avagy fél kedvvel is vétessenek vala s ime csak most lép világ elé e könyv.
Noha irodalmunk azelőtt s azóta is vett már ily nemű gyűjteményt, de velem parancsolt a kötelesség egyfelül, mig a kezdett vállalat kiegészítése másfelül. S bár volt is gyűjtemény, mind a mellett magam valék gyűjtő eredetileg a népbül először, s csak azután folyamodtam tisztelt elődimhez, s jegyzeteimhez.
Ide valók Szenczi Molnár Albert, Kresznerics és legújabban Czuczor szótári dolgozataik, aztán a valódi gyűjtők: Kis-Viczay, Kovács Pál, Baróti Szabó, Faludi, Szirmay Antal, Dugonics, s elvégre Ballagi Mór, kiket, több írókkal együtt e könyv végire függesztett értekezésemben szives hálával említek, s irodalmilag méltatni kötelességemnek tartok.
Az egyes közmondások végén felötlő betűk már eme tisztelt nevek közül egyik vagy másikra való vonatkozások; miben czélom volt divatát és egyúttal urát is adni némely közmondásoknak, és feltartani ama nevek emlékezetét, mint e részben tiszteletünkre méltókét.
Vissza