Magyar közjog

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés
1. §. Állam és társadalom 7
2. §. Közjog és magánjog 9
3. §. A magyar közjog irodalma 11
I. Rész. Jogszabálytan.
4. §. Jogforrások 17
A) Írott jogforrások 18
a) Törvény 23
b) Kormányrendelet 25
c) Helyhatósági szabályrendelet (Statutum) 25
B) Nem írott jogforrások
Szokásjog 29
5. §. Államszerződések (nemzetközi szerződések) 35
6. §. Királyi kiváltságlevelek (Privilegiumok) 38
7. §. Jogmagyarázat és jogalkalmazás 39
II. Rész. Az államterület
8. §. Az államterületről általában 42
9. §. A magyar állam területe 44
10. §. Az anyaország 44
Az időlegesen önállósult és elszakított részek
1. Erdély 45
2. Temesi bánság és szerb vajdaság 50
3. Katonai határőrvidék 51
11. §. A Horvát-Szlavon-Dalmát Társországok 52
A) Történeti előzmények 53
B) A magyar-horvát viszony az 1868 : XXX. alapján 57
12. §. Fiume és a tengerpart 64
13. §. Az egykori hűbéres mellékországok
Bosznia, Hercegovina 68
14. §. A Duna és a Duna-medence vízügyi rendje 74
I. A Dunára vonatkozó szabályok a trianoni béke előtt 74
II. A Dunára vonatkozó szabályok a trianoni béke óta 76
a) A Dunára vonatkozó általános határozatok 77
b) Tengeri Duna 77
c) Folyami Duna 78
III. A Trianoni békeparancs vízügyi rendelkezései 86
15. §. A magyar állam jelvényei 89
16. §. Csonka-Magyarország a multban és a jelenben 94
III. Rész. A nép
17. §. Népesség és állampolgárság 101
18. §. A magyar állampolgárság megszerzése és elvesztése 103
A) A magyar állampolgárság megszerzése 104
B) A magyar állampolgárság elvesztése 106
C) Az állampolgárság változásai a békeparancs következtében 110
a) Az állampolgárság változása a 6.500/921. M. E. sz. rend. szerint 111
b) Kedvezményes visszahonosítás, főképen a békeparancs által elszakítottak részére 114
c) Állampolgársági vélelmek 115
E) Született és honosított állapolgárok 116
19. §. A magyar állam területén tartózkodó külföldiek jogai és kötelességei 117
20. §. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogai és kötelességei 125
21. §. Az állampolgárok egyenjogúsága 128
22. §. A népesség tagozódása
A) Osztályok szerint 131
B) Vallásfelekezetek szerint 134
C) Anyanyelv szerint 147
I. A Magyarország területére később bevándorolt jelentősebb idegen népelemek 149
II. A nemzetiségi egyenjogúság a világháború előtti jogunkban 153
III. A kisebbségek és a trianoni béke 154
IV. A mai kisebbségi jog 157
1. Az államnyelv 158
2. Az állampolgárok egyenjogúsága 158
3. A törvényhatóságok nyelvhasználata 159
4. A községek nyelvhasználata 159
5. Az anyanyelv használata a közigazgatási fórumok előtt 160
6. Az anyanyelv használata az alsófokú kir. bíróságok előtt 162
7. Egyházi hatóságok nyelvhasználata 163
8. Az anyanyelv az iskolában 164
9. Az anyanyelv a társadalmi élet terén 166
10. A köztisztviselők nyelvtudása (1924 : II. t.-c.) 166
11. Az államnyelv használatára való feltétlen jog 167
D) A társadalmi béke 168
23. §. Az állampolgárok kötelességei és jogai 169
A) Állampolgárok kötelességek
1. Állampolgári engedelmesség és hűség 173
2. Közteherviselési kötelesség 176
3. Honvédelmi kötelesség
a) A magyar hadrendszer történelmi fejlődése 1867-ig 177
b) A fegyveres erő 1867-től 1918-ig
1. A fegyveres erő tagozódása 179
2. Az általános védkötelezettség 180
3. A hadiszolgáltatások 184
c) A trianoni békeparancs katonai korlátozásai 185
d) Jelenlegi véderőnk
1. A m. kir. honvédség 190
2. Hadianyag tartásának, tanintézetek és egyesületek katonai célokra való felhasználásának megakadályozása 192
4. Iskoláztatási, óvoda- és testnevelési kötelesség 193
B) Polgári- vagy szabadságjogok (alapjogok)
1. Személyes szabadság 199
2. A tulajdon sérthetetlensége 202
3. Gyülekezési és egyletalkotási jog 206
A) Gyülekezési jog 207
B) Egyletalkotási jog 210
4. Kérelmezési és panaszjog 215
5. Tanszabadság 216
6. Sajtószabadság 218
IV. Rész. A főhatalom
24. §. Szuverénitás 225
a) A szuverénitás fogalma a Nemzetek Szövetségének megalakulása előtt 226
b) Az államok szuverénitása és a Nemzetek Szövetsége 227
c) Közjogi szuverénitás 229
d) A magyar állam szuverénitása és a trianoni békeparancs 231
1. A magyar állapolgárság elvesztése 234
2. Kisebbségek védelme 235
3. Katonai rendelkezések 235
4. Gazdasági rendelkezések 235
5. Jóvátétel 236
6. Pénzügyi ellenőrzés 240
e) Magyarország, mint a Nemzetek Szövetségének tagja 241
25. §. Alkotmányunk történelmi jellege 243
26. §. A szent korona tana 248
I. Fejezet. Az államfő
27. §. Államforma, kormányforma, államfő, felségjogok 254
28. §. A király tiszteletjogai
a) Személye szent és sérthetetlen 259
b) Királyi udvartartás 265
c) A király címei és egyéb tiszteletjogai 268
29. §. A királyi trón betöltésének módja
I. Történelmi előzmények 1688-ig 272
II. A trónkövetelési rend az 1688 : II. és III. t.-c. szerint 275
III. Az 1723. évi trónöröklési törvények létrejötte s ennek előzményei 276
IV. A magyar trónöröklési rend (Ordo successionis) 281
V. A trónöröklés jogi természete 284
VI. A szabad királyválasztás 285
30. §. A trónöröklési képesség (Capacitas succedendi) 288
31. §. Különbségek a magyar és az osztrák pragmatika szankció között 297
32. §. A koronázás
I. A koronázás alkotmányjogi jelentősége 298
II. A koronázás és megkoronáztatás kötelezettsége 300
III. Csak a szent koronával lehet koronázni 300
IV. A koronázás országgyűlési előkészítése 302
V. A koronázás lefolyása 304
VI. A koronázási ajándék 312
VII. A koronázás helye 313
33. §. Koronázási hitlevél és eskü 314
34. §. A szent korona és a hozzátartozó drágaságok (clenodia regni) gondviselése
a) Az országos koronaőrök 326
b) A szent korona és a hozzátartozó drágaságok (clenodia regni) gondviselése 329
I. A minisztérium alkotmányos befolyása a szent korona őrzésére 330
II. A koronaőrök gondviselésének tárgyai 331
III. A szent korona őrzésének helyes és az őrállás 332
IV. A szent koronának és a hozzátartozó drágaságoknak kivitele a páncélkamarából 333
V. A kulcstartás 34
35. §. A király jogállása a koronázás előtt
I. A koronázás határideje 335
II. A király jogállása az előírt határidőben eszközlendő megkoronáztatása előtt 335
III. A koronázás elmulasztásának következményei 337
36. §. A király helyettesei 338
A nádor 340
a) A nádor az ő rendes hatáskörében 341
b) A nádor, mint királyi helytartó 342
c) A nádor, mint gyámkormányzó 343
A kormányzó 345
A kormányzó kitüntetési jogköre 349
37. §. Az ifjabb király és a megkoronázott trónörökös 356
38. §. A trón megüresedése és a trónvárományosi jog megszüntése 357
39. §. A királyi ház vagy királyi család (dinasztia)
I. A királyi család tagjai 360
II. A házi törvények és a magyar közjog 363
III. A király jogalkotó hatalma a királyi család tagjai felett 366
IV. A királyi család tagjainak kivételes jogállása 367
V. A királyi család tagjainak állampolgársága 370
VI. A nőkirály férje 372
40. §. A 1723 : I., II., III. t.-c.-ek jogi természete 374
II. Fejezet. A törvényhozó szerv
41. §. A törvényhozó szerv szuverénitása és hatásköre
a) Törvényhozás alaki és tartalmi értelemben 389
b) A költségvetési jog. A szanálás
I. A költségvetés 392
II. A zárszámadás 397
III. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása (Szanálás.) 398
c) Ujoncmegajánlási jog 403
42. §. A király jogköre az országgyűlés működtetése körül
I. Az országgyűlés összehívása 405
II. Az országgyűlés megnyitása és berekesztése 409
III. Az országgyűlés elnapolása (prorogáció) és feloszlatása 410
IV. Korlátozások a költségvetési jogra való tekintettel 412
V. Az államfő befolyása a felsőház szervezetére 417
43. §. A király jogköre a törvényalkotásban
I. Törvénykezdeményezési jog 418
II. Szentesítés 419
III. A törvény kihirdetése 423
44. §. Az országgyűlés 425
Első cím: A képviselőház
a) Az országgyűlési képviselők választása 432
45. §. A választói jog szabályozásának és kiterjesztésének története 432
46. §. Választójogosultság (aktív választói jog) az 1925 : XXVI. t.-c. alapján 439
47. §. Választhatóság (Passzív választójog) 444
48. §. Választókerületek és szavazókörök 446
49. §. Központi választmány és összeíró küldöttségek 448
50. §. A választók névjegyzéke 450
51. §. A választás
1. A választás kitűzése és előkészítése 455
2. A választások tisztaságának és zavartalanságának biztosítása 459
3. Képviselőjelölés 460
4. Bizalmi egyének és külön megbízottak alkalmazása 462
5. A szavazás általános szabályai 463
6. A nyilvános szavazás módja különösen 466
7. A titkos szavazás módja különösen 467
8. A szavazás befejezése és a szavazatok összeszámítása 469
9. A választás eredményének megállapítása 470
10. Pótválasztás és új választás 473
52. §. Az arányos képviseleti rendszer alapján való választás 473
53. §. Képviselői mandátumok országos lajstromok alapján 479
54. §. Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás
1. Történeti előzmények 481
2. A választások érvénytelensége az 1925 : XXVI. t.- v. alapján 482
3. Eljárás a választások felett ítélkező bíróság előtt 484
55. §. A választási visszaélések megtorlása
1. A választójog büntetőjogi védelme 487
I. A választók névjegyzékének meghamisítása 487
II. A választójog szabad gyakorlásának akadályozása és jogosulatlan befolyásolása 488
III. A választás vagy a szavazás meghamisítása és megjiusítása 491
IV. A szavazás titkának megsértése 491
V. A választójog védelmével kapcsolatos egyéb rendelkezések 491
2. Pénzbírságok 493
3. Fegyelmi eljárás 494
b) A képviselőház szervezete és működése
56. §. A képviselőház házszabályai 495
57. §. A képviselőház alakulása s a képviselők igazolása
I. A képviselőház alakulása 497
II. Az állandó igazoló bizottság 502
III. A választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztése 502
58. §. A ház szervezete és tanácskozási rendje
I. A bizottságok 504
II. A Ház ülése 509
III. Törvényjavaslatok különleges tárgyalása. Az ú. n. angol módszer 522
IV. A nyilvánosság 525
V. A Ház tisztviselői
1. Az elnök és az alelnök 525
2. A jegyzők 532
3. A háznagy 532
4. Illetmények 533
5. A képviselőházi őrség (1912 : LXVII. t.-c.) 534
59. §. A képviselői összeférhetetlenség (Incompatibilitas) 534
I. Hivatali összeférhetetlenség 535
II. Érdekeltségi összeférhetetlenség 538
III. Méltatlansági összeférhetetlenség 542
IV. Közbenjárási összeférhetetlenség 543
Összeférhetetlenség és választhatatlanság 544
60. §. Az összeférhetetlenségi bizottságok és azok eljárása 545
Második cím: A felső tábla
61. §. A főrendiház
A) A főrendiház kialakulásának története 549
B) Főrendiházi tagság az 1885 : VII. t.-c. alapján 551
C) A főrendiház jogkörére és belső szervezetére vonatkozó némely rendelkezések 553
62. §. A felsőház
A) A felsőházi törvény létrejötte 554
B) A felsőházi szervezete az 1926 : XXII. t.-c. alapján 555
I. Méltóságon vagy hivatalon alapuló felsőházi tagság 556
II. Választáson alapuló felsőházi tagság 557
1. Felsőházi tagok az örökösjogú főrendi családok részéről
a) A királyi család felsőházi tagjai 559
b) Az örökösjogú főrendi családok választottjai 559
2. A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok 561
3. Szervezetek és intézmények részéről választott felsőházi tagok 562
III. Az államfő által kinevezett felsőházi tagok 563
C) A felsőházi tagság megszüntetése 563
D) A felsőház és főrendház szervezete közötti főkülönbségek 566
E) A felsőház jogköre 567
F) A felsőház tagjainak igazolása, a ház megalakulása és belszervezete 569
G) A felsőház tanácskozási rendje 572
Harmadik cím
63. §. Az országgyűlés két házának érintkezése 575
Negyedik cím. Az országgyűlés szabadságának védelme
64. §. Mentelmi jog
I. Történelmi előzmények 578
II. A mentelmi jog forrása a parlamentáris gyakorlat (szokásjog) 581
III. A mentelmi jog célja és fogalma 582
IV. A mentelmi jog felfüggesztése 590
V. A mentelmi jog érvényesülésének időbeli hatálya 592
VI. A mentelmi jog megsértése 594
65. §. Az országgyűlés tagjai egyébként megillető különszerű jogállás és oltalom
I. Az országgyűlés tagjainak mentessége az állampolgári kötelességek némelyike alul 595
II. Az országgyűlésnek, úgyszintén az országgyűlés tagjainak és közegeinek büntetőjogi fokozottabb védelme 595
III. Fejezet. A végrehajtás központi szervei
66. §. A végrehajtás mozzanatai 597
Kormányzás, közigazgatás, bíráskodás 597
67. §. A király, mint a végrehajtó hatalom ideje
A király jogköre a végrehajtó hatalom gyakorlatában 601
I. Jogrendkiegészítő jogkör. Rendeletalkotási jog 602
II. Kiváltságoló (privilegiális) jogkör 603
a) Kitüntetési jog 604
A király által adományozott nem magyar kitüntetések 606
b) Családi hitbizomány alapításának engedélyezése 609
c) Kegyelmezési jog 610
III. A király felmentő (dispenzácionális) jogköre 610
IV. Hivatali felségjog
a) Hivatalalapítási (szervezési) és hivatalbetöltési (kinevezési) jogkör 611
b) Irányítási és ellenőrzési jog 612
V. Általános főfelügyeleti jog 613
VI. Hadügyi felségjogok
a) Főhadúri jog 614
b) Hadüzenet és békekötés joga 617
VII. Külügyi felségjogok 618
VIII. A király jogai az egyházak körül. Jura curca sacra 619
a) Egyházvédjogi és főfelügyeleti jog 620
b) Királyi tetszvényjog (placetum) 621
68. §. A főkegyúri jog 626
I. Egyházak körüli felségjogok és főkegyúri jog 628
II. A főkegyúri jog keletkezése és története 628
III. A főkegyúri jog tartalma 632
IV. A főkegyúri jog jellege 637
V. A főkegyúri jog alanya 644
VI. A király segédei a főkegyúri jog gyakorlásában 645
69. §. A kormány szervezete 646
70. §. A kormány rendeleti jogköre
I. Szolgálati rendeletek 658
II. Jogalkotó rendeletek 661
III. A jogalkotó kormányrendeletek osztályozása 662
A) A kormány önjogán (jure proprio) kibocsátott rendeletek 663
B) Törvényi felhatalmazás alapján (jure delegato) kibocsátott kormányrendeletek 667
C) Szükségrendeletek 674
71. §. A kormányrendeletek jogszerűségének és célszerűségének biztosítékai
A) A jogszerűség biztosítékai 686
B) A rendelet célszerűségének biztosítékai 697
C) A kormány, mint jogalkalmazó hatóság 698
72. §. Miniszteri felelősség 699
73. §. A m. kir. állami legfőbb számvevőszék 706
74. §. A kormány kivételes hatalma háború esetén 709
V. Rész. A közjogi provizórium jogalapja
I. A jogfolytonosság lényege 720
II. A jogfolytonosságot az 1918. forradalom megszakította 726
III. Az állam életműködése nem szakadhat meg 728
IV. A régi és az új rend jogszerűsége 729
V. Szokásjog kialakulása 732
VI. Mire irányul az új rendet joggá szentesítő közmeggyőződése? 735
VII. A provizorikus törvényhozás (nemzetgyűlés, országgyűlés) szuverénitása 739
VIII. Kettős jogrend 740
IX. Jogfolytonosság helyreállítása 742

Témakörök