Magyar közigazgatási jog

Tartalom

ELŐSZÓ 15
Első rész • AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TAGÁLLAMI KÖZIGAZGATÁS
I. fejezet • AZ EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI TÉRSÉG ALAPVONÁSAI 19
1. Bevezető megjegyzések 19
2. Az európai közigazgatás értelmezése, alapelvei, feladatainak fő típusai 21
3. Az európai közigazgatás modelljének jellemzői 27
II. fejezet • A KÖZIGAZGATÁS SZEREPE
AZ EURÓPAI PIACGAZDASÁGOKBAN 31
1. A közigazgatás piacgazdasági szerepével kapcsolatos nézetek 32
A közgazdaság-tudományi megközelítések 32
A globalizációval kapcsolatos nézetek 36
A jogtudományi irányzatok 38
2. Az európai közigazgatás és a tagállami közigazgatás az ezredfordulón 45
Az ezredforduló új tendenciái 45
A közigazgatás „európaizálódása" 47
3. Az Európai Unió követelményei a tagállamok közigazgatási tevékenységével,
a közigazgatási szervezetrendszerrel és a szakember-ellátottsággal kapcsolatban 49
A belső piac működése 50
Ipar- és versenypolitika. Állami támogatások 55
A regionális politika szervezetrendszere 57
A környezetvédelem szektorai 59
Az infrastruktúra ágazatai 60
Pénzügyi igazgatás és statisztika 63
A szociális dimenzió 68
A kulturális szektor 71
A schengeni rendszer 71
Második rész • GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁS
III. fejezet • A VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁS.
A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 77
1. A gazdasági verseny védelme 77
2. Szervezeti-intézményi rendszer 78
Általános elvek 78
Néhány ország szabályozásának áttekintése 78
A magyar szabályozás 79
3. Gazdasági Versenyhivatal 80
A GVH jogállása, szervezete 80
A GVH ágazati vizsgálati jogköre 82
4. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai 82
A versenyfelügyeleti eljárás - speciális államigazgatási eljárás 82
A GVH versenyfelügyeleti eljárásának megindítása 83
Az ügyfél fogalma 84
Az eljárás szakaszai 85
Eljárási határidők 89
Vizsgálati jogosítványok 89
Kizárás 90
Jogorvoslat a GVH versenyfelügyeleti eljárásában 90
5. A GVH által indítható per 91
6. A bíróság versenyfelügyeleti eljárása 91
7. A 2004. május 1-jétől érvényes egyes eljárási szabályok 92
IV. fejezet • A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM 94
1. A fogyasztóvédelem és a fogyasztóvédelmi jog 94
2. A fogyasztóvédelmi jog fejlődése a kilencvenes években 95
3. A fogyasztóvédelmi törvény 96
A fogyasztóvédelmi törvény szabályozási területei 96
A fogyasztó fogalma 96
Általános termékbiztonság 96
A címkézéssel, a csomagolással és az árfeltüntetésével kapcsolatos általános szabályok 97
Jogérvényesítés 97
4. A fogyasztóvédelmi szervezetrendszer 100
A fogyasztóvédelem rendszere 100
A fogyasztóvédelem államigazgatási szervei 100
A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi hatásköre 105
A fogyasztóvédelmi érdekképviseletek 107
5. A fogyasztóvédelmi acquis communautaire átvétele, a jogharmonizációs feladatok teljesítése 107
6. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának fejlődése és az EU fogyasztóvédelmi intézményei 108
A fogyasztóvédelmi politika fejlődése 108
Az EU fogyasztóvédelmi intézményei 109
Fogyasztóvédelmi érdek-képviseleti szervezetek az Európai Unióban 111
V. fejezet • A MAGYAR STATISZTIKAI RENDSZER
ÉS AZ EU-JOGHARMONIZÁCIÓ 114
1. A magyar statisztikai rendszer nemzetközi dimenziói 114
2. A magyar szabályozás 115
A statisztikai törvény 115
A hivatalos statisztikai szolgálat 115
Országos statisztikai adatgyűjtési program 116
3. Feladatok az Eurostattal való harmonizációban 116
Regiszterek 116
Konjunktúramutatók 117
Külkereskedelmi statisztika 118
A nemzetközi migráció megfigyelése 118
Pénzügystatisztika, az államháztartás információs rendszere 119
Agrárstatisztikai információs rendszer 120
Ipari és építőipari statisztika 121
Osztályozások 122
A kisvállalkozások információs rendszere 122
A fogyasztói árindexek módszertanának korszerűsítése 122
Regionális adatok 123
Az informális gazdaság szerepének mérése 124
VI. fejezet • AZ IPARIGAZGATÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI.
A BÁNYÁSZAT JOGA 125
1. Alapfogalmak 125
2. Az iparigazgatás szervezeti rendszere 125
Az iparigazgatási szervezet változásai 125
Az ágazati miniszter 126
Az iparigazgatás központi és területi hatóságai 127
3. Az ipari ágazatok jogi szabályozásának sajátosságai 129
4. A bányászat joga 131
Az állami monopólium 131
A bányászati tevékenység végzésének szabályai 131
A bányakár rendezése 132
Hatósági jogkörök 132
5. A tulajdonjog korlátozásának főirányai az iparjogban 133
Alkotmányos elvek és korlátok 133
A korlátozó jogintézmények főbb csoportjai 135
A birtoklás és a használat jogának korlátozása 136
A rendelkezési jog korlátozása. A kisajátítás 137
VII. fejezet • ENERGIAJOG 138
1. Az Európai Unió energiapolitikája 138
Az energiapolitikát meghatározó tényezők 138
Célkitűzések 139
A közösségi szabályozás forrásai és főbb elemei 140
2. A magyar energiaszektor átalakulása és a jogi szabályozás 141
Az energiaszektor átalakulása a kilencvenes években 141
Az energiapolitikát és a jogi szabályozást befolyásoló nemzetközi szerződések 142
A magyar törvényi szabályozás 144
3. Villamosenergia-igazgatás I44
Az 1996. évi irányelvben szabályozott kérdéskörök 144
A magyar villamosenergia-piac szabályozása 146
A rendszerirányító 147
Hatósági jogkörök a villamosenergia-szektor igazgatásában 148
4. Gázenergia-igazgatás 149
AZ EU irányelve a földgázpiac liberalizálásáról 149
A magyar földgázpiac szabályozása 151
Hatósági jogkörök a földgázszektor igazgatásában 151
5. Atomenergia-igazgatás 152
Az EU energiapolitikája az atomenergiáról 152
A magyar atomenergia-jog alapjai 153
6. Szilárd fűtőanyag (szén) bányászata 155
VIII. fejezet • A KÖZLEKEDÉSI IGAZGATÁS 157
1. Közlekedéspolitika, közlekedési igazgatás 157
2. A közlekedéssel kapcsolatos alapfogalmak 158
A közlekedés fogalma 158
A közlekedés mint szolgáltatás és mint infrastruktúra 159
A közlekedés sajátosságai 160
3. A közlekedéspolitika 162
4. A közlekedési rendszer nemzetközi intézményei, nemzetközi egyezmények 162
Általános célú közlekedési szervezetek, intézmények 162
Egyes közlekedési ágak nemzetközi szervezetei 163
5. Az Európai Unió közlekedéspolitikájának fontosabb intézményei 166
A közlekedéspolitika változásai 166
Közúti közlekedés 168
Vasúti közlekedés 169
Belvízi hajózás 170
Légi közlekedés 170
6. A közlekedéspolitika Magyarországon 171
A közlekedési infrastruktúra helyzete 171
A közlekedési szolgáltatók, szolgáltatások 172
7. A közlekedés hatósági igazgatása 173
A közlekedési hatóságok 173
A hatósági tevékenység tartalma 174
IX. fejezet • A HÍRKÖZLÉSI JOG ÉS A HÍRKÖZLÉSI IGAZGATÁS 176
1. Alapfogalmak 176
2. Az állami jelenlét és szabályozás szükségessége 177
3. Az Európai Unió távközlési politikája 178
Az uniós szabályozás változásai 178
Az uniós szabályozás elvei 179
Az új uniós szabályozás jogforrásai 180
4. A postai szolgáltatások közösségi jogi szabályozása 181
5. A hírközlés a hazai jogban 182
A szektorspecifikus szabályozás megteremtése a rendszerváltás után 182
A hírközlési piac alakulása a koncessziós rendszer fennállása idején 183
A hírközlési politika változásai 184
6. A jelenlegi uniós és a hazai szabályozás főbb jellemzői 185
A Keretirányelv 185
Az engedélyezéssel kapcsolatos szabályok 188
A hozzáférés szabályai 189
Az egyetemes szolgáltatás 190
Adatvédelem 191
7. A hírközlési igazgatás szervezet- és eszközrendszere 192
Közösségi követelmények a nemzeti hatóságokkal szemben 192
A magyar szervezetrendszer 193
X. fejezet • A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS 195
1. A közigazgatás szerepének alakulása a környezetvédelemben 195
A történeti háttér 195
Az állam, a közigazgatás tevékenységének keretei 196
A társadalmi részvétel 197
A környezethez való jog 198
A környezetjogi szabályozás módszere 199
2. Az állami szervek és önkormányzatok feladatai 202
Az egyes állami szervek feladatai 202
A tervezés a környezetvédelmi törvényben 204
Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 205
3. A környezetjog intézményei és igazgatási struktúrái 207
Az engedély, a bejelentés és a szakhatósági hozzájárulás 208
A környezeti hatásvizsgálat 209
Az egységes környezethasználati engedély 210
A környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés 211
A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi követelményei 213
Határértékek 213
Környezetvédelmi minősítés 213
A közigazgatás közvetlen beavatkozása 214
Ellenőrzés 214
Közigazgatási jogi szankciók 215
Gazdasági eszközök, gazdasági ösztönzés 216
Önszabályozás, környezeti menedzsment 217
4. EU-csatlakozási helyzetkép 218
XI. fejezet • A TERÜLETFEJLESZTÉSI IGAZGATÁS ÉS AZ ÉPÍTÉSI JOG ALAPJAI 219
1. Az állami szerepvállalás és jogi szabályozás történeti alakulása 219
Az építési jog kialakulása 219
Az építési jog differenciálódása 220
A magyar építési jog fejlődése 221
2. Területfejlesztés és területrendezés 223
A területfejlesztés és -rendezés célja, feladatai, eszközrendszere 223
A területfejlesztés és a területrendezés jogi szabályozása 224
Területi tervezés 225
A területfejlesztés pénzügyi eszközei 227
A területfejlesztés szervezeti rendszere 228
3. Az Európai Unió regionális (területfejlesztési) politikája 234
4. Építési igazgatás, építési jog 238
Az építési tevékenységgel kapcsolatos társadalmi viszonyok jogi szabályozása 238
A településrendezési jog alapintézményei 241
Az építésrendészeti jog eszközei 251
A szomszédjogok védelme az építési jogban 258
Az építésügyi közigazgatási hatáskörök telepítése 259
Harmadik rész • A HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK IGAZGATÁSA
XII. fejezet • EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS 263
1. Az állami jelenlét indokai és mértéke az egészségügyi ágazatban 263
2. Az egészségügyi igazgatás szervezet- és eszközrendszere 266
Országgyűlés 266
Kormány 266
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 266
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 267
Országos intézetek 268
Szakmai kollégiumok 269
Egészségügyi Tudományos Tanács 269
Szakmai kamarák 269
Az egészségbiztosítás szervei: Országos Egészségbiztosítási Pénztár, megyei egészségbiztosítási pénztárak 270
Helyi önkormányzatok 270
3. Az egészségügyi szolgáltatást ellátó szervek 271
Állami, önkormányzati egészségügyi szolgáltatók 271
Egészségügyi vállalkozások 272
4. Az egészségügyi ellátó rendszer 273
5. Közegészségügy - járványügy 274
Közegészségügy 274
Járványügy 275
6. A betegjogok szabályozása 277
7. Az Európai Unió egészségügyi jogi szabályozásának főbb jellemzői 278
XIII. fejezet • A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS 280
1. A szociálpolitika fogalma 280
2. A szociális ellátások osztályozása 282
3. A magyar szociális ellátó rendszer jellemzői: alrendszerek, a szociális háló szintjei 283
4. A szociális igazgatás szervei; az állami és az önkormányzati igazgatási feladatok 284
Országgyűlés 284
Kormány 285
Ágazati miniszterek 285
Az államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztás 286
5. A szociális ellátó rendszer törvényi szabályozása 287
6. A szociális ellátások legfontosabb területei és intézményei 288
A gyermekek védelme, a gyermeknevelés támogatása 288
A foglalkoztatáspolitikai eszközök, a munkanélküliség kezelése 290
A jövedelemmel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek ellátásai 292
Fogyatékosok, rokkantak ellátásai 293
Időskorúak ellátásai 295
Egyes társadalmi csoportok különleges ellátásai 295
7. Társadalombiztosítás 296
A társadalombiztosítás általános kérdései 296
A magyar társadalombiztosítási rendszer 297
8. A nem állami szociális tevékenység 299
9. A szociális jogok és szociális ellátások nemzetközi szabályozása 300
Egyetemes egyezmények 300
Az Európai Szociális Charta 301
Kétoldalú egyezmények 301
10. Az Európai Unió szociálpolitikája 302
A szociális jog értelmezése az EU-ban 302
Az EK szociálpolitikájának főbb szakaszai 302
XIV. fejezet • A KULTURÁLIS KÖZIGAZGATÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI.
A KÖZMŰVELŐDÉS ÉS A KÖZGYŰJTEMÉNYEK IGAZGATÁSA 306
1. Az állam kulturális funkciója, a közigazgatás kulturális szerepe
A kulturális funkció változásai 306
A kulturális igazgatás funkciói 308
A közigazgatás tevékenységformái a kulturális funkció megvalósításában 309
2. A kulturális igazgatás ágazatai 310
A kulturális igazgatás ágazatainak differenciálódása 310
A kulturális igazgatás főbb ágazatai 311
3. A kulturális igazgatás közigazgatási intézményrendszere 316
A kulturális szolgáltatószervek és a szolgáltatások típusai 316
A kulturális igazgatást végző közigazgatási szervek 317
4. A közművelődés igazgatása 319
A közművelődési intézmények 319
A közművelődés közigazgatásának szervei 320
5. A kulturális örökség védelme 322
A kulturális örökség fogalma. A kulturális örökségvédelem központi szerve 322
Védetté nyilvánítás 322
Régészeti kutatás engedélyezése 323
6. A közgyűjtemények igazgatása 323
A közgyűjtemények igazgatásának közös jellemzői 323
A muzeális intézmények 324
A könyvtárak igazgatása 325
Levéltári jog, a levéltárak igazgatása 326
7. A sportigazgatás és a sportjog 329
A sportigazgatás elkülönülése az európai országokban 329
A sportigazgatás alakulása Magyarországon 330
A sportigazgatás feladatai 331
A sportigazgatás társadalmi szervei, köztestületi önkormányzatai 332
A sportszervezetek 333
A sportolókra vonatkozó szabályok 334
XV. fejezet • OKTATÁSÜGYI IGAZGATÁS 335
1. A közoktatás igazgatásának európai rendszere 335
A közoktatás fejlődése 335
A közoktatás alkotmányos és nemzetközi szabályozása 336
2. A közoktatási jog kialakulása és fejlődése Magyarországon 337
A közoktatás és az oktatási igazgatás fejlődése a második világháborúig 337
A közoktatásügy alakulása második világháború után 339
3. A közoktatás joga 341
Az alkotmányos szabályozás 341
A közoktatási törvény 341
A közoktatási intézményekre vonatkozó szabályozás 344
A közoktatás állami irányítása 349
4. A szakképzés 353
A jogi szabályozás. A szakképzés intézményei 353
A szakképzés állami irányítása 354
5. A felnőttképzés 354
6. A felsőoktatás joga 355
A jogi szabályozás. A felsőoktatás intézményei 355
A felsőoktatás állami irányítása 357
7. Közoktatás és az Európai Unió 359
Az oktatásügy a Római Szerződésben 359
A szakképzettségek elismerésének uniós szabályozása 360
A végzettségek kölcsönös elismerésének nemzetközi jogi szabályai Európában 361
A magyar szabályozás 363
XVI. fejezet • A KUTATÁS ÉS A TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ IGAZGATÁSA 364
1. A tudományos kutatások irányításának szükségessége 364
2. A tudományos kutatás jellegzetességei, hatásuk az igazgatásra 364
Kutatási szintek 364
Kutatóhelyek, a kutatásszervezés általános jellemzői 365
3. A kutatás és technológiai innováció igazgatási rendszere 367
A rendszer általános jellemzői 367
A Kormány szerepe a K+F igazgatásban 367
Magyar Tudományos Akadémia 369
A minisztériumok feladatai a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció területén 369
A kormányzati tudomány- és technológiapolitika koordinálásáért felelős kormányszerv 370
4. Az innováció és a kutatás-fejlesztés kapcsolata 371
A tudásalapú társadalom mint uniós cél 371
Innováció és kutatás-fejlesztés 372
5. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az innovációpolitika 373
6. Az innováció komplex intézményrendszere 374
A tudományos kutatás intézményei 374
Kutatás-fejlesztésben híd szerepet betöltő intézmények 374
A műszaki fejlesztés speciális igazgatási területei 375
7. A K+F személyi feltételei 376
8. A kutatások és az innováció finanszírozása 377
Központi költségvetés 377
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 377
Egyéb alapprogramok 378
9. Az EU K+F politikája. A K+F igazgatás feladatai az európai uniós csatlakozás után 379
Az EU K+F politikája, a megvalósítás eszközei 379
A személyi feltételek kezelése az uniós K+F szférában 380
A magyar kapcsolatok a társulási megállapodás alapján 381
10. Az uniós felzárkózás érdekében teljesítendő legfontosabb K+F feladatok 381
XVII. fejezet • SAJTÓ-ÉS MÉDIAIGAZGATÁS 383
1. Sajtóigazgatás Magyarországon 383
A sajtóigazgatás kezdetei 383
Sajtóigazgatás a „Népköztársaság" államában 384
A sajtóigazgatás szabályozása a rendszerváltás után 386
2. A műsorszolgáltatás jogi szabályozása 388
Az elektronikus sajtójogi környezetének kialakulása az USA-ban és Európában 388
A magyar szabályozás 389
Kísérlet a médiajog átalakítására a rendszerváltozás után 389
A médiatörvény jellemzése, a műsorszolgáltatás alapelvei 390
A műsorszolgáltatás elvei 391
Műsorszolgáltatók a médiatörvényben 392
3. A médiaigazgatás intézményrendszere 393
Az Országos Rádió és Televízió Testület 293
A Panaszbizottság 394
A Műsorszolgáltatási Alap 396
A hírközlési és a médiahatóság együttműködése 396
4. A magyar médiaszabályozás és az európai közösségi jogi szabályozás 396
Negyedik rész • RENDÉSZETI ÉS VÉDELMI IGAZGATÁS
XVIII. fejezet • RENDÉSZETI IGAZGATÁS 401
1. A rendészeti igazgatás alapfogalmai 401
Rendészet 401
Közrend, közbiztonság, belső rend 402
2. A rendőrségi igazgatás 403
A rendőrség feladatai, hatáskörei 403
A rendőrség irányítása 404
A rendőrség szervezete, tagozódása 406
A személyi állomány 406
A rendőr működésének, magatartásának általános elvei 407
Rendőri intézkedések 408
A rendőri kényszerítő eszközök 411
A rendőrség titkos információgyűjtése 413
A rendőri intézkedésekkel szembeni jogorvoslat 414
3. A Nemzetbiztonsági igazgatás 415
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata, hatáskörei 415
A nemzetbiztonság szervezete, irányítási viszonyai 416
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése 417
A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések 418
Titkos információgyűjtés 418
Jogorvoslat 419
4. A bel- és az igazságügyi együttműködés az Európai Unióban 420
XIX. fejezet • HONVÉDELMI KÖZIGAZGATÁS 422
1. A honvédelmi igazgatás jogi szabályozásának rendszere 422
Honvédelmi tevékenység, honvédelmi igazgatás 422
A jogi szabályozás rendszere 422
2. A honvédelmi igazgatás szervezeti-hatásköri rendszere 428
A honvédelem központi irányítása békeidőben 428
A honvédelem központi irányítása minősített időszakokban 435
A területi-helyi honvédelmi igazgatás 438
3. A honvédelmi kötelezettségek 441
A honvédelmi kötelezettségek rendszere és szabályozása 441
A hadkötelezettség 442
A polgári védelmi kötelezettség 447
A honvédelmi munkakötelezettség 447
A gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség 447

Témakörök