Magyar közigazgatás

Tartalom

TARTALOM
I. RÉSZ. ALAPFOGALMAK
I. FEJEZET
AZ ADMINISZTRÁCIÓ. oidai
1. §. Az adminisztráció fogalma 3
1. Az adminisztráció általában. — 2. Az adminisztráció két eleme.
2. §. A szervezés alapelvei 4
3. A szervezés két fömozzanata. — 4. A munkamegoszlás. — 5. Az összhang biztosítása (koordináció). •— 6. A szervezet felépítése. — 7. A szervezet tagolása. — 8. Az összhangbiztosítás megoldási formái.
3. §. A működés célja 22
9. A működés célja: az eredményesség.
4. §. Az adminisztráció fontosságának felismerése 25
10. A tudományos üzemvezetés fogalma. Taylor. — .11. A szabványosítás fogalma.
5. §. Az adminisztráció tudománya 31
1.2. Hoover műve a főnökök döntő felelősségéről. — 13. Fayol elmélete az adminisztrációról. — 14. A főnök segédszervei. A vezérkar. —
15. Az adminisztráció tudományának továbbfejlődése.
II. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁS.
6. §. A közigazgatás fogalma 39
16. Adminisztráció és közigazgatás közti különbség.
7. §. A közigazgatás és a többi állami funkció 41
17. A törvényhozás és bíráskodás különválása. — 18. A főfunkciók széjjelválasztásának tana. — 19. A főfunkciók széjjelválasztásának tökéletlensége. — 20. A főfunkciók viszonya egymáshoz.
8. §. A közigazgatás és a jog 48
21. Magánjog és közjog. — 22. A közigazgatási jog fogalma. — 23. A közigazgatás és a magánjog. •— 24. A kincstár (fiscus) fogalma. — 25. A közigazgatási jog kifejlődése.
VIJI
Oldal
9. §. A mai magyar közigazgatás történeti kialakulása 55
26. Szent Istvántól a mohácsi vészig. — 27. A hivatásos közszolgálat kifejlődése külföldön. — 28. Magyar fejlődés 1526-tól 1867-ig. — 29. Az 1867. utáni magyar fejlődés. — 30. A magyar fejlődés jellemzése.
10. §. A közigazgatás túlsúlyának kifejlődése 71
31. Az állam átalakulása az 1848. évi alkotmányreform óta. — 32. Az erős exekutíva lényege.
11. §. A közigazgatás eredményessége 75
33. Az eredményesség, mint követelmény. — 34. A legalitás elve. — 35. Az eredményesség előtérbenyomulása. — 36. A közigazgatás racionalizálása.
12. §. A közigazgatás környezete 81
37. A közigazgatásra ható tényezők.
13. §. A közigazgatástudomány 84
38. A közigazgatástudomány két iránya. — 39. A közigazgatási jog fejlődése. — 40. A francia fejlődés. — 41. A német fejlődés. — 42. Az olasz fejlődés. — 43. Az angol fejlődés. — 44. Az amerikai fejlődés. •— 45. A közigazgatástan fejlődése. — 46. A közigazgatástudomány magyar irodalma.
III. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ELVEI.
14. §. A szervezési elvek a közigazgatásban 47. A szervezési elvek felsorolása.
103
15. §. A centralizáció
104
48. Politikai és adminisztratív centralizáció. — 49. A centralizáció történeti fejlődése. — 50. A centralizáció eszközei. — 51. A centralizáció előnyei. — 52. A centralizáció mérve és határai. — 53. A centralizáció válsága.
16. §. A decentralizáció
54. A decentralizáció fajai. — 55. Az önkormányzat. — 56. Az önkormányzat előnyei. -— 57. A centralizáció hatása az önkormányzatra. — 58. A dekoncentráció.
112
17. §. A hierarchia
59. A hierarchia fogalma. — 60. Az alá- és fölérendeltség tartalma. — 61. Az engedelmességi kötelesség határa. — 62. A hierarchikus ellenőrzés.
120
18. §. Az integráció
63. Az integráció fogalma. — 64. Az integráció példái.
126
19. §. A közszolgálat
65. A közszolgálat fajai. — 66. A nem hivatásos közszolgálat.
129
20. §. A közigazgatás működési alapelvei 67. A működési alapelvek.
II. RÉSZ.
A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE
IV. FEJEZET
A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI
ÉS FELADATAI. 0w»i
21. §. A magyar közigazgatás alapjai 141
68. A közigazgatás alapjai. — 69. A terület és népesség viszonya. — • 70. Az országrendezés. — 71. A közellátás fontossága.
22. §. A terület 143
72. Földrajzi alapok. — 73. Éghajlat, viz, talaj. — 74. A közigazgatás szervezetének a területtel való összefüggése.
23. §. A népesség 164
75. A népesség közigazgatási jelentősége. — 76. A település. — 77. A népesség eloszlása. — 78. A népesség összetétele.
24. §. A gazdasági apparátus 162
79. A gazdasági élet közigazgatási fontossága. — 80. A mezőgazdaság. — 81. A bányászat és ipar. — 82. Forgalom, kereskedelem, hitel. —
83. A munkaerő.
25. §. A közigazgatás feladatai. A közigazgatási politika 174
84. A közigazgatás céljai. — 85. A közigazgatási politika.
26. §. A közigazgatás nyilvántartásai 175
86. A nyilvántartások csoportosítása. — 87. Személyekre vonatkozó nyilvántartások. — 88. Dolgokra vonatkozó nyilvántartások. —
89. Statisztikai és egyéb források.
27. §. A jogszabályok gyűjteményei 193
90. A törvények gyűjteménye. — 91. A rendeletek gyűjteményei. — 92. A szabályrendeletek gyűjteményei. — 93. Jogszabálymutató.
28. §. A közigazgatástudományi intézetek 195
94. A közigazgatástudományi intézetek hivatása.
V. FEJEZET
A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE.
29. §. A magyar állam szervezetének áttekintése I07
95. Az állam főszervei. — 90. A magyar állam szervezetének át tekintése.
30. §. A kormány 200
97. Az államfő. — 98. A magyar kormány. — 99. A miniszterek szerepe és jogállása. — 100. A kabinctrendszer gyengéi.
31. §. A közintézmények 207
101. A közintézmények fajai. — 102. Egyéni és testületi szervek. — 103. A szervezeti egységek jogi személyisége.
32. §. A közintézetek 215
104. A közintézet fogalma. — 105. A közintézetek eloszlása.
33. §. A köztestületek 219
106. A köztestületek fontossága. — 107. A köztestületek áttekintése. — 108. A bevett és elismert egyházak. — 109. A szellemi élet köztestületei.
_ 1.10. A vitézi rend. — 111. A gazdasági élet fakultatív köztestületei.
— 112. Az érdekképviseletek. — 113. Társadalom jóléti köztestületek. —
114. Az érdekképviseletek átmeneti formái.
34. §. A közüzemek 247
115. A közüzemek fogalma. — 116. A közüzemek fajai. — 117. Köztámogatásban részesített magánvállalatok.
35. §. A hatóságok : 258
118. A magyar közigazgatási hatóságok. — 119. A hatósági közegek.
36. §. A vármegye 266
120. A vármegyék kialakulása és száma. — 121. A nemesi vármegye jellege. — 122. A vármegye hatásköre és jogállása. — 123. A vármegye szervezete. — 124. A főispán. — 125. A közigazgatási bizottság. — 126. A kormányfelügyelet a vármegyével szemben. — 127. A vármegyék és járások területi beosztása.
37. §. A község 297
128. A község és város közti különbség. — 129. Az állandó település közigazgatási fontossága. — 130. A falvak és városok közhatalmi megszervezése. — 131. A községek területe. — 132. A községek lakossága. — 133. A községek hatásköre. — 134. A helyhatóság. A község fogalma. — 135. A községek szervezete. — 136. A községek és a vármegye. — 137. A községek és az állam. — 138. A községi szervezet változásai.
38. §. A város 327
139. A városfejlődés mozgató erői. — 140. A városaiakii:ó erők fajai. — 141. A városrendezés. A magyar városok áttekintése. — 142. A város a magyar közigazgatási jog szerint. — 143. A megyei város. — 144. A törvényhatósági jogú város. — 145. A városfejlesztési törvény.
39. §. A külterület. A tanyákörzet 342
146. A külterület fogalma. — 147. A tanyák, majorok. — 148. A tanyakörzetek és tanyaközpontok.
40. §. Budapest. A nagyváros 347
149. A nagyváros fogalma. — 150. Budapest székesfőváros közigazgatási szervezete. — 151. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
41. §. A szakigazgatási szervek 353
152. A hatósági jogkörrel nem bíró közintézmények. — 153. A miniszterelnökség alá rendelt szervek. — 154. A belügyminisztérium alá rendelt szervek. — 155. A pénzügyminisztérium alá rendelt szervek. — 156. A földművelésügyi minisztérium alá rendelt szervek. — 157. Az iparügyi minisztérium alá rendelt szervek. — 158. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium alá rendelt szervek. — 159. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium alá rendelt szervek. — 160. Az igazságügyminisztérium alá rendelt szervek. — 161. A honvédelmi minisztérium alá rendelt szervek. — 162. A közellátási minisztérium alá rendelt szervek.
42. §. A jogorvoslati fokozatok - 365
.163. A jogorvoslati hatóságok fejei. — 164. Tisztán jogorvoslati hatóságok. — 165. A jogorvoslati fokozatok.
43. §. A közigazgatási szervezet egysége és alkalmazása a változó
viszonyokhoz 372
166. A közigazgatási szervezet rendszertelen képe. — 167. A közigazgatási szervezet egysége.
VI. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS SZEMÉLYZETE
44. §. A közhivatalnok fogalma 375
168. A közhivatalnok fogalma.
45. §. A magyar közszolgálat szervezete 378
169. A közhivatalnokok felosztása. — 170. A státusok. — 171. Az államtól különböző szolgálatadók. — 172. Egyéb szolgálati viszonyok. — 173. A katonai szolgálat. — .174. Koncesszióval bíró magánvállalatok.
46. §. A közhivatalnok jogállása 387
175. A közszolgálati jogviszony tartalma. — 176. A szolgálati kötelezettség tartalma. — 177. A közhivatalnokok viszonya egymáshoz. — 178. A közszolgálati jogviszony külső oldala. — 179. A hatóságok és halósági közegek fokozott büntetőjogi védelme. — 180. A szolgálati pragmatika.
47. §. A közszolgálati alkalmazás feltételei 394
181. Az alkalmazás általános és különös feltételei. — 182. A gyakorlati képesítés.
48. §. A közhivatalnokok személyének kiválasztása 399
183. A közhivatalnokok kiválasztási módjai. — 184. A kiválasztási módok tökéletesítése.
49. §. A közszolgálat megszűnése 402
185. A közszolgálat megszűnésének módjai. — 186. Kivételes rendelkezések a közszolgálat megszüntetéséről.
50. §. A közhivatalnok kötelességei és jogai 404
187. A közhivatalnok kötelességei. — 188. A közhivatalnokok jogosítványai.
51. §. Az illetmény- és nyugdíjrendszer 408
189. A közhivatalnokok pénzbeli előnyei. — 190. Az illetményrendszer. — 191. A nyugdíjrendszer.
52. §. A közhivatalnokok felelőssége 412
192. A közhivatalnokok hármas felelőssége. — 193. A közhivatalnokok fegyelmi felelőssége. — 194. A fegyelmi vétségek és büntetések. — 195. A közhivatalnokok büntetőjogi felelőssége. — 196. A közhivatalnokok vagyonjogi felelőssege.
53. §. A személyzeti politika 425
197. A személyzeti politika fogalma. — 198. A közszolgálatban érdekelt tényezők szempontjai. — 199. A szervezet és az egyén eredményességének megkülönböztetése.
54. §. A szervezet eredményességének biztosítása 429
200. A főnök szerepe. — 201. A fizetési rendszerek szerepe. — 202. A szervezet eredményességének egyéb eszközei.
55. §. Az egyén eredményességének biztosítása 433
203. A személyi kiválasztás fontossága. — 204. A személyzet minősítése. — 205. Az előléptetés.
VII. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS DOLOGI ESZKÖZEI.
56. A közigazgatás, mint gazdasági alany 441
206. A közigazgatás gazdasági alanyai. — 207. A háztartó gazdasági egységek. — 208. A gazdaságosság követelménye a közháztartásban.
57. §. A köztulajdon 443
209. A köztulajdon fajai. ;— 210. A köz magántulajdona. — 211. A közigazgatás használatában ievö vagyon. — 212. A közhasználatban álló vagyon. — 213. A fokozott használat. — 214. Koncesszió. — 215. Közigazgatási szolgalom.
58. §. A kisajátítás 447
216. A kisajátítás fogalma. — 217. A kisajátítás jogintézményének fejlődése. — 218. Kisajátítási jogunk alapelvei. — 219. Telekfelosztás, telekhatárrendezés, telekátalakítás. — 220. A kisajátítási jog új fejlődése Németországban.
59. §. A közszolgáltatások és kezelésük 450
221. A közszolgáltatások fogalma. — 222. Az állami és egyéb közszolgáltatások aránya. — 223. A közszolgáltatások kezelésének alapelvei. —
224. A közadók behajtása.
60. §. Az állami költségvetés 460
225. A költségvetés fogalma. — 226. Az állami költségvetés jelentősége.
— 227. Az állami költségvetés megállapítása. — 228. A költségvetéssel, szemben támasztott követelmények. — 229. Valódi és átfutó vagyonváltozások. — 230. A költségvetés részletes előirányzata és a költségvetési törvény. — 231. Az indemnilás és az exlex.
61. §. A költségvetés végrehajtása 472
232. Az utalványozó hatóságok. — 233. A költségvetési törvény végrehajtásának legfőbb elve. — 234. Eltérések a költségvetési előirányzattól.
62. §. Az állami számvitel. A számvevőségek 480
235. A számvitel jelentősége. — 236. A könyvviteli rendszerek. — 237. A számvevőségek.
63. §. Az állam pénztári és hitelszervei 488
238. A m. kir. Postatakarékpénztár. — 239. Az állampénztárak fajai. — 240. Az állam hitelszervei. — 241. A központi könyvelés. — 242. Az állam hitelműveletei.
64. §. A zárószámadás. A számvevőszék 493
243. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék. — 244. Az állami zárószámadás.
65. §. A törvényhatóságok és községek háztartása 495
245. A vármegyék háztartása. — 246. Nagy- és kisközségek háztartása.
— 247. A törvényhatósági jogú és megyei városok háztartása. — 248. Budapest székesfőváros háztartása.
66. §. A közszállítások • 502
249. A fogyasztás ellenőrzésének fontossága. — 250. A közszállítások fogalma és kifejlődése. — 251. A közszállítások szabályozása Magyarországon. — 252. A Közszállítási Szabályzat főbb rendelkezései.
67. §. A középítkezések 509
253. Épületek tervezése és kivitelezése.
68. §. A közigazgatás technikai segédeszközei 512
254. Az irodatechnika jelentősége. — 255. A munkamódok és munkaeszközök. — 256. A grafikonok. — 257. Irodabútorok. — 258. A gépkocsi szerepe.
111. RÉSZ.
A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE
VIII. FEJEZET. AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE.
69. §. Kormányzás és közigazgatás 519
259. A kormányzás fogalma.
70. §. A szervi és szakirányú működés 523
260. A kétféle működés megkülönböztetése.
71. §. A szakirányú közigazgatás áttekintése 525
261. A szakirányú igazgatás feladatkörei.
72. §. Az általános igazgatás 527
262. Az általános, vagy szervi igazgatás tartalma.
73. §. A közigazgatási vezérkar 528
263. A közigazgatási vezérkar fogalma. — 264. A vezérkar szervezete és jogállása. — 265. A közigazgatási vezérkar a megvalósulás útján.
74. §. A tervezés 535
266. A tervezés fogalma. — 267. A tervezés eddigi példái.
75. §. A szervezés 539
268. A szervezés fogalma. — 269. A szervezés a közigazgatásban.
76. §. A parancsolás. A vezetés 541
270. A parancsadás szerepe. — 271. A jogszabályalkotás.
77. §. Az összhang biztosítása 544
272. Az összhang biztosításának fogalma. — 273. A főnöki kar szerepe.
78. §. Az ellenőrzés 547
274. Az ellenőrzés fogalma.
79. §. Az ügyintézés 548
275. Az ügyintézés fogalma. — 276. Az ügyvitel. — 277. Az ügyvitel elbírálása.
80. §. Az ügykezelés 556
278. Az ügykezelés fogalma. — 279. Az ügykezelés fontosabb mozzanatai.
81. §. A rendészet 561
280. A rendészet fogalma. — 281. A rendészet feladatai. — 282. A rendőri hatalom korlátai. — 283. A rendészet eszközei. — 284. A rendőri engedély. — 285. A rendészet szerepének változása.
82. §. Pénzügyi közigazgatás 573
286. A pénzügyi közigazgatás jellemzése. — 287. A közteherviselési kötelezettség. — 288. A pénzügyi jogszabályok. — 289. A magyar közszolgáltatások. — 290. A pénzügyi közigazgatás eredményessége.
IX. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS JOGI RENDJE
83. §. A jog szerepe a közigazgatásban 579
291. A közigazgatás és a jog viszonya. — 292. A közigazgatástani és közigazgatási jogi szempont. — 293. A közigazgatás jogi szabályozásának foka. A szabad belátás.
84. §. A közigazgatási jog forrásai 582
294. A közigazgatási jog forrásai. — 295. A jogforrások hierarchiája. —
296. A szokásjog a közigazgatásban.
85. §. A közigazgatási aktusok 586
297. A közigazgatás aktusainak sokfélesége. — 298. A közigazgatás ténykedéseinek csoportosítása. — 299. A közigazgatási jogi aktus.
86. §. A közigazgatási eljárás 592
300. A közigazgatási eljárás fogalma. — 301. A fontosabb különleges közigazgatási eljárások. — 302. Az általános közigazgatási eljárás. —
303. Egységes eljárási jogunk kezdetei.
87. §. A közigazgatás határozatai 609
304. A közigazgatási határozatok fajai. — 305. Különleges közigazgatási határozatok. — 306. A közigazgatási határozat tartalmi kellékei. —
307. A kihirdetés.
88. §. A közigazgatási jogorvoslatok. A jogerő 612
308. A jogorvoslatok célja. — 309. Jogorvoslati jogunk főbb elvei. —
310. A közigazgatási határozatok módosítása egyéb jogcímeken.
311. A semmis hatósági aktus. — 312. A közigazgatási határozatok jogereje.
89. §. A közigazgatási bíráskodás 622
313. A közigazgatási bíráskodás története. — 314. A közigazgatási bíráskodás fogalma. — 315. A magyar közigazgatási bíróság.
90. §. A közigazgatási kényszer. Az elévülés 633
316. A végrehajtás. — 317. Az elévülés.
BEFEJEZÉS
91. §. A jövő fejlődés iránya 637
318. A mű rendszerének áttekintése. — 319. A közigazgatás reformjának elkerülhetetlensége. — 320. Közigazgatás és alkotmány.
MUTATÓK
Névmutató 643
Tárgymutató 646
Jogszabálymutató 668
AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. Nagyobb szervezet sematikus képe 11
2. összhangbiztosftás koordináló szerv útján 21
3. A magyar közigazgatás ma működű intézményeinek létesülési ideje 68
4. Az állami alkalmazottak megoszlása és számának növekedése 70
5. A Budapest székesfőváros szolgálatában álló összes személyzet létszáma 70
6. A magyar közigazgatás szervezeti egységei 199
7. A társadalomjóléti köztestületek áttekintése 245
8. A vármegyék fontosabb adatai 267
9. A törvényhatóságok és községek beosztása 302
10. A magyar városok lakosságának foglalkozási összetétele 332 és 675
11. A magyar városok fontosabb adatai 333—334
12. Probst-féle minősítési lap 437—438
13. Az állami és egyéb közszolgáltatások aránya az 1939. évben 454
14. Az állami költségvetés előirányzata az 1942. évre 466
15. Az 1942. évre előirányzott kiadások természetük szerinti csoportosításban 467
16. Az ügyintézési mozzanatok jelkulcsa 551
17. Az útiszámlák intézésének ügymenete a kereskedelem- és közlekedésügyi
minisztériumban 552
18. Több hatóságot megjáró ügy ügymenete 553
19. A budapesti magánépítkezési ügyek inlézésének ügymenete 554
20. Tájékoztató központ beiktatásának előnye 555
A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. Magyarország népsürüségi térképe 152 és 155
2. A népesség fejlődése 152 és 159
3. A népesség nemzetiségi megoszlása
4. A népesség vallási megoszlása
5. A népesség foglalkozási megoszlása és 168
6. Az összes művelési ágak átlagos kataszteri tiszta jövedelmének földrajzi
megoszlása 163 és 168
7. A magyar közigazgatás szervezetének vázlata A kötet
8. A magyar érdekképviseleti szenek áttekintése 246 és 248
9. A községek szervezeti megoszlása 320 és 32o
10. A községek nagysága és a település jellege 320 cs 32o
11. A közszolgálali alkalmazottak illetményeinek rendszert- 408 és 409

Témakörök