Magyar Kórus 1948. február

Előszó

Évfordulók 1948-ban

Számunkra - akik az Egyház zenéjével foglalatoskodunk - különösen fontos az új esztendő napjainak gondos áttanulmányozása. A változó ünnepek, ütközések; a vízkereszt- és pünkösd utáni vasárnapok számai; nagyböjt, advent... mindmegannyi fontos állomás, amelyekre gondos és szorgalmas előkészület szükséges. Isten segítsége nélkül nem tudnánk elvégezni a boldognak kívánt új év sok-sok munkájának ránk eső részét. Ha terveinkben, vágyainkban, gyarló gyengeségünk csüggedésre késztet, - különös kegyelemből - kigyulladnak a mult lámpásai, hogy megvilágítsák a jövő, az év homályos és sötét foltjait, amelyekre lelkünk erejéből már nem jut fény...
Csodálatos fényforrások ezek, amelyek sohasem gyengülnek és sohasem apadnak el. Isteni szikra gyújtotta őket lángra és lobogásuk örökkévaló...
Emlékezzünk!
348-ban született Hispániában Aurelius Prndentius Clemens (f cca. 410), az ókeresztény himnuszköltők egyik legnagyobbja. Ragyogó himnuszaiból a breviáriumban is találunk néhányat.
1048-ban halt meg Berno, a reichenaui énekiskola apátja. „Prologus in tonarium" és „Tonarius" című munkájában a gregorián dallamok egy részének hangnemi hovatartozását állapította meg. Ugyanebben az évben halt meg Wipo, II. Konrád német-római császár, majd III. Henrik udvari káplánja; a Victimae Paschali szekvencia szerzője.
1498-ban az egyházi zenére nézve is nagyjelentőségű nyomdatechnikai újítás történt. Ottaviano de Petrucci (1466-1539) feltalálta a szedhető típusú hangjegynyomást. Az első mű, amelyet készítettek, énekkari gyűjtemény volt: flamand mesterek három- és négyszólamú művei.
1548-ban halt meg Eleazar Genet, más néven Carpentras (szül.: 1475), II. Gyula, VII. Kelemen pápa és XII. Lajos francia király udvari énekese; X. Leó pápa karnagya; kanonok, nagyprépost, később püspök, komponista és híres ellenpontozó mester. Miséket, himnuszokat, Magnificatot, háromszólamú motettákat, lamentációkat írt. Ez utóbbiak sokáig szerepeltek a Szent Péter Bazilika egyházzenei műsorán.
1598-ban új zenei műfajt alkotott Claudio Merulo (Merlotti, 1533-1604). Az akkor új zenei műfajt orgonistáink ma már jól ismerik. Neve: Toccata. Merulo, a hangszeres zene egyik kezdeményezője, a velencei Szent Márk-templom híres művészorgonistája, Willaert és Donáti tanítványa volt. Mint zeneműkiadót és mint orgonaépítőt is jól ismerték. Vissza