Magyar Könyvészet 1945-1960.

Előszó

Hazai térképtermésünkről a legrégebbi időktől napjainkig összefoglaló bibliográfiai rendszerrel nem rendelkezünk. Külföldi államok jelentős anyagi áldozatot hoznak, hogy nemzeti kultúrájuk eredményeiről, a történelmi múlt egyes szakaszait is összefoglaló retrospektív nemzeti bibliográfiai rendszert hozzanak létre, illetve a jelentkező hiányokat pótolják. A fejlődés eredményeként a nemzeti könyvtárakra hárul ennek a feladatnak elvégzése, mivel a kötelespéldányok beszolgáltatása következtében a nemzeti könyvtárak rendelkeznek a lehető legteljesebb gyűjteménnyel. Hazánkban - a törvényes rendelkezések értelmében - az Országos Széchényi Könyvtár, mint nemzeti könyvtár látja el ezt a feladatot.
1961-től a megjelenő térképek megtalálhatók a "Magyar Könyvészet" éves köteteinek 912 Térképek e. fejezetében. A régebbi időkre vonatkozóan azonban csak az 1936-1940. években megjelent térképekről készült összefoglaló bibliográfia, amely dr. Nagy Júlia szerkesztésében 1942-ben jelent meg a Könyvtár kiadványaként.
Az Országos Széchényi Könyvtár által most megjelentetett „Magyar Könyvészet 1945- 1960" c. tizenhat évet felölelő nagy bibliográfiai kiadvány van hivatva megnyitni a retrospektív nemzeti bibliográfiák új sorát. A kiadvány I-V. kötete a Magyarországon nyomtatott könyvek szakosított jegyzékét tartalmazza. A jelen kötet ugyanezen időszak térképtermését foglalja össze.
Kultúrpolitikai megfontolás alapján a Könyvtár elsőnek a népi demokratikus korszak termésének közreadása mellett döntött. Az 1960-as év gyakorlati meggondolás eredményeként lett határkő.
A térképbibliográfia célja hármas. Elsősorban összefoglaló képet kíván nyújtani a megadott időszak magyar térképterméséről. Másodsorban alapul kíván szolgálni a térképtörténeti kutatásoknak. Harmadsorban forrásanyagot szolgáltat részben a további bibliográfiai munkákhoz. részben a gyakorlati kartográfiának.
A térképbibliográfia magába foglalja a Magyarországon 1945-1960. években polgári célra, önálló jelleggel nyomtatásban megjelent térképek és atlaszok címleírásait. Nem tartalmazza ezen időszak katonai jellegű térképeit, valamint a könyvekben, folyóiratokban mellékletként megjelent térképeket. 620 mű címe került felsorolásra.
A címanyag gyűjtése az Országos Széchényi Könyvtár kötelespéldány-térképei alapján történt. A lehető teljesség elérése végett kiegészült az ELTE Földrajzi Tanszéke, a MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Magyar Földrajzi Társaság és a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára térképgyűjteményei alapján.
Általában minden bibliográfia merev felépítésű. A szerkesztő művészetén múlik, hogy ezt a merevséget az anyag elrendezése folytán sikerül-e kiküszöbölni. Részletes szabályok a térképbibliográfia felépítésére vonatkozólag sem hazánkban, sem külföldön nincsenek. A szakterület legkorszerűbb rendszereinek összehasonlítása alapján, valamint figyelembe véve azt a gyakorlati tényt, hogy a térképek használói legtöbbször bizonyos területre vonatkozó térképeket keresnek, a bibliográfia szerkezeti felépítéséhez alapul a területi elvet választottuk, amely földrajzi szempontból áttekinthetővé teszi a közölt címanyagot. A térképek a legnagyobb területi egységből haladnak a legkisebb felé. (Világtérképek. Világrészek. Világrészeken belül következnek az országok, országrészek, majd a megyék, végül a városok térképei.) Az atlaszok különálló fejezetet alkotnak a bibliográfiában. Vissza