| Bevezetés | 5 |
| Szerző a könyvéről | 7 |
| Időmértékes verselésünk 1945 után | |
| Az antik típusú időmértékes rendszerben született versek | 11 |
| Hagyományos és egyedi jambikus formák | 24 |
| Egyéb időmértékes formák | 29 |
| A ritka ionicus a maiore | 34 |
| Solalkotó kólonok | 34 |
| A megújított klasszikus formák | 39 |
| A sorozatos ismétlődés | 40 |
| A leoninus | 43 |
| Aki megkísérli a (majdnem) lehetetlent | 45 |
| A nem antik eredetű, időmértékes strófaformák | 46 |
| Szellemidéző versformák | 56 |
| Szeszélyből nyúl-e a költő a versformához? | 63 |
| Ütemhangsúlyos verselésünk 1945 után | |
| Mit jelent az "ütemhangsúlyos vers" fogalma? | 69 |
| Történelem és nemzeti versidom | 70 |
| És mégis... | 75 |
| Az "ősi" vagyis felező nyolcas | 75 |
| A felező tizenkettes | 84 |
| Az úgynevezett "nyolcas-hetes" periódus | 90 |
| A hétszótagú sor | 97 |
| A hatszótagú sor | 101 |
| Hétszótagú és hatszótagú sorok kapcsolatai | 105 |
| Kitérő: a nyolcas-hatos periódus | 108 |
| A Balassi-strófa | 108 |
| A négyes-hatos ütemekből álló sor: névtelen szellemidézés | 110 |
| A kanásztánc vagy toborzóritmus | 113 |
| Tízszótagú sorok | 113 |
| Tizenegyszótagos sorok | 116 |
| Tizenegy és tízszótagos sorok kapcsolatai | 118 |
| Kitérő: az ötszótagú sor | 119 |
| A kétütemű, kilencszótagos sor | 120 |
| Egyedi szerkezetek | 123 |
| "A költő azt akarja mondani..." | 126 |
| Rövid és hosszú ütemek: gyorsaság-lassúság | 127 |
| Funkcionális ritmuszökkentések | 131 |
| Funkcionális ritmusváltások | 133 |
| Az ütemmozaik-technika: szabadság és kötöttség határán | 135 |
| Szimultán verselésünk 1945 után | |
| Essünk túl a nehezén! | 141 |
| Az alapvetően időmértékes szimultán versek ritmusai | 154 |
| A szimultán ambroziánus | 155 |
| Halljuk-e vagy sem a szimultán ambroziánus ritmusát? | 162 |
| Ambroziánussal alkotott periódusok | 167 |
| Hallunk-e hangsúlyos ütemeket, avagy lehet-e szimultán a szapphói strófa? | 170 |
| Lehet-e szimultán az alkaioszi strófa? | 176 |
| A szimultán aszklépiadészi strófa: együtt a pap és a papné? | 182 |
| Egy szimultánná tévő, ámde "megjegyezhetetlen" fogalom, a penthémimerész | 186 |
| Trochaikus szimultán verselésünk | 199 |
| A krétikus mint szimultán ritmustényező | 206 |
| Az adóniszi kólon mint szimultán ritmustényező | 214 |
| A choriambus mint szimultán ritmustényező | 224 |
| A jónikus mint szimultán ritmustényező | 229 |
| Piros rózsa, fehér rózsa... | 236 |
| Felező tizenkettes reiziánussal | 237 |
| Régi elemek új kapcsolatai szimultán ritmusban | 239 |
| A hagsúlyváltó szimultán vers | 249 |
| Piros rózsa, fehér rózsa - kevert ritmus | 252 |
| Átszíneződés, átmeneti formák - útban a szabadvers felé | 256 |
| Szimultán ritmusegységek a szabadversben | 259 |
| Miért írnak a magyar költők szimultán verset? | 268 |
| Hódolat Weöres Sándornak | |
| Miből szövik a Rongyszőnyeget? | 274 |
| Az egyszótagos ritmusegységek | 274 |
| Két- és háromszótagos ritmusegységek | 277 |
| A négyszótagos ritmusegységek | 283 |
| Hogyan szövik a Rongyszőnyeget? | 289 |
| Mi van a szőnyeg belsejében? | 292 |
| Megnövelt szótagszámok - nagyobb ornamensek | 292 |
| Melléktéma zenére | 295 |
| A sorok szótagszámának növelése az ütemszám növelésével | 296 |
| A sorok szótagszámának növelése egyedi kólonokal | 296 |
| A wilamowitziánus-jellegű kólonok | 299 |
| Keleti vagy európai szövésű a szőnyeg? | 301 |
| Ritmus és tartalom | 311 |
| Perújrafelvétel | 317 |
| A tündér-motívum | 318 |
| Az ember a természetben-motívum | 320 |
| Az ellentétpárok motívuma | 326 |
| A kozmikus lény motívuma | 332 |
| et consummatum est..... | 341 |
| Függelék: a kötetben szereplő időmértékes fogalmak neve és képletei | |
| Név- és versmutató | |
| Tartalom | |
Folytatás Microsoft-tal