| 1. KÖTET/AZ ÁRPÁDOK VILÁGA - MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET A KEZDETEKTŐL 1301-IG (1999) | |
| Történelem | |
| Őstörténet / Szentpéteri József | 7 |
| A magyarság eredete | 7 |
| Az önállósodás útján | 10 |
| Levédia és Etelköz | 12 |
| A honfoglalás kora / Szentpéteri József | 19 |
| A társadalom felépítése | 19 |
| Letelepedés, "kalandozások" | 22 |
| Az államszervezés kora / Farkas Andrea | 31 |
| Géza nagyfejedelem | 31 |
| István király uralkodása | 35 |
| Támadások az új rend ellen | 41 |
| Trónviszályok és konszolidáció / Zsoldos Attila | 45 |
| A trónviszályok kezdetei | 45 |
| A király és a hercegek | 51 |
| Konszolidáció a 11-12. század fordulóján | 55 |
| A korai királyság utolsó évtizedei / Zsoldos Attila | 59 |
| Aktivizálódó külpolitika | 59 |
| Bizánc árnyékában | 60 |
| Virágkor a 12. század végén | 62 |
| A tatárjárás kora / Zsoldos Attila | 65 |
| Az új berendezkedés | 65 |
| Az Aranybullák | 67 |
| A konzervatív fordulat | 69 |
| A katasztrófa | 70 |
| Az ország újjépítése | 72 |
| Az utolsó Árpádok / Zsoldos Attila | 77 |
| A bárók és familiárisaik | 77 |
| A "kun" László király | 79 |
| A korai rendiség | 81 |
| A magyar nyelv | |
| Nyelvünk régmúltja / Szakács Margit | 131 |
| Nyelvtörténeti bevezetés | 131 |
| Előmagyar kor | 132 |
| Ősmagyar kor | 133 |
| A korai ómagyar kor nyelvi emlékei / S. Hámori Antónia | 136 |
| Nyelvi szórványok | 137 |
| A szövegemlékek | 140 |
| A glosszák | 143 |
| A kor nyelvi rendszere / S. Hámori Antónia | 144 |
| A szókészlet | 144 |
| A nyelvtani rendszer | 145 |
| Irodalom | |
| Irodalmunk kezdetei | 153 |
| A szájhagyományozás emlékei / Szakács Margit | 153 |
| Az irodalom születése Magyarországon / Szovák Kornél | 163 |
| Külső feltételek / Szovák Kornél | 165 |
| A hordozó közeg: a nyelv | 165 |
| Az iskolázás | 167 |
| Könyvek és könyvtárak | 171 |
| A közönség és az alkotás helyszínei | 173 |
| Tartalmi jellemzők / Szovák Kornél | 174 |
| Az alkotás szintjei | 174 |
| A művek tartalmi besorolása | 174 |
| Az irodalom korszakai | 176 |
| Az Árpád-kori irodalom hagyományozódása | 177 |
| A szerzők / Szovák Kornél | 180 |
| Nevesek és névtelenek | 180 |
| Külföldiek Magyarországon - magyarok külföldön | 182 |
| A művek / Szovák Kornél | 185 |
| A jogi írásbeliség | 185 |
| A műfajok | 186 |
| A történetírás | 193 |
| Művészetek | |
| Művészettörténet / Szentpéteri József-Kerny Terézia | 233 |
| A honfoglalás kor művészete | 233 |
| A Szent István-kori művészet | 236 |
| Román kor | 247 |
| Korai gótika | 258 |
| Zenetörténet / Mezei János | 260 |
| Őstörténetünk zeneisége | 260 |
| A keresztény zenekultúra | 263 |
| Liturgia és zenei alapvetés | 264 |
| Kottás forrásaink és a magyar kottaírás | 265 |
| Újabb zenei hatások | 266 |
| Kolostori zeneélet | 266 |
| Világi zeneélet és népzene | 268 |
| Tánctörténet / Felföldi László | 269 |
| Őstörténeti vonatkozások | 269 |
| Az Árpád-kor táncművészete | 271 |
| Hitvilág és egyháztörténet | |
| Hit és vallás | 281 |
| A pogány magyarok hitvilága / Pokorny Péter | 281 |
| A keresztény térítés kezdetei / Csikhon Judit | 284 |
| Szent István öröksége / Szovák Kornél | 288 |
| Soknyelvű, sokszokású ország | 288 |
| Az első örökösök | 291 |
| A hit megszilárdulása | 292 |
| Császár és pápa közt / Szovák Kornél | 294 |
| Kálmán és az egyházi reform | 294 |
| A szerzetesek évszázada | 295 |
| Az egyházszervezet | 299 |
| A pápaság árnyékában / Szovák Kornél | 300 |
| Új szerzetesrendek | 300 |
| Legátusok Magyarországon | 301 |
| Egyház és társadalom az Árpád-kor végén | 302 |
| Táj és nép | |
| Történeti földrajz / Pokorny Péter | 309 |
| Természetföldrajzi bevezetés | 309 |
| Az ezredforduló Kárpát-medencéje | 310 |
| A magyar királyság és szomszédai / Zsoldos Attila | 312 |
| Az ország képe | 312 |
| A szomszédok | 315 |
| Az ország igazgatása / Zsoldos Attila | 317 |
| Az udvar és az ispánságok | 317 |
| A megye intézménye | 318 |
| A tartományok | 320 |
| Az ország nem magyar lakói / Zsoldos Attila | 321 |
| A keleti jövevények | 321 |
| A nyugati bevándorlók | 323 |
| Életmód | |
| Honfoglalás kori gazdálkodás / Jóni Sándor | 329 |
| Állattenyésztés | 329 |
| Vadászat és halászat | 332 |
| Földművelés és gyűjtögetés | 333 |
| Kézművesség | 333 |
| Árpád-kori gazdaság | 337 |
| Mezőgazdaság / Tringli István | 337 |
| Kézművesség / Takács Miklós | 338 |
| Pénz és kereskedelem / Zsoldos Attila | 342 |
| Település és lakóhely | 346 |
| Honfoglalás kori viszonyok / Szentpéteri József | 346 |
| Középkori településtörténet / Zsoldos Attila-Takács Miklós-Siklósi Gyula | 347 |
| Árpád-kori társadalom / Zsoldos Attila | 358 |
| Szabadok és szolgák | 358 |
| A nemesség és a kötött szabadság | 358 |
| A szolgálónépek világa | 360 |
| A királyi szerviensek és nemesek | 362 |
| A jobbágyparasztság kialakulása | 363 |
| Mindennapi élet | 364 |
| Nemek közötti munkamegosztás / Csikhon Judit-Jóni Sándor | 364 |
| Honfoglalás kori ruházkodás / Szentpéteri József | 365 |
| Árpád-kori viselet és fegyverzet / Csukovits Enikó-Kovács László | 366 |
| Kitekintés / Zsoldos Attila | 376 |
| Időrend | 383 |
| Irodalom | 401 |
| A képek jegyzéke | 417 |
| Névmutató | 433 |
| 2. KÖTET/LOVAGKOR ÉS RENESZÁNSZ - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1301-1526 (1999) | |
| Történelem / Tringli István | |
| Politikatörténet | 7 |
| Az Anjouk és Zsigmond uralkodása | 7 |
| I. Károly | 7 |
| Nagy Lajos | 22 |
| Zsigmond | 35 |
| A Hunyadiak és a Jagellók | 45 |
| Az első Habsburg a magyar trónon: V. Albert | 45 |
| A zavaros idők és V. László uralkodása | 49 |
| Hunyadi Mátyás | 58 |
| A Jagelló-kor | 68 |
| Társadalomtörténet | 80 |
| Az ország lakói | 80 |
| Egységesülő nemesség és jobbágyság | 81 |
| Városok - városlakók | 92 |
| Nyelvtörténet: S. Hámori Antónia | |
| A középső ómagyar kor | 103 |
| A kor nyelvi jellemzése | 103 |
| Egyházi tárgyú nyelvemlékek | 104 |
| Világi tárgyú emlékek | 107 |
| A szókészlet | 108 |
| A nyelvtani rendszer | 109 |
| A kései ómagyar kor | 112 |
| A kor nyelvi jellemzése | 112 |
| A kódexek | 113 |
| Glosszák, szójegyzékek | 121 |
| Eredeti magyar szövegek | 122 |
| A szókészlet | 123 |
| A nyelvtani rendszer | 125 |
| Irodalomtörténet | |
| Az Anjou- és Zsigmond-kor | 135 |
| Műveltségi viszonyok / Szovák Kornél | 135 |
| A nyelv | 135 |
| Szóbeliség és laikus irodalom | 136 |
| Az írástudás kiterjedése: az írásbeliség laicizálódása | 137 |
| Könyvek és könyvtárak | 138 |
| Szerzők, műfajok, művek / Szovák Kornél | 139 |
| Az Anjou-kori történetírás emlékei | 140 |
| A vallásos irodalom | 144 |
| Az írásbeliség: oklevelek, levelek, formuláskönyvek | 147 |
| A kötészet | 148 |
| A Hunyadiak és a Jagellók kora | 150 |
| Latin nyelvű irodalom / Szovák Kornél | 150 |
| A történeti irodalom | 151 |
| Jogi irodalom és írásbeliség | 153 |
| A föld- és néprajz | 154 |
| Teológiai irodalom | 155 |
| Az értekező és líra-irodalom | 157 |
| Magyar nyelvű irodalom / Madas Edit | 158 |
| A magyar nyelvű kolostori irodalom felvirágzása | 158 |
| Kódexek, műfajok, művek | 163 |
| Humanista irodalom / Pajorin Klára | 168 |
| A magyarországi humanizmus megjelenése | 168 |
| Vitéz János és Janus Pannonius | 169 |
| Mátyás király és a humanista műveltség | 173 |
| A Jagelló-kori humanista irodalom | 175 |
| Művészetek | |
| Művészettörténet / Buzás Gergely | 227 |
| A korai Anjou-kor művészete (1300-1350) | 227 |
| Építészet | 227 |
| Képzőművészet | 231 |
| A kései Anjou-kor művészete (1350-1400) | 233 |
| Építészet | 234 |
| Képzőművészet | 236 |
| Késő Zsigmond-kori művészet (1400-1437) | 239 |
| Építészet | 239 |
| Képzőművészet | 242 |
| Magyarország művészete 1437-1476 között | 245 |
| Építészet | 245 |
| Képzőművészet | 249 |
| Magyarország művészete 1476-1526 között | 251 |
| Építészet | 251 |
| Képzőművészet | 258 |
| Zenetörténet / Mezei János | 264 |
| A zenei élet feltételei a 14. században | 264 |
| Zene a 15. század elejétől Mohácsig | 268 |
| Tánctörténet / Felföldi László | 275 |
| Európai és magyar tánckultúra | 275 |
| Kora reneszánsz táncok Európában | 278 |
| Korabeli táncok Magyarországon | 280 |
| Egyháztörténet / Rácz György | |
| Kapcsolat a szentszékkel (1301-1437) | 289 |
| Gyengülő pápaság - erősödő királyság | 289 |
| Magyarország és a nyugati egyházszakadás | 292 |
| Egyházi társadalom (1301-1437) | 294 |
| A főpapok, az egyházi középréteg és az alsópapság | 294 |
| A szerzetesség átalakulása | 296 |
| Egyház és társadalom (1301-1437) | 299 |
| Keresztény mindennapok | 299 |
| Az egyházszervezet bővülése | 300 |
| A politizáló egyház - az egyház és a politika (1437-1526) | 303 |
| Erősödő főkegyúri jog | 303 |
| A prelátusok a politikában | 305 |
| A társadalmat szolgáló egyház (1437-1526) | 308 |
| A világi szolgálat terei | 308 |
| Monasztikus, remete- és koldulórendek | 312 |
| Az apácák | 316 |
| Búcsú, zarándoklat / Csukovits Enikő | 316 |
| A katolikus egyházon kívüliek (1437-1526) | 319 |
| Zsidók | 319 |
| Görögkeletiek | 319 |
| Népi vallásosság / Csukovits Enikő | 320 |
| Táj és nép | |
| Szomszédok, tartományok, etnikumok / Tringli István | 329 |
| Szomszédos országok és tartományok | 329 |
| Nemzetiségek és kiváltságolt népelemek | 333 |
| Az ország kormányzata / Tringli István | 336 |
| A király | 336 |
| A Szent Korona-tan | 337 |
| Helyi igazgatás, megyék és székek | 337 |
| Királyi székhely és főváros | 340 |
| A királyi tanács | 342 |
| Az országgyűlés | 343 |
| A nádor és a törvénykezés | 344 |
| Kancellária és kincstár | 345 |
| A hiteleshelyek | 345 |
| A törvények és a Hármaskönyv | 346 |
| Település és lakóhely / Siklósi Gyula | 348 |
| Városok | 348 |
| Várak | 357 |
| Kolostorok | 358 |
| Falvak | 361 |
| Életmód | |
| Gazdaság és gazdálkodás / Tringli István | 365 |
| Földművelés | 365 |
| Állattenyésztés, halászat, malmok | 366 |
| Bányászat, pénzverés, adók | 367 |
| Kézművesség, kereskedelem | 371 |
| A középkori "államháztartás" elemei | 373 |
| Foglalkozások / Siklósi Gyula | 375 |
| Iskolázás | 381 |
| Az iskolázás az Anjou- és Zsigmond-korban / Szovák Kornél | 381 |
| Művelődés a Hunyadiak és a Jagellók korában / Csukovits Enikő | 382 |
| Mindennapi élet / Csukovits Enikő | 386 |
| Ünnepek és hétköznapok | 386 |
| Férfiviselet a 14. században | 387 |
| A 15. századi férfiak öltözködése | 391 |
| A női viselet változása | 394 |
| Ékszerek és kincsleletek | 397 |
| Lakberendezés, bútorok | 400 |
| Háztartási felszerelések | 403 |
| Kitekintés / Tringli István | 406 |
| Időrend | 409 |
| Irodalom | 419 |
| A képek jegyzéke | 432 |
| Név- és tárgymutató | 449 |
| 3. KÖTET/SZULTÁN ÉS CSÁSZÁR BIRODALMÁBAN - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790 (2000) | |
| TÖRTÉNELEM | |
| Politika és hadügy a török korban (1526-1699) - Fodor Pál, Oborni Teréz, Pálffy Géza | 7 |
| Két világbirodalom határán | 7 |
| A három részre szakadt ország (1526-1566) | 9 |
| "Háborús békeévek" (1566-1591) | 15 |
| Magyarország első modern háborúja (1591-1606) | 23 |
| A lassú romlás fél évszázada (1606-1663) | 30 |
| A kiútkeresés és felszabadulás (1663-1699) | 37 |
| Az újjászülető Magyarország | 45 |
| Politika és hadügy a Habsburg-uralom idején (1599-1790) - Kalmár János - Ifj. Barta János | 48 |
| Az általános elégedetlenség okai | 48 |
| A Rákóczi-szabadságharc | 49 |
| A szatmári megállapodás értékelése | 53 |
| Az ország politikai beillesztése a Habsburg Birodalomba | 53 |
| Mária Terézia a politika színterén | 57 |
| A háborús politika negyedszázada (1740-1765) | 59 |
| Társalkodás II. Józseffel (1765-1780) | 65 |
| II. József egyeduralma (1780-1790) | 66 |
| Az ország kormányzása (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz | 72 |
| A királyi Magyarország berendezkedése | 72 |
| Az Erdélyi Fejedelemség kormányzása | 78 |
| A török tartomány igazgatása | 79 |
| Az orszgá kormányzása (1699-1790) - Szántay Antal | 82 |
| A központi és a rendi kormányzat | 82 |
| Magyarország a Habsburg Monarchiában | 83 |
| Bécsi kormányhivatalok | 84 |
| Országos kormányhivatalok | 84 |
| Kamarai és hadügyi igazgatás | 85 |
| Társadalomtörténet (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza | 86 |
| A királyi Magyarország társadalma | 86 |
| Társadalmi rétegződés az Erdélyi Fejedelemségben | 90 |
| A Hódoltság társadalmi viszonyai | 92 |
| Társadalomtörténet (1699-1790 - ifj. Barta János) | 95 |
| A társadalom szerkezete | 95 |
| Birtokosok, nemesek | 95 |
| Jobbágyok, parasztok | 99 |
| Városlakók, polgárok | 102 |
| NYELVTÖRTÉNET | |
| A középmagyar kor első fele - Uhl Gabriella | 111 |
| A kor nyelvi jellemzése | 111 |
| A kor nyelvi rendszere | 117 |
| Török jövevényszavak - Kakuk Zsuzsa | 120 |
| Nyelvtörténeti áttekintés | 120 |
| Török eredetű szókincsünk | 122 |
| A középmagyar kor második fele - Uhl Gabriella | 129 |
| A kor nyelvi jellemzése | 129 |
| II. József nyelvrendszere | 129 |
| A nyelvújítás előkészítése - Uhl Gabriella | 130 |
| Szótárak, helyesírási útmutatók | 130 |
| A 18. századi nyelvállapot jellemzése | 131 |
| Művelődési és nyelvművelési programok | 132 |
| A tudományos nyelv megújítása | 133 |
| Elképzelések a magyar nyelv eredetéről | 133 |
| IRODALOMTÖRTÉNET | |
| Magyar nyelvű irodalom (1526-1690) - Ács Pál - Székely Júlia | 137 |
| Az irodalmi élet kereteinek átalakulása 1526 után | 137 |
| A könyvnyomtatás | 138 |
| A magyar erazmisták | 141 |
| A magyar irodalom a reformáció szolgálatában | 142 |
| Közköltészet, népi kultúra | 146 |
| Elitköltészet, udvari kutúra | 149 |
| A hódoltság török irodalma - Sudár Balázs | 160 |
| A török irodalomtörténet rétegei | 160 |
| A népköltészet | 160 |
| Az ásik-költészet | 160 |
| Díván-irodalom | 162 |
| A késő barokk kor magyar irodalma (1690-1772) - Ács Pál - Székely Júlia | 165 |
| Az irodalmi élet szintjei és színterei | 165 |
| Világi próza | 169 |
| Egyházi és kegyességi irodalom | 173 |
| A magyar irodalomtudomány kezdetei | 176 |
| Színház az iskolákban | 178 |
| Közösségi költészet és nemzeti propaganda | 178 |
| A rokokó irodalom | 180 |
| A magyar irodalom a felvilágosodás korában (1750-1790) - Mezei Márta | 182 |
| Az irodalom fejlődésének jellegzetességei | 182 |
| A felvilágosodás főbb eszméi | 182 |
| Az irodalom fogalma, klasszicizmus | 183 |
| Műnemek: dráma, epika, líra | 183 |
| Bessenyei György | 184 |
| A felvilágosodott líra Orczy Lőrinc és Barcsay Ábrahám műveiben | 185 |
| Az 1780-as évek | 186 |
| A klasszikus triász | 188 |
| MŰVÉSZETEK | |
| Művészettörténet (1526-1699) - Mikó Árpád | 221 |
| Bevezetés | 221 |
| A művészeti élet keretei - udvarok, mecénások | 222 |
| Könyvművészet | 226 |
| Festészet | 227 |
| Szobrászat | 233 |
| Építészet | 234 |
| Iparművészet | 242 |
| Művészettörténet (1699-1790) - Jernyei Kiss János | 243 |
| Bevezetés | 243 |
| Templomok és kolostorok | 243 |
| Képzőművészet az egyház szolgálatában | 246 |
| Kastélyok, rezidenciák, barrok városkép | 250 |
| A világi képzőművészeti műfajai | 253 |
| Rokokó tendenciák | 255 |
| A felvilágosodás és a késő barokk | 257 |
| Zenetörténet (1526-1699) | 260 |
| Magyarország és Erdély zenetörténete - Király Péter - Papp Ágnes | 260 |
| A Hódoltság török zenéje - Sudár Balázs | 272 |
| Zenetörténet (1699-1790) | 276 |
| Műzenei kultúra - Sas Ágnes | 276 |
| Népzene - Tari Lujza | 286 |
| Tánctörténet - Felföldi László | 289 |
| Táncmesterek, tánckönyvek, táncok | 289 |
| A tánc sé az egyházak | 290 |
| Hajdútánc | 290 |
| Nyugat-európai táncok a magyar társaséletben | 290 |
| Keleti táncok Magyarországon | 291 |
| Tánckultúra a 18. századi Magyarországon | 292 |
| Tánc az arisztokrácia körében | 293 |
| A városi tánckultúra | 293 |
| A parasztság táncai | 293 |
| Katonatáncok | 294 |
| A "magyar tánc" a 18. században | 294 |
| EGYHÁZTÖRTÉNET | |
| Keresztény egyházak (1526-1699) - Molnár Antal | 297 |
| A reformáció Európában | 297 |
| A reformáció elterjedése Magyarországon (16. század) | 300 |
| Katolikus megújulás és ellenreformáció (17. század) | 306 |
| Katolikus reform, reformáció, ellenreformáció | 310 |
| Népi hiedelemvilág - Tomisa Ilona | 311 |
| Búcsújáró helyek | 311 |
| Zarándoklatok | 311 |
| Muszlim hitélet - Ágoston Gábor | 313 |
| Dzsámik, mecseetek, dervisrendek | 313 |
| Muszlim iskolák, muszlim művelődés | 314 |
| Vallások, egyházak (1699-1790) - Katus László | 315 |
| Felekezeti arányok a 18. században | 315 |
| Római katolikusok | 315 |
| Ortodoxok (görögkeletiek) | 324 |
| Protestánsok | 326 |
| Zsidók | 329 |
| Népi hitvilág - Tomisa Iloan | 330 |
| A katolikus hitélet fellendülése | 330 |
| A protestáns vallásosság jellemzői | 332 |
| TÁJ ÉS NÉP | |
| Természeti földrajz - Oborni Teréz - Szántay Antal | 337 |
| Szélsőséges jelenségek az időjárásban | 337 |
| Erdők, vizek és szántók | 338 |
| A háborúk okozta pusztulás | 338 |
| A kultúrtáj térnyerése | 339 |
| Népesség, etnikumok (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza | 341 |
| A népességszám változásai | 341 |
| Menekülés a falvakból | 342 |
| Etnikai átrendeződés | 342 |
| Románok Erdélyben | 343 |
| Szerbek, horvátok betelepedése | 343 |
| Szlovákok, németek, vlachok a Felvidéken | 344 |
| Törökök - délszlávok | 344 |
| Népesség, entikumok (1699-1790) - Katus László | 345 |
| A II. József-féle népszámlálás | 345 |
| Az etnikai viszonyok átalakulása | 345 |
| Bevándorlás | 346 |
| Belső vándormozgalom | 348 |
| A horvát és erdélyi szász rendi nemzet | 348 |
| A szerbek kiváltságai | 349 |
| A nem magyar népek társadalma | 350 |
| Nemzeti ébredési mozgalmak | 350 |
| Település és lakóhely (1526-1699) - Fodor Pál - Gerelyes Ibolya - Oborni Teréz - Pálffy Géza - Tomisa Ilona | 352 |
| Városok a kirláyi Magyarországon | 352 |
| Erdélyi városok | 354 |
| Városok a török Hódoltság területén | 355 |
| Szálláskertes települések | 356 |
| Oszmán-török építészet | 358 |
| Település és lakóhely (1699-1790) - Szántay Antal | 361 |
| Táj és település | 361 |
| Irtásfalvak, telepesfalvak, városok | 361 |
| Települések tipológiája | 363 |
| Gazdálkodás és telekforma | 363 |
| Udvar és ház | 365 |
| A népi építészet emlékei - Kocsis Gyula | 365 |
| ÉLETMÓD | |
| Gazdaság 81526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza | 369 |
| A királyi Magyarország gazdasága | 369 |
| Erdély gazdasága | 370 |
| A Hódoltság gazdasága | 372 |
| Kézművesség (1526-1699) | 375 |
| Magyar kézművessés - Tomisa Ilona | 375 |
| Török kézművesség - Gerelyes Ibolya | 381 |
| Gazdaság - gazdálkodás (1699-1790) - Kalmár János - Kocsis Gyula | 384 |
| Ipar, bányászat | 384 |
| Mezőgazdaság | 385 |
| Kereskedelem | 385 |
| Adóreform | 385 |
| Paraszti gazdálkodás | 386 |
| Iskolázás - Ács Pál - Székely Júlia | 389 |
| Oktatás a hódoltság kori Magyarországon | 389 |
| Iskolázás a 18. században | 392 |
| Mindennapi élet (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pállfy Géza | 398 |
| Családi élet | 398 |
| Életszínvonal a korabeli Magyarországon | 398 |
| Étkezési szokások | 399 |
| Öltözködés | 400 |
| Török-magyar párviadalok | 401 |
| Rabkereskedelem a török-magyar határ mentén | 401 |
| Török házak, otthonok | 402 |
| Török ételek és italok | 403 |
| Mindennapi élet (1699-1790) - Kalmár János - Kocsis Gyula | 404 |
| Háztartás a lakberendezés | 404 |
| Öltözködés | 406 |
| Étkezés | 408 |
| Kitekintés - ifj. Barta János | 416 |
| Időrend | 419 |
| Irodalom | 428 |
| A képek jegyzéke | 443 |
| Névmutató | 455 |
| 4. KÖTET/REFORMKOR ÉS KIEGYEZÉS - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 (2000) | |
| TÖRTÉNELEM | |
| A nemzetté válás kora (1790-1848) - Dobszay Tamás - Hermann Róbert | 7 |
| Válaszok a felvilágosodás és a nacionalizmsu kihívására | 7 |
| Magyarország a francia háborúk idején | 14 |
| Az abszolutizmus és a rendek (1812-1825) | 19 |
| A magyar liberalizmus születése | 25 |
| Küzdelmek a reformokért az 1840-es években | 32 |
| Polgári forradalom és szabadságharc (1848-1849) - Hermann Róbert | 40 |
| A forradalom és az átalakulás | 40 |
| A társadalmi átalakulás kérdései | 46 |
| Az önálló magyar hadsereg | 46 |
| Az első népképviseleti országgyűlés | 48 |
| Magyar belpolitika a szabadságharc időszakában | 49 |
| A magyar külpolitika és a nemzetiségi kérdés | 54 |
| A nagyhatalmak és a magyar szabadságharc | 58 |
| A szabadságharc katonai története | 60 |
| Az önkényuralom kora (1849-1867) - Fónagy Zoltán - Hermann Róbert | 72 |
| Zsarnokság és modernizáció | 72 |
| Az egységes birodalom vágyképe | 73 |
| A császári-királyi hadsereg 1849-1867 között | 74 |
| Magyarország betagolása a birodalomba | 74 |
| Polgári rend - szabadságjogok nélkül | 74 |
| A jobbágyfelszabadítás végrehajtása | 79 |
| Politikai hangulatviszonyok | 81 |
| Az emigráció | 83 |
| A nemzetiségek | 85 |
| Az 1859. évi hadjárat | 86 |
| Az önkényuralom megingása | 87 |
| Az 1866. évi hadjárat | 88 |
| A kiegyezés | 89 |
| Népesedési viszonyok - Fónagy Zoltán | 91 |
| Népességszám, népmozgalom | 91 |
| A század járványa: a kolera | 92 |
| Éhínségek | 93 |
| A felbomló rendi társadalom - Fónagy Zoltán | |
| A rendiség | 87 |
| A rendi szerkezet | 88 |
| A mágnások | 89 |
| A birtokos nemesség | 87 |
| A kisnemesség | 88 |
| A paraszti világ | 89 |
| Az úrbéres viszony válsága és megszűnése | 87 |
| A paraszti világ peremén | 88 |
| A régi polgárság | 89 |
| A modern polgárság kezdetei | 87 |
| Értelmiségiek, tisztviselők | 88 |
| A polgárság alatti rétegek | |
| NYELVTÖRTÉNET - DÖMÖTÖR ADRIENNA | |
| A nyelvújítás története | 129 |
| A nyelv dolga: közügy | 129 |
| Ortológus és ellenművek | 131 |
| Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő | 132 |
| A nyelvújítás győzelme után | 135 |
| Eredmények | 137 |
| A nyelvújítás módszerei | 138 |
| Az új szavak | 138 |
| Szóképzés | 139 |
| Szóelvonás | 139 |
| Szóösszetétel | 140 |
| Elavult szavak felújítása | 140 |
| Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele | 140 |
| Idegen szavak, szószerkezetek fordítása | 140 |
| Idegen szavak magyarosítása | 141 |
| Nyelvi változások a korban | 142 |
| Szókészlet | 142 |
| Grammatika | 142 |
| Alaktani kérdések | 143 |
| Mondatszerkesztés | 145 |
| A nyelvtudományi története | 147 |
| Szótárak, nyelvtanok, tanulmányok | 147 |
| IRODALOMTÖRTÉNET | |
| Magyar irodalom a nyelvújítás korában - Mezei Márta | 151 |
| Fordulat az 1790-es években | 151 |
| Batsányi János | 151 |
| Szentjóbi Szabó László | 152 |
| Verseghy Ferenc | 152 |
| Folyóiratok | 152 |
| Színházi élet | 153 |
| Műveskedő költők | 153 |
| A szentimentalizmus | 154 |
| Kármán József | 154 |
| A századforduló világa | 155 |
| Csokonai Vitéz Mihály | 156 |
| Debreceni irodalom | 158 |
| A nyelvújítási harc és az irodalom | 159 |
| Kazinczy Ferenc | 160 |
| Irodalmi élet a 19. század elején | 161 |
| Virág Benedek | 162 |
| Dunántúli írók | 163 |
| Berzsenyi Dániel | 163 |
| A reformkor és az önkényuralom irodalma - Szabó G. Zoltán | 166 |
| A kor jellemzői | 166 |
| A romantika és a nemzeti klasszicizmus sajátosságai | 167 |
| A lírai műfajok változása a 19. első két harmadában | 168 |
| Kölcsey Ferenc | 169 |
| Vörösmarty Mihály | 171 |
| Petőfi Sándor | 174 |
| Arany János | 177 |
| Vajda János | 180 |
| Az epikai műfajok a 19. század első két harmadában | 181 |
| Eötvös József | 182 |
| Jókai Mór | 184 |
| Kemény Zsigmond | 186 |
| Gyulai Pál | 188 |
| A színházkultúra fejlődése | 189 |
| Kisfaludy Károly | 190 |
| Katona József | 191 |
| Madách Imre | 192 |
| Szigligeti Ede | 194 |
| A reformkor és a szabadságharc utáni időszak sajtója | 195 |
| Az Akadémia szerepe a magyar tudományos élet kialakulásában | 196 |
| Toldy Ferenc | 197 |
| MŰVÉSZETEK | |
| Művészettörténet - klasszicizmus és romantika - Papp Júlia | 217 |
| A nemzeti művészet kezdetei | 217 |
| Változások az építészetben a 19. század első felében | 222 |
| A polgári műfajok virágzása a festészetben | 227 |
| Szobrászat | 235 |
| Emlékműállítás | 238 |
| A művelődési eszmény a képzőművészetben | 240 |
| A műkritika kibontakozása | 242 |
| A történeti festészet virágzása | 243 |
| A nemzeti romantika építészete | 248 |
| Zenetörténet - Műzene - Domokos Zsuzsa | 250 |
| Magyarország zenetörténete az 1800-as évek elejétől a kiegyezésig | 250 |
| A 18. század öröksége: a verbunkos | 250 |
| Operajátszás, népszínmű a század első évtizedeiben | 252 |
| Erkel Ferenc első operái | 253 |
| A Szózat és a Himnusz születése | 255 |
| A zeneélet fellendülése az 1840-es években | 255 |
| Hangversenyélet, zeneoktatás az 1840-es években | 256 |
| Liszt Ferenc Magyarországon (1840, 1846) | 257 |
| A forradalom és szabadságharc zenéje | 259 |
| Zenei élet az 1850-es években | 259 |
| Mosonyi Mihály művészete | 260 |
| Erkel Bánk bán című operája | 261 |
| Egyházi zene | 263 |
| Zenetörténet - Népzene - Tari Lujza | 264 |
| A népdalgyűjtés kezdetei | 264 |
| Vokális zene | 267 |
| Hangszeres zene | 269 |
| Tánctörténet - Felföldi László | 271 |
| Az európai tánckultúra | 271 |
| A tánckultúra Magyarországon | 274 |
| Tánc és társas életben | 277 |
| Tánc a közéletben és a művészetekben | 280 |
| Magyar színháztörténet - Kerényi Ferenc | 282 |
| Az első kísérletek (1790-1797) | 282 |
| A vándorszínészet évtizedei (1797-1837) | 284 |
| A magyar romantika színpadi forradalma | 286 |
| A Nemzeti Színház és első aranykora (1837-1848) | 286 |
| Színház a forradalomban (1848-1849) | 290 |
| A színpadi romantika a nemzeti stílussá válása (1849 után) | 291 |
| EGYHÁZTÖRTÉNET | |
| Vallások, egyházak - Katus László | 301 |
| A népesség felekezeti megoszlása | 301 |
| A római katolikusok | 302 |
| Görög katolikusok | 307 |
| Görögkeletiek (ortodoxok) | 308 |
| Protestánsok | 309 |
| Zsidók | 313 |
| Népi hitvilág - Tomisa Ilona | 316 |
| Felvilágosodás és a népi hitélet | 316 |
| Hivatalos és népi vallásos gyakorlat | 316 |
| A vallásos élet szervezői | 317 |
| Remeték | 318 |
| Vallásos társulatok és működésük | 318 |
| Felekezeti villongások | 319 |
| A protestánsok vallásgyakorlása | 319 |
| A protestáns hitélet alakulása | 320 |
| A presbitérium intézménye | 320 |
| Táj és nép | |
| Ember és természet - Dobszay Tamás | 325 |
| Magyar tájak a 19. század első felében | 325 |
| A természetátalakítás kezdetei | 327 |
| Település és lakóhely | 328 |
| Etnikumok, nemzetségek - Katus László | 332 |
| Etnikai viszonyok | 332 |
| Nemzeti ébredési mozgalmak | 333 |
| A magyar politikai elit és a nemzetiségi kérdés | 344 |
| A nemzetiségi kérdés az 1861. évi országgyűlésen | 347 |
| Politikai földrajz - Dobszay Tamás | 349 |
| A Habsburg Birodalom mint politikai keret | 349 |
| Az összbirodalom kormányzata 1848-ig | 349 |
| Magyarország a Monarchiában | 352 |
| A birodalom kormányzása 1848 után | 354 |
| Magyarország igazgatása az önkényuralom és a provizórium éveiben | 355 |
| ÉLETMÓD | |
| Gazdaság és gazdálkodás - Fónagy Zoltán | 369 |
| A gazdaságpolitika és eszközei | 369 |
| A forgalom | 373 |
| Mezőgazdaság | 379 |
| Ipar | 384 |
| Technikatörténet - Fónagy Zoltán | 388 |
| A mezőgazdasági technika | 388 |
| Közlekedés, hírközlés, infrastruktúra | 389 |
| A gyáripar | 393 |
| Oktatás és tudomány - Dobszay Tamás | 399 |
| Iskolatörténet | 399 |
| Tudománytörténet | 403 |
| Mindennapi élet - Fónagy Zoltán - Kocsis Gyula | 409 |
| A mágnások | 409 |
| A birtokos nemesség | 410 |
| A kisnemesség | 412 |
| A polgárság | 413 |
| A városi szegények | 415 |
| A parasztság | 416 |
| A magánélet keretei | 423 |
| Mentalitás | 425 |
| Egészségügyi viszonyok | 429 |
| Kitekintés - Fónagy Zoltán | 432 |
| Időrend | 435 |
| Irodalom | 443 |
| A képek jegyzéke | 454 |
| Név- és tárgymutató | 469 |
| 5. KÖTET/AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1867-1918 (2001) | |
| TÖRTÉNELEM | |
| Köztörténet - Szabó Dániel | 7 |
| A dualista politikai rendszer kialakulása | 7 |
| A dualista rendszer politikai struktúrája | 7 |
| Ausztria és Magyarország külpolitikája az 1890-es évekig | 11 |
| Az Andrássy-korszak | 13 |
| A politikai pártok | 16 |
| A Lónyay-időszak | 20 |
| A ausztriai rendszer kialakulása | 23 |
| Tisza Kálmán korszaka | 24 |
| A dualizmus válsága | |
| A stabilitás megbomlása | 31 |
| A külpolitikai helyzet változása | 32 |
| Tisza Kálmán bukása | 34 |
| Szapáry Gyula kormánya | 34 |
| A munkásmozgalom | 36 |
| A Wekerle-kormány | 38 |
| A nemzetiségi kérdés | 40 |
| Az 1890-es évek látványos konfiktusai | 41 |
| Bánffy Dezső időszaka | 42 |
| A millenium | 44 |
| A Bánffy-rendszer | 45 |
| Ausztria a századfordulón | 48 |
| A Széll-korszak | 50 |
| Új pártok a válság idején | 54 |
| Munkásmozgalom a századfordulón | 55 |
| A Szabadelvű Párt bukása | 57 |
| Ausztria a századforduló után | 59 |
| A darabontkorszak | 60 |
| A koalíciós korszak | 64 |
| Gazdaságpolitika | 67 |
| A választójog | 67 |
| Nemzetiségi politika | 68 |
| A horvát kérdés a századfordulón | 70 |
| A koalíció bukása | 71 |
| A Nemzeti Munkapárt | 73 |
| Az első világháború | 79 |
| A szarajevói merénylet | 79 |
| Az augusztisu válság | 80 |
| A kezdeti katonai események | 82 |
| A magyarországi átalakulások | 83 |
| A háború második szakasza | 86 |
| Tisza István bukása | 88 |
| A végjáték | 89 |
| Az őszirózsás forradalom | 93 |
| TÁRSADALOM - Fónagy Zoltán | |
| Népesedési viszonyok | 95 |
| A demográfiai átmenet | 95 |
| Népességszám és népesedési mutatók | 96 |
| Eltűnő járványok, új veszélyek | 97 |
| A háborús veszteség | 99 |
| Az egészségügyi szervezet kiépülése | 99 |
| A táplálkozási viszonyok javulása | 101 |
| A mozgásba jött társadalom | 101 |
| A társadalmi mobilitás kiszélesedése | 101 |
| A külső migráció | 101 |
| Átrendeződés az országon belól | 102 |
| A társadalmi átrétegződés | 103 |
| A társadalomszerkezet | 103 |
| Nagybirtokosok és arisztokraták | 104 |
| A nagypolgárság | 105 |
| A középosztály | 105 |
| A kispolgárok | 107 |
| A birtokos parasztság | 111 |
| A mezőgazdasági bérmunkások | 112 |
| Az ipari proletárok | 114 |
| NYELVTÖRTÉNET - SZATHMÁRI ISTVÁN | |
| A történeti háttér és nyelvünk alakulása | 119 |
| A nyelvújítás új hulláma | 121 |
| Az irodalmi és a köznyelv | 125 |
| A korabeli magyar nyelvtudomány története | 127 |
| IRODALOMTÖRTÉNET | |
| A változások korának irodalm: Dezillúzió és újromantika (1860-as évek -1877) - Császtvay Tündre | 133 |
| Útkeresők | 134 |
| Toborzó | 137 |
| Az írófejedelem: Jókai Mór (1825-1904) | 138 |
| Az érzelmes regényírók | 139 |
| Az elégedetlen lírikusok | 141 |
| Irodalmi ellentétek | 142 |
| Újromantikus drámaírók és népszínmű-szerzők | 144 |
| Zsurnaliszta irodalom | 146 |
| A vállalkozások korának irodalm: irodalmi harcok és kísérletek (1877-1890) - Császtvay Tünde | 149 |
| Seregszemle | 149 |
| Irodalmi harcmező - a kozmoplita vita | 152 |
| Újító lírikusok | 155 |
| Egynéi hangú regényírók és novellisták | 159 |
| Mikszáth Kálmán nyomában | 162 |
| A nemesség új útjai az elbeszélőirodalomban | 164 |
| Útkereső drámaírók | 168 |
| A tömegtermelés kora | 168 |
| A tömegbefolyásoló zsurnaliszta irodalom | 173 |
| Olvasókörök, kaszinók, könyvtárak | 176 |
| A századvég-századforduló irodalma: bohémság és historizmus (1890-906) - Császtvay Tündre | 177 |
| Budapest - a világváros | 179 |
| Historizmus | 181 |
| A nemzeti szellem és a szecesszió költői | 182 |
| A századelő irodalmi forradalma (1906-1919) - Veres András | 183 |
| Háttér: a századforduló kulturális megosztottsága | 183 |
| Az 1900-as évtizedben fellépő generáció: "második magyar reformnemzedék" | 184 |
| A Nyugat | 186 |
| A Nyugat első nemzedékéne költői | 191 |
| A Nyugat elbeszélői | 192 |
| Harc A Holnap és a Nyugat körül | 194 |
| A századelő két magányos alkotója | 196 |
| Thália Társaság, A Szellem, Vasárnapi Kör | 199 |
| Kassák Lajos avantgárd mozgalma - Kappanyos András | 200 |
| Az irodalmi élet a háború és a forradalmak idején | 202 |
| MŰVÉSZETEK | |
| Művészettörténet (1867-1918) - Gellér Katalin | 207 |
| Magyar művészet a dualizmus idején | 207 |
| A historizmus művészete | 209 |
| Realista tendenciák a festészetben | 214 |
| A századforduló művészete | 216 |
| A Neósok, a Nyolcak, az Aktivisták | 225 |
| Zenei élet a kiegyezés után (1867-1900) - Gombos László | 228 |
| A zeneélet színterei és a hangversenyélet | 230 |
| Erkel Ferenc és Liszt Ferenc pályájának utolsó szakaszában | 233 |
| A Zeneakadémia alapítása és jelentősége | 235 |
| Az Operaház és a magyar opera | 236 |
| A magyar zene fő irányai a 19. század utolsó harmadában | 239 |
| Új század, új nemzedék (1900-1918) - Vikárius László | 241 |
| A népzene fölfedezése | 243 |
| A "nyugatos" fordulat | 244 |
| Zeneélet a hátországban | 247 |
| Népzene - Tari Lujza | 250 |
| A népies műdaltól a magyar nótáig, a népszínműtől az operettig | 250 |
| Az új magyar népdalstílus megszületése | 253 |
| A néprajztudomány hatása és zenei eredményei | 254 |
| A valódi népdal felfedezése, a modern népzenetudomány kialakulása | 254 |
| Tánctörténet - Felföldi László | |
| Európa korabeli tánckultúrája | 256 |
| A tánckultúra feltételei Magyarországon | 258 |
| A tánc a képzőművészetben és a népművészetben | 262 |
| Tánc és irodalom | 263 |
| A tánctudomány felé | 263 |
| Színháztörténet 1867-1920) - Kerényi Ferenc | 264 |
| A polgári színházszervezet kialakulása | 264 |
| Színjátéktípusok és szerepkörök | 268 |
| Színházak és stílusok | 271 |
| Színházak a világháborúban és a forradalmakban | 274 |
| A némafilm első korszaka (1918-ig) - Vajdovich Györgyi | 276 |
| A mozgókép születése | 276 |
| A mozgókép megjelenése Magyarországon | 277 |
| A vándormozisok korszaka | 277 |
| Az első jelentős film. A tánc | 278 |
| A korai aktualitásfilmek és életképek | 279 |
| Az első mozik megjelenése | 279 |
| A filmforgalmazás kialakulása | 280 |
| A játékfilm megjelenése | 280 |
| A nagyipari filmgyártás kialakulása | 283 |
| Magyar játékfilmek 1912 és 1918 között | 285 |
| A csúcskorszak vége | 293 |
| EGYHÁZTÖRTÉNET | |
| Vallások és egyházak a polgári Magyarországon - Katus László | 297 |
| Katolikusok | 300 |
| Protestánsok | 309 |
| Görögkeletiek (ortodoxok) | 313 |
| Izraeliták | 314 |
| Népi vallásosság - Tomisa Ilona | 318 |
| A népi vallásosság írott forrásai | 318 |
| A pap mint a közösség vezetője | 318 |
| A templom szerepe a hitéletben | 319 |
| Az egyházközség világi elöljárói | 319 |
| A vallásos élet tárgyi világa | 320 |
| A kisegyházak megjelenése | 321 |
| TÁJ ÉS NÉP | |
| Ember és természet - Dobszay Tamás | 325 |
| A környezethe való viszony | 325 |
| A vízrendezések | 326 |
| A mezőgazdaság és a táj átalakulása | 328 |
| Az ipar és a tájak | 330 |
| A vasút | 331 |
| Ember és tér kapcsolatának változása | 333 |
| Település és lakóhely - Dobszay Tamás | 335 |
| Településszerkezet | 335 |
| Puszták | 336 |
| Falvak | 336 |
| A városfejlődés tényezői és szakaszai | 337 |
| A korábbi várostípusok sorsa | 339 |
| A városok hierarchiája | 340 |
| A főváros | 342 |
| A városiasodás | 343 |
| Entikumok, nemzetiségek - Katus László | 345 |
| Asszimiláció, magyarosodás | 346 |
| A nemzetiségi társadalmak | 348 |
| A nemzetiségi kérdés a politikában. A nemzetiségi törvény | 350 |
| A horvátok | 355 |
| A szerbek és a kisebb délszláv népcsoportok | 357 |
| A szlovákok | 358 |
| A románok | 359 |
| A ruszinok | 361 |
| A németek | 361 |
| Politikaii földrajz - Dobszay Tamás | 362 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia szerkezete | 362 |
| A Magyar Királyság 1867-1918 között | 362 |
| Az igazgatás területi szerkezete | 364 |
| ÉLETMÓD | |
| Gazdaság és gazdálkodás - Fónagy Zoltán | 369 |
| A gazdasági modernizáció | 369 |
| Konjunktúrák és válságok | 369 |
| A Monarchia közös piaca | 372 |
| Állam és gazdaság | 374 |
| Az államháztartás | 375 |
| A mezőgazdaság átalakulása | 378 |
| Az ipar fejlődése | 380 |
| A közlekedés forradalma | 382 |
| A kereskedelem | 384 |
| A modernizáció motorja, a hitelszervezet | 386 |
| Budapest - a gazdaság fővárosa | 387 |
| A mérleg | 388 |
| A paraszti gazdálkodás - Kocsis Gyula | 389 |
| Technikatörténet - Fónagy Zoltán | 398 |
| A mezőgazdasági technika | 398 |
| Az infrastruktúra forradalma | 402 |
| A modern távközlés kezdetei: távíró és telefon | 408 |
| Az ipari technika fejlődése | 411 |
| Iskola- és tudománytörténet - Dobszay Tamás | 420 |
| Az oktatási rendszer szintjei | 420 |
| Tudományos és kulturális intézményrendszer | 429 |
| Mindennapi élet - Dobszay Tamás | 343 |
| Családtípusok | 343 |
| A családszerkezet a 19. század utolsó harmadában | 343 |
| A családszerkezet változása a századfordulótól | 435 |
| A nemek viszonya | 436 |
| Házasodási szokások | 438 |
| Életciklus | 439 |
| Mentalitás, időfelfogás | 440 |
| Háztartás, család és lakás az egyes rétegeknél | 442 |
| Társadalmi fegyelmezés | 446 |
| Térhasználat | 446 |
| Társadalomszerveződés | 448 |
| A paraszti életmód mindennapjai (Kocsis Gyula) | 449 |
| Kitekintés - Fónagy Zoltán | 452 |
| Időrend | 455 |
| A képek jegyzéke | 462 |
| Név- és tárgymutató | 477 |
| CD-ROM-melléklet tartalma: Szövggyűjtemény és ajánlott irodalom | |
| Galéria | |
| 6. KÖTET/MAGYAROK A 20. SZÁZADBAN - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1918-2000 (2001) | |
| TÖRTÉNELEM | 1 |
| Gergely Jenő: | |
| Pritz Pál: Köztörténet | 7 |
| Összeomlás, forradalmak, ellenforradalom (1918-1920) | 7 |
| A polgári demokratikus forradalom és köztársaság (1918. október 31. - 1919. március 20.) | 7 |
| A Monarchia öröksége | 9 |
| A Magyarországi Tanácsköztársaság (1919. március 21. - augusztus 1.) | 11 |
| A keresztény nemzeti kurzus időszaka (1919. augusztus 1.-1920. június) | 13 |
| Trianon | 16 |
| A konzervatív-liberális Bethlen-korszak | 17 |
| A politikai és gazdasági konszolidáció feltételei | 17 |
| Az elszigeteltség esztendei | 18 |
| Küzdelem a népszövetségi kölcsönért | 20 |
| A külpolitika és apparátusa | 21 |
| A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének kudarca | 21 |
| Jugoszláv adu? | 22 |
| Úton az egyenrangúság felé | 22 |
| A Rómába vezető út | 22 |
| Az aktív külpolitika évei | 23 |
| A revíziós törekvések természetrajza | 24 |
| A gazdasági válság szorításában | 25 |
| A Gömbös-korszak (1932-1936) | 26 |
| A modernizáció kezdetei | 26 |
| "Tojástánc" Berlin és Róma között: a Gömbös-kormány külpolitikája | 27 |
| A marseille-i trauma és a külpolitikai fordulat elméleti lehetősége | 28 |
| Küzdelem a revízió lehetőségének megmentéséért | 29 |
| Mozgalmas fél évtized: Darányitól Telekiig (1936-1941) | 31 |
| A gazdasági fellendülés hatásai | 31 |
| Szűkülő mozgástérben | 32 |
| Imrédy, a meglepetések embere | 33 |
| Kiel és Bled kapcsolata: a magyar diplomáciai bravúr | 34 |
| Az első bécsi döntés | 35 |
| A Teleki-kormány | 36 |
| A második bécsi döntés | 39 |
| Magyarország a második világháborúban | 41 |
| Sodródás a világháború örvénye felé | 41 |
| A Kállay-kormány (1942-1944) | 44 |
| A sztálingrádi fordulat | 45 |
| Előzetes fegyverszüneti puhatolózás és az ország német megszállása | 46 |
| A holokauszt | 48 |
| Sikertelen kísérlet a háborúból történő kiugrásra | 49 |
| A végjáték: a nyilas diktatúra (1944. október 16. - 1945. április) | 50 |
| Az ellenállás | 51 |
| A magyarországi háború | 52 |
| 1945: A nagy vízválasztó | 54 |
| Kitekintés a 20. század második felére | 54 |
| A koalíció évei | 55 |
| Az új hatalmi szervek | 55 |
| A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front | 56 |
| Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány | 56 |
| Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon | 57 |
| A Közép-Európa jövőjét megsemmisítő szovjet akarat | 58 |
| A Tildy-kormány | 60 |
| A köztársaság kikiáltása | 61 |
| A németek kitelepítése és a felvidéki magyarok betelepítése | 62 |
| Az utolsó lehetőség: Nagy Ferenc kormánya | 63 |
| A párizsi békeszerződés | 65 |
| Az ország szovjetizálása | 65 |
| Az elérhetetlen Marshall-terv | 66 |
| A többpártrendszerből az állampárti diktatúrába | 66 |
| A Tájékoztató Iroda megalakulásától a koncepciós perek rémületéig | 67 |
| A Rákosi-rendszer | 68 |
| Az egypártrendszer megteremtése | 68 |
| A rettegés évei (1949-1953) | 71 |
| Integráció - szovjet módra | 72 |
| Sztálin halála után | 73 |
| Az első Nagy Imre-kormány | 73 |
| Az 1956-os forradalom és szabadságharc | 75 |
| A nemzetközi és hazai háttér | 75 |
| A forradalom győzelme | 75 |
| A Kádár-rendszer | 79 |
| A forradalom eltiprása és a Kádár-rendszer megszületése | 79 |
| A majdnem teljes külpolitikai elszigeteltség fokozatos felszámolása | 80 |
| A Hruzscsov-Brezsnyev váltás próbatétele | 81 |
| 1968 kihívása | 83 |
| A világgazdasági válságra adott válasz | 84 |
| Komor háttér előtt a külpolitika látványos sikerei | 84 |
| A kisebbségi magyarság mostohája | 85 |
| A moszkvai támasz nélkül maradó rendszer bukása | 86 |
| A rendszerváltozás évtizede | 87 |
| A külső feltételek | 87 |
| A "tárgyalásos forradalom" | 87 |
| A kerekasztal-tárgyalások | 89 |
| Az első szabad választások: 1900 és az Antall-kormány | 90 |
| Nemzetközi status quo | 92 |
| A három tengely körül forgó új magyar külpolitika | 92 |
| A parlamenti váltógazdálkodás működése | 93 |
| Romsics Ignác: Társadalomtörténet | 95 |
| A Hotrthy-korszak (1920-1944) | 95 |
| Demográfiai változások | 95 |
| A foglalkozásszerkezetek | 95 |
| Osztályok és rétegek | 95 |
| A társadalmi mobilitás | 101 |
| A háború alatti emberveszteségek | 102 |
| A szovjet táborban (1944-1989) | 102 |
| A lakosság számának változásai | 102 |
| Keresők és eltartottak | 103 |
| A földosztás hatása | 104 |
| A "munkáskáderek" | 105 |
| Foglalkozásszerkezet és jövedelmi viszonyok | 105 |
| A fizikai és a szellemi munkások | 107 |
| A társadalmi mobilitás felgyorsulása | 107 |
| A társadalom homogenizálódása | 108 |
| Társadalmi struktúra | 109 |
| A rendszerváltás után | 111 |
| Demográfiai trendek | 111 |
| A foglalkozásszerkezet változásai és a jövedelmek | 112 |
| SZATHMÁRI ISTVÁN: NYELVTÖRTÉNET | |
| A történeti háttér és nyelvünk alakulása | 117 |
| Korszakhatárok | 117 |
| A magyar nyelv összetevőinek változásai | 118 |
| Hangtani jelenségek | 118 |
| Hangok megrövidülése | 118 |
| Hangok megnyúlása | 118 |
| Mássalhangzók más jellegű módosulásai | 118 |
| A mondat, a szöveg kiejtést zavaró jelenségek | 119 |
| A szókészlet | 119 |
| Jövevényszavak | 119 |
| Szóalkotásmód | 120 |
| Nyelvtani jelenségek | 122 |
| Alaktan: az igeragozás | 122 |
| A szófajok | 122 |
| Mondatszerkesztés | 122 |
| Egyéb változások | 122 |
| Az irodalmi köznyelv | 124 |
| Az irodalmi nyelv | 124 |
| A köznyelv | 124 |
| IRODALOMTÖRTÉNET | |
| Tverdota György: Avantgárd és modern klasszicizmus (1918-1945) | 129 |
| Az irodalmi élet politikai kerete és tagolódása | 129 |
| Magyar irodalom a határokon túl | 129 |
| Emigráció és irodalom | 129 |
| Kappanyos András: Avantgárd az emigrációban | 130 |
| Kappanyos András: A hazai avantgárd és az izmusok alkonya | 131 |
| Kappanyos András: Kassák Lajos (1887-1967) | 132 |
| Kisebbségi magyar irodalmak | 132 |
| Hivatalosság és irodalom | 134 |
| A magyar szellemtörténeti iskola | 135 |
| A Nyugat a két világháború közötti korszakban | 136 |
| A Nyugat első nemzedéke | 137 |
| Babits Mihály (1883-1941) | 137 |
| Veres András: Kosztolányi Dezső (1885-1936) | 138 |
| Móricz Zsigmond (1879-1942) | 141 |
| A Nyugat első nemzedékének prózaírói | 142 |
| A Nyugat második nemzedéke | 145 |
| Szabó Lőrinc (1900-1957) | 146 |
| József Attila (1905-1937) | 147 |
| Márai Sándor (1900-1989) | 149 |
| A Nyugat harmadik nemzedéke | 150 |
| Radnóti Miklós (1909-1944) | 150 |
| Weöres Sándor (1913-1989) | 151 |
| A Nyugat második és harmadik nemzedékének más prózaírói | 152 |
| A Nyugat második és harmadik nemzedékének más költői | 153 |
| Irodalom és népiesség | 154 |
| Népi irodalom - előzmények | 154 |
| A népi mozgalom | 155 |
| Illyés Gyula (1902-1983) | 156 |
| Németh László (1901-1975) | 157 |
| Népi írók | 158 |
| Háború és irodalom | 160 |
| Veres András: Államosított irodalom (1945-1968) | 161 |
| Előzetes megjegyzések | 161 |
| A koalíciós időszak | 162 |
| Az irodalmi élet államosítása | 164 |
| Reform, forradalom, megtorlás, konszolidáció | 168 |
| A hatvanas évek | 171 |
| Veres András: A korszak legjelentősebb alkotói | 174 |
| A Nyugat-hagyomány képviselői | 174 |
| Az Újhold költői és írói | 175 |
| A népi hagyomány képviselői | 177 |
| A szocialista hagyomány képviselői | 178 |
| A "fényes szelek" nemzedéke | 180 |
| Az Emberavatás nemzedéke | 181 |
| A Tűz-tánc költői | 182 |
| A hatvanas évek költői | 182 |
| Veres András: Az irodalmi élet alakulása 1968-tól 1980-ig | 183 |
| 1968 és a konzervatív ellentámadása | 183 |
| A hatvanas-hetvenes évek fordulójának irodalma | 184 |
| Visszatérés a reformpolitikához | 186 |
| A hetvenes évek közepének-végének irodalma | 187 |
| Kappanyos András: A nyolcvanas-kilencvenes évek | 189 |
| A változások évtizede | 189 |
| 1989 után | 191 |
| Líra | 192 |
| Próza | 195 |
| Dráma | 198 |
| MŰVÉSZETEK | |
| Szeifert Judit: Művészettörténet | 205 |
| Magyar művészet a két világháború között | 205 |
| Az első világháború és a Tanácsköztársaság művészeti hatása | 205 |
| Képzőművészet | 206 |
| Építészet | 209 |
| Iparművészet | 210 |
| Magyar művészet 1945 és 1960 között | 210 |
| A fordulat évei, 1945-1949 | 210 |
| A szocreál | 211 |
| Építészet | 212 |
| Az 1960-1970-es évek magyar művészete | 213 |
| Az 1960-as évek képzőművészete | 213 |
| Figuratív, geometrikus és konceptuális tendenciák az 1970-es években | 214 |
| Építészet | 215 |
| Iparművészet | 216 |
| Magyar művészet az 1980-as évektől napjainkig | 216 |
| Képzőművészet | 216 |
| Építészet | 218 |
| Halász Péter: Zenetörténet - műzene | 219 |
| Bevezetés- a 20. század magyar zenéje | 219 |
| Zeneélet 1919 és 1945 között | 219 |
| A Tanácsköztársaság és az ellenforradalom zeneélete | 219 |
| Zenei intézmények | 220 |
| Budapest fél évszázados jubileuma | 222 |
| Bartók és Kodály szétváló útjai | 222 |
| A Kodály-tanítványok | 224 |
| Zenetudomány | 225 |
| A második világháború évei | 226 |
| Zenei életünk 1945 után | 226 |
| A helyreállított sokszínűség | 226 |
| Új korszak, új intézmények | 227 |
| A Bartók-per és Bartók-kutatás | 228 |
| Zeneszerzés az önkény évei alatt | 229 |
| A lazuló kényszer évtizedei | 230 |
| Útkeresés: az 1960-as évek zeneszerzése | 231 |
| Az 1970-1980-as évek zeneszerzése | 232 |
| Zenetudomány | 233 |
| Zenei tömegmozgalmak | 233 |
| Zeneélet 1990 után | 234 |
| Tari Lujza: Zenetörténet - népzene | 236 |
| A két világháború között | 236 |
| A műsodik világháború utáni korszak | 238 |
| Felföldi László: Tánctörténet | 242 |
| Nemzetközi kitekintés | 242 |
| A tánc helyzete | 242 |
| A színpadi táncművészet | 242 |
| Etnikus táncok | 243 |
| Társastáncok, versenytáncok | 244 |
| Hagyományos táncok | 244 |
| A tánckultúra Magyarországon | 245 |
| Hivatásos táncaink | 245 |
| Hagyományos táncaink | 246 |
| A tánc és a tudomány | 248 |
| A tánc és más művészetek | 249 |
| Jákfalvi Magdolna: Színháztörténet | 251 |
| A két világháború közötti korszak | 252 |
| A Nemzeti Színház | 252 |
| A Vígszínház | 255 |
| Az avantgárd kezdeményezések | 256 |
| A budapesti Operaház | 256 |
| Az operettjátszás | 258 |
| A kabaré | 258 |
| Az államosított színházak időszaka | 259 |
| Az állami színházak | 259 |
| Az alternatív színházak | 266 |
| FILMTÖRTÉNET | 269 |
| Vajdovich Györgyi: A magyar film 1918-tól 1945-ig | 269 |
| Filmesek a Tanácsköztársaság mellett | 269 |
| A filmgyártás elsorvasztása | 269 |
| Az állami irányítású filmipar kiépítése | 270 |
| A magyar hangosfilm születése | 270 |
| A magyar filmvígjáték aranykora | 270 |
| A filmek szerepe a második világháború alatt | 272 |
| Varga Balázs: Magyar filmtörténet 1945-től napjainkig | 274 |
| A filmgyártás újraélesztése | 274 |
| Államosítás és átszervezés | 275 |
| A politika és az ideológia fogságában | 275 |
| Termelési filmek és történelmi tablók | 276 |
| Az életjeltől az újjászületésig | 277 |
| Az újhullámok kora | 278 |
| A történelem és a politika igézetében | 281 |
| Modellek és parabolák | 282 |
| Közönségfilmek, népszerű műfajok | 283 |
| Az 1970-es évek: stilizálás és naturalizmus | 283 |
| A szociológiai kiáltványtól a Budapesti Iskoláig | 284 |
| Szatírák és hétköznapok | 285 |
| Új szerzői stratégiák | 286 |
| A történetektől az új narrativitásig | 287 |
| Tabuk és tabutörések | 288 |
| A közönség nyomában | 288 |
| A kortárs film magyar pályái | 289 |
| A filmgyártás átrendeződése az 1990-es években | 290 |
| A független film és a fiatalok áttörése | 290 |
| EGYHÁZTÖRTÉNET | |
| Gergely Jenő: Az egyházak 1918-1919-ben | 293 |
| Gergely Jenő. Az egyházak a keresztény-nemzeti Magyarországon (1919-1944) | 295 |
| Az egyházak helyzete és szerepvállalása | 295 |
| A katolikus egyház | 296 |
| A protestáns egyház | 299 |
| Ortodox (görögkeleti) egyházak | 302 |
| Szabadegyházak, kisegyházak, szekták | 302 |
| Az izraelita felekezet | 303 |
| A hitélet | 304 |
| Az egyházi műveltség | 306 |
| Egyház és társadalom | 307 |
| Gergely Jenő: Az egyházak és az egyházpolitika 1945-től a rendszerváltozásig | 310 |
| Az állam és az egyházak viszonya | 310 |
| A katolikus egyház | 313 |
| A református egyház | 318 |
| Az evangélikus egyház | 319 |
| Az unitárius egyház | 320 |
| Ortodox egyházak | 320 |
| Egyéb bejegyzett felekezetek | 320 |
| Az izraelita felekezet | 321 |
| Gergely Jenő: A rendszerváltozás után (1989-től) | 322 |
| Tomisa Ilona: Népi hitvilág | 326 |
| A hagyományos paraszti vallásosság átalakulása | 326 |
| Tomisa Ilona: Vallásos élet a két világháború között | 326 |
| A hitélet fellendülése | 326 |
| Egyesületi élet | 326 |
| A protestánsok vallási élete | 327 |
| A faluszemináriumok | 327 |
| Tanonciskolák | 328 |
| A hagyományos paraszti vallásosság | 328 |
| Paraszti világkép | 328 |
| A vallásosság tárgyi világa | 329 |
| A templomi ülésrend és felszerelés | 329 |
| Út menti keresztek | 330 |
| A pap személye | 330 |
| A protestáns gyülekezeti kegyesség | 331 |
| Zsoltározás | 331 |
| Imaélet | 331 |
| Tomisa Ilona: A vallásos élet visszaszorulása 1945 után | 331 |
| Az intézményi keretek felbomlása | 331 |
| A protestáns egyházak helyzete | 332 |
| Tomisa Ilona: Vallásos élet 1989 után | 332 |
| A búcsújárások, ünnepek jelentősége | 332 |
| A népi hitélet átalakulása napjainkban | 333 |
| Romsics Ignác: TÁJ ÉS NÉP | |
| Természeti földrajz | 337 |
| Az ország földrajzi helyzete, tájai | 337 |
| Az éghajlat | 337 |
| A domborzat | 339 |
| Folyók, tavak | 339 |
| A természeti erőforrások | 340 |
| Népesség, etnikumok | 347 |
| Nemzetiségi változások 1920 után | 343 |
| Változások 1938 és 1941 között, valamint a világháború után | 344 |
| A népesség felekezeti megoszlása | 346 |
| Település és lakóhely | 347 |
| Változások Trianon után | 347 |
| Városok és falvak | 347 |
| Lakásviszonyok | 349 |
| Közlekedés és hírközlés | 350 |
| A településszerkezet átalakulása a második világháború után | 350 |
| Lakásépítés | 354 |
| A városi közlekedés | 356 |
| ÉLETMÓD | |
| Romsics Ignác: Gazdaság és gazdálkodás | |
| A Horthy-korszak, 1950-1944 | 359 |
| Újjáépítés és átmenet, 1945-1949 | 359 |
| A külkereskedelmi kapcsolatrendszer átalakulása | 366 |
| A szocialista tervgazdálkodás kora, 1949-1989 | 369 |
| A Rákosi-korszak | 369 |
| A Kádár-korszak | 371 |
| A gazdasági rendszerváltás, 1990-es évek | 378 |
| Technikatörténet 1918-2000 | 380 |
| Bevezetés | 380 |
| Bányászat | 381 |
| Kohászat | 382 |
| Közlekedés- és járműtechnika | 383 |
| Haditechnika | 388 |
| Elektrotechnika | 392 |
| Vegyipar/gyógyszeripar | 394 |
| A mezőgazdaság gépesítése | 395 |
| Malomipar | 396 |
| Környezetvédelmi technológiák | 397 |
| Műszertechnika | 397 |
| Informatikati forradalom | 400 |
| Romsics Ignác: Iskola- és tudománytörténet | 405 |
| Horthy-korszak, 1920-1944 | 405 |
| Az átmenet évei, 1945-1949 | 411 |
| A Rákosi-korszak, 1950-1956 | 415 |
| A Kádár-korszak, 1956-1989 | 416 |
| A rendszerváltás évtizedei, 1989-1999 | 423 |
| Romsics Ignác: Mindennapi élet | 425 |
| A Horthy-korszak, 1920-1944 | 425 |
| Az átmenet évei, 1945-1949 | 431 |
| A korai ötvenes évek | 433 |
| A Kádár-korszak, 1956-1989 | 437 |
| Az elmúlt tíz év fejleményei, 1989-2000 | 447 |
| Szentpéteri József: Visszapillantás | 450 |
| Időrend | 456 |
| Irodalom | 464 |
| A képek jegyzéke | 479 |
| Név- és tárgymutató | 496 |
| A CD-ROM-melléklet tartalma: Szöveggyűjtemény, Galéria | |
Folytatás Microsoft-tal