Magyar kereszténység

Fülszöveg

Endrey Antal 1922-ben Hódmezővásárhelyen született, tősgyökeres jogász és politikus családból. Anyai ágon ősei, székely eredetű nemesek, a középkor óta a Tisza balpartján gazdálkodtak. Középiskoláit a premontreiek gödöllői Szent Norbert reál gimnáziumában végig kitüntetéssel végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Summa cum laude jogi doktori oklevelet nyert. Egyetemi tanulmányai során két félévet a berlini Friedrich Wilhelms egyetemen is tanult, mint a magyar külügyminisztérium ösztöndíjasa. Jogi stúdiumai mellett mind Budapesten, mind Berlinben behatóan foglalkozott történelmi tárgyakkal és a nagy magyar jogtörténész, Eckhart Ferenc szemináriumában is dolgozott. Egyben mint a budai Szent Imre Kollégium kollégistája és az Egyetemi Mária Kongregáció tisztségviselője, teológiai tanulmányokat is folytatott. A háború utolsó napjaiban mint önkéntes páncélromboló szolgált, majd szovjet fogságba esett, ahonnan csodával határos módon sikerült megmenekülnie. 1947 júliusában minősítéssel tette le az ügyvédi vizsgát, és szülővárosában nyitott ügyvédi irodát.
Ellenzéki politikai tevékenysége miatt 1948 végén kénytelen volt nyugatra diszidálni, majd 1949 áprilisában kivándorolt Ausztráliába. Kezdeti nehézségek után 1956 áprilisában kitüntetéssel (First Class Honours) szerezte meg az University of Tasmania jogtudományi (Bachelor of Law) oklevelét és egyben az ausztrál ügyvédi képesítést. Már abban az évben precedens értékű pert nyert a tasmániai felsőbíróságon, amely az ausztrál döntvénytárba is bekerült. 1957-ben áttelepült Melbournebe, ahol folytatta felfelé ívelő ügyvédi karrierjét. 1972-ben kinevezték az ausztrál szenátus egyik legfontosabb bizottságának állandó jogtanácsosává. Jogi érdemeiért 1975-ben elnyerte az angol királyi tanácsos (Queen's Counsel) rangot. Időközben jelentős történészi munkásságot is fejtett ki. 1972-ben az University of Melbourne professzori kara előző egyetemi tanulmányai alapján alapfokú bölcsészdiplomával (Bachelor of Arts) egyenértékű elismerésben részesítette (admissio ad eundem gradum). Ezt követően két évet dolgozott az egyetem történet-tudományi tanszékén, mint posztgraduális kutató. Kutatásai főleg a magyar őstörténetet és a Közel-Kelet ókori történelmét ölelték fel. Tizenegy könyve és egy hosszabb tanulmánya jelent meg külföldön, elsősorban a magyar történelem köréből. 1989 májusában tért haza Magyarországra. Az elmúlt nyolc évben számos történelmi előadást tartott az ország minden részében, Erdélyben és a Felvidéken is. Hat idegen nyelven beszél. Vissza