Magyar katonai erődítések a Keleti-Kárpátokban

Előszó

A "Magyar katonai erődítések a Keleti-Kárpátokban" című ismeretterjesztő mű megírását több történet előzte meg. Kárpátalján a Fekete-Tiszához szervezett túrán kerültek szóba először az Árpád-vonal erődjei. Katonai tanulmányaim során egy szót sem hallottam az erődrendszerről. Hiába kutattam az emlékezetemben, semmi nem jött elő. A katonai főiskolán, majd a Zrínyi Miklós (akkor még 1984-1988) Katonai Akadémián ismereteim szerint egy előadás sem hangzott el hadtörténeti órákon az erődítésekről. A volt évfolyamtársaim sem tudtak róla; úgy zártuk le a beszélgetést, hogy valószínűleg "lógtunk a tesi (testnevelési) órákról". Az igazság az, hogy nem tanították (nem taníthatták)!
Az Árpád-vonal kidolgozójának, Hárosy Teofil ezredesnek a szavait idézve "eldöntött küzdelem után már csak a győztesnek hallani a szavát" - tehát csak a szovjet hadtörténelmet tanultuk.
Az elhangzottak nem hagytak nyugodni, és később eszembe jutott, hogy több mint egy évtizede (néhai) apósom, Nagy István kalocsai lakos említette, hogy mint vasbetonszerelő dolgozott az erődrendszer építésén. Akkor ismeretek hiányában nem figyeltem fel az elbeszélésére (ma is restelkedem emiatt). Beszélt a Keleti-Kárpátokban végzett munkálatokról, és a behívása utáni háborús élményeiről (a későbbiekben Vízköz bunkereinél utalok rá).
Az élmények, a megszerzett új ismeretek alapján, és szerzőtársam biztatása mellett eldöntésre került, hogy az erődrendszert végigjárjuk. a helyszíni bejárás és a felhasznált irodalom alapján egy rövid kiadvány készült el 2006-ban, "Az Árpád-vonal az Ukrán-Kárpátokban" címmel. Terjedelmével, példányszámával azt a célt tűzhette csak ki, hogy minimális ismereteket és segítséget nyújtson az érdeklődőknek. Vissza