kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Dialóg Campus Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest-Pécs |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 371 oldal |
Sorozatcím: | Institutiones Juris |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-912-312-9 |
I. RÉSZ: A TRADICIONÁLIS JOG INTÉZMÉNYTÖRTÉNETE | |
Magánjog | 23 |
A magánjog forrásai | 25 |
Törvények | 25 |
A személyes királyság korabeli dekrétumok | 25 |
A XIII-XIV. századi dekrétumok | 25 |
Országgyűlési törvények | 25 |
Privilégiumok | 26 |
Királyi rendeletek vagy pátensek | 27 |
Statútumok | 27 |
A szokásjog és a Hármaskönyv | 27 |
A Hármaskönyv keletkezése | 28 |
A Hármaskönyv szerkezete és magánjog | 29 |
A Hármaskönyv reformjának kísérlete: a Négyeskönyv és az "Új Hármaskönyv" és a Hármaskönyv kommentárjai | 29 |
A felsőbírságok döntvényei | 30 |
Személyi jog | 32 |
Az ember mint jogalany | 32 |
A jogképesség | 32 |
Szabadok és nemesek | 32 |
Félnemesek | 38 |
Egyházi nemesek vagy prédiálisok | 38 |
Honoráciorok | 39 |
Vendégek, városi polgárok | 39 |
Rabszolgák, felszabadítottak vagy szabadosok és jobbágyok | 40 |
Sajátos társadalmi szervezetük alapján elkülönülő népcsoportok és népelemek tagjai | 43 |
Vallási alapon korlátozott jogképességűek | 48 |
A nem. A nők jogképessége | 51 |
A törvényes házasságon kívül születettek jogképessége | 51 |
A cselekvőképesség | 52 |
Nem törvényes korúak | 52 |
Törvényes korúak | 53 |
Teljes korúak | 53 |
A korvizsgálat | 53 |
Az önjogúság | 53 |
A jogi személyek | 54 |
Királyi kincstár | 54 |
Egyetemek vagy közösségek, községek, testületek, társulatok | 55 |
Alapítványok | 55 |
A jogi személyek jogképességének terjedelme | 55 |
Családjog | 58 |
A házasság | 58 |
A házasságkötés módja a tridenti formula recepciója után | 59 |
Bontó akadályok | 59 |
A házasság felbontása | 60 |
A rokonság | 61 |
Az atyai hatalom | 61 |
Az atyai hatalom tartalma | 61 |
Az atyai hatalom megszűnése | 62 |
Az atyai hatalmat megszűntető osztozás | 62 |
A gyámság | 62 |
A gondnokság | 63 |
Dologi jog | 65 |
A dolgok és a dolgok felosztása | 65 |
Forgalmon kívüli dolgok | 65 |
Ingók és ingatlanok | 66 |
A jószágok felosztása eredetük szerint | 67 |
Nemes jószágok | 68 |
A becsűk | 69 |
A birtok | 69 |
A birtok hatásai | 69 |
Az elévülés, elbirtoklás | 70 |
A tulajdonjog | 71 |
A tulajdon korlátai | 71 |
A családi osztatlanság, vagyonközösség | 73 |
Az osztály | 74 |
A nemesi közbirtokosság | 75 |
Az adomány. A királyi adományozási rendszer | 75 |
Az adomány általában | 75 |
Az adományok fajai | 76 |
A királyi adományozás és adománylevél | 77 |
Az adományozás jogcímei | 80 |
A magánadományozás és az arról felvett oklevél | 83 |
A bevezetés vagy beiktatás | 83 |
A zálogjog | 85 |
A zálogjog tartalma | 85 |
A zálogjog keletkezése, megszűnése | 85 |
Szerződési jog | 88 |
A szerződés általában | 88 |
A szerződés alakja, a (be)vallás és az örökvallás | 88 |
A szerződés érvénytelensége | 91 |
A szerződés tárgya | 93 |
A szerződés megerősítése | 93 |
A szerződés teljesítése | 95 |
Adásvétel | 95 |
Az adásvétel tárgyai | 96 |
A vételár | 97 |
A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei | 100 |
Visszavásárlási vagy visszaváltási jog | 101 |
Elővásárlási jog | 102 |
Csere | 102 |
A csere tárgyai | 102 |
A szerződés létrejötte | 103 |
Vegyes csere | 103 |
Az ingatlancsere különös neme | 104 |
Ajándékozás | 105 |
Az ajándékozás tárgya | 106 |
A szerződés létrejötte | 106 |
Ajándékozási kikötések | 107 |
Halál esetére szóló ajándékozás | 107 |
Kölcsön | 107 |
A kölcsön tárgyai | 108 |
A kamat | 108 |
A szerződés létejötte és a felek kötelezettségei | 108 |
Zálogkölcsön, zálogszerződés | 109 |
A zálogkölcsön tárgya | 109 |
A pénz felhasználásának lehetővé tételéért nyújtott vagyoni ellenszolgáltatás | 110 |
A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei | 110 |
A zálogos ingatlan elörökítése | 110 |
Haszonkölcsön | 111 |
Dologbérlet és haszonbérlet | 112 |
A bérlet és haszonbérlet tárgyai | 113 |
A bér | 113 |
A bérlet és hszonbérlet tartalma | 113 |
A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei | 113 |
A szerződés felmondása | 115 |
Nyájak haszonbérlete | 115 |
Vállalkozás | 116 |
Munkaszerződés | 117 |
Különös lekötelezési viszonyok | 120 |
Szerződés szolgálati vagy familiáris lekötelezés | 120 |
A jogviszony alanyai | 121 |
A jogviszony létrejötte és megszűnése | 121 |
A familiáris kötelezettségei | 122 |
Az úr kötelezettségei | 123 |
Az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés | 123 |
A jogviszony alanyai | 123 |
A szolgálati viszony létrejötte | 124 |
A szolgálattvevő kötelezettségei | 125 |
Az úr kötelezettségei | 126 |
Úrbéri lekötelezés | 126 |
Az úrbér és az urbárium | 127 |
Az úr kötelezettsége | 130 |
Öröklési jog | 131 |
Törvényes öröklés | 133 |
A nemesek törvényes öröklése | 133 |
A székelyek, a kunok és a jászok törvényes öröklése | 134 |
Városi polgárok törvényes öröklése | 135 |
Az erdélyi szászok törvényes öröklése | 135 |
Jobbágyok törvényes öröklése | 136 |
Öröklés urafogyott vagyonban | 136 |
Végrendeleti öröklés | 136 |
Köz- és magánvégrendelet | 137 |
Kiváltságos végrendelet | 138 |
Öröklési szerződés, testvérré fogadás | 139 |
Különös öröklési rendnek alávetett vagyon: a hitbizomány | 139 |
A nők külön jogai | 142 |
Leánynegyed | 142 |
Hajadoni jog | 143 |
Hozomány | 143 |
Jegyajándék | 143 |
Hitbér | 144 |
Özvegyi jog | 145 |
Az özvegy nő öröklése férje vagyonában | 145 |
Közszerzemény | 145 |
Büntetőjog | 147 |
A büntetőjog forrásai | 149 |
Törvények és tervezetek | 149 |
Az 1795. évi javaslat | 150 |
Az 1830. évi javaslat | 150 |
Privilégiumok | 150 |
Királyi rendeletek, pátensek | 151 |
Statútumok | 151 |
Szokásjog | 151 |
A Hármaskönyv | 151 |
A Praxis Criminalis | 152 |
A bűncselekmény és a bűncselekménnyel összefüggésben általános érvényülő szabályok | 154 |
A delictum publicum fogalma | 155 |
A delictum privatum fogalma | 155 |
A büntetőjogi felelősség | 156 |
A büntethetőséget kizáró okok | 156 |
A beszámítási képesség hiány | 156 |
A kényszer és fenyegetés | 157 |
A jogos védelem | 157 |
A házasságtörő feleség megölése | 158 |
Egyéb okok | 158 |
Menedékjog | 158 |
A bűnösség | 159 |
A kísérlet és az előkészület | 161 |
Bűnszerzők | 163 |
Tettesek | 163 |
Részesek | 163 |
Bűnpártolás, bűnpártolók | 164 |
A büntetés | 166 |
A büntetés jogalapja és célja | 166 |
A büntetések felosztása | 166 |
A büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és tipikusan elrettentő jellegű büntetések | 166 |
Rendes és rendkívüli büntetés | 167 |
Fő- és mellékbüntetések | 167 |
Büntetési nemek | 167 |
Halálbüntetések | 167 |
Testcsonkító büntetések | 169 |
Testfenyítő büntetések | 169 |
Szabadságbüntetések | 171 |
Megszégyenítő büntetések | 172 |
Vagyoni büntetések | 174 |
A büntetés kiszabása | 175 |
A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő körülmények | 176 |
A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett súlyosító körülmények | 177 |
Közbűncselekmények | 179 |
A hűtlenség vagy hűtelenség bélyege | 179 |
Felségsértés, a feleség- és hazaárulás | 180 |
Az ország közbiztonsága elleni cselekmények | 181 |
Oklevélhamisitás | 181 |
Pénzhamisítás | 181 |
A nemesfém-monopólium megsértése | 182 |
"Nyilvánvaló és kárhoztatott" eretnekség | 183 |
Hivatalból, illetve peres ügye intézése végett eljáró személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények | 183 |
Személy elleni bűncselekmények | 183 |
Vagyon elleni bűncselekmények | 184 |
A katonáskodási kötelezettség megszegése | 184 |
A gyűlés és a törvényszék rendjének megsértése | 187 |
Távollét | 187 |
Széksértés | 188 |
Hivatali bűncselekmények | 189 |
Földesúri visszaélések | 189 |
Hitszegés, hamis eskü | 189 |
Kereskedéssel kapcsolatos vétségek | 190 |
Az árumegállító jog megsértése | 190 |
Kiviteli tlelamak megszegése | 191 |
A királyi pénz megvetése | 191 |
Árszabások megsértése | 192 |
Mértékkel való visszaélés | 192 |
Vallás elleni bűncselekmény | 193 |
Istenkáromlás | 193 |
Boszorkányság | 195 |
Élet elleni bűncselekmény | 198 |
Szándékos emberölés, gyilkosság | 198 |
Magzatelhajtás | 199 |
Gyermekkitétel | 200 |
A "bujálkodás vétkei" | 200 |
A egyszerű paráználkodás, kurválkodás és a kerítés | 201 |
Ágyastartás | 202 |
Vérfertőzés | 202 |
Erőszakos közösülés | 203 |
Természet elleni bűncselekmény | 203 |
Nőrablás | 204 |
Két-és többnejűség, két- és többférjűség | 204 |
Házasságtörés | 205 |
Vagyon elleni bűncselekmények | 207 |
Lopás | 207 |
Rablás | 209 |
Orgazdaság | 210 |
Gyújtogatás és a dohányzás | 211 |
Magánbűncselekmények | 214 |
Hatalmaskodás | 214 |
Nagyobb hatalmaskodás | 216 |
Kisebb hatalmaskodás | 217 |
A becstelenség | 218 |
Álorca vagy álorcásság | 218 |
A hűtlenül viselt gyámság | 218 |
A vértagadás vagy vérárulás | 218 |
Károkozás | 218 |
Egyéb magándeliktumok | 219 |
Más levelienek letatóztatása | 219 |
Küldött levelek megsértése | 220 |
Patvarkodás | 220 |
Meggyalázás | 220 |
Perjog | 221 |
A perjog forrásai | 223 |
Törvények | 223 |
Privilégiumok | 224 |
Pátensek- a Novus Ordo Judiciarius | 225 |
Statútumok | 225 |
A szokásjog | 225 |
A Hármaskönyv | 226 |
A Directio Methodica | 226 |
A Praxis Criminalis | 227 |
A magyar bírósági szervezetek | 228 |
A királyi kúria és bíróságai | 228 |
A királyi kúria bíróságainak kialakulása | 228 |
A kúria bírósági szervezete. A királyi ítélőtábla 1526-ig | 229 |
A hétszemélyes tábla kialakulás. A központi bíróságok viszonya 1723-ig | 231 |
A központi bíróságok az 1723-as igazságügyi reform után | 231 |
A királyi vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában | 232 |
A nádor önálló bíráskodása kúriájában | 233 |
A bírói közgyűlések | 233 |
A király által tartott bírói közgyűlés | 233 |
A nádori közgyűlés | 234 |
A főispán által tartott bírói közgyűlés | 235 |
A kikiáltott közgyűlés | 236 |
A nemesi bíróságok | 236 |
A vármegyei törvényszék | 236 |
A vármegyei közgyűlés bíróságkénti működése | 238 |
A szolgabírói szék vagy"albíróság" | 239 |
Alispáni ítélőszék | 239 |
A kerületi táblák | 239 |
A városi polgárok bíróságai | 240 |
Városi törvényszék | 240 |
A tárnoki szék | 242 |
Személynöki szék | 243 |
A kunok, jászok és a hajdúk bíróságai | 244 |
Az úriszék | 244 |
Szentszékek | 247 |
A szentszéki szervezet | 247 |
A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek | 249 |
Az erdélyi bíróságok | 251 |
Központi bíróságok | 251 |
Megyei és város törvényszékek | 252 |
A székelyek bíróságai | 253 |
A szászok bírósgágai | 254 |
Úriszék | 255 |
A bíró és segédei | 257 |
A bíró | 257 |
A bíró joghatóságának alapja | 257 |
A bíró kellékei | 258 |
Bírótársak | 259 |
A bíró segédei | 260 |
Poroszló | 260 |
Hiteleshely | 260 |
A hiteleshelyi kiküldiöttek: a káptalan és a konvent embere, illetve a bírói ( nádori, királyi) ember | 261 |
Jegyzők | 261 |
Egyéb segédek és közegek | 261 |
A perbeli személyek | 263 |
A felek | 263 |
A felperes | 263 |
Alperes-perbehívott | 264 |
Harmadik személyek a perben | 264 |
Az avatkozó és a szavatos | 264 |
Perbeli képviselők | 264 |
A büntetőper felperese és alperese: a vádló és a terhelt | 267 |
A vádló-felperes | 267 |
A terhelt-alperes | 268 |
A nem nemes terhelt perbeli helyzete | 268 |
A nemes terhelt perbeli helyizete | 268 |
A peres eljárás 1526-ig | 269 |
Idézés | 269 |
Az idézés módjai | 269 |
A perbehívás ismétlése és az "értesítés" | 270 |
A bíróság előtt eljárás megindulása | 271 |
A kifogások | 271 |
A perbeavatkozások | 272 |
A perhalasztások | 272 |
A bizonyítási eljárás | 272 |
Az istenítéletek | 273 |
Az eskü és az alapjául szolgáló tanúbizonyítások: A tanúbizonyság és a tudományvétel | 275 |
A szó szoros értelmében vett tanúbizonyítás | 278 |
Az oklevél és az oklevélbizonyítás | 279 |
A per befejezése | 280 |
Az ítélet | 280 |
Az egyezség | 281 |
A perorvoslatok | 281 |
A perletétel | 281 |
Az ügyvédszó visszavonása | 282 |
A tiltakozások | 282 |
A visszaűzés vagy elűzés | 282 |
Fellebbezés | 283 |
A perújítás | 283 |
A végrehajtás | 283 |
A polgári peres eljárás | 285 |
Az előkészületi perszak | 285 |
A megintés | 285 |
A perindítás | 286 |
A perfelvétel | 286 |
Az exceptios szakasz | 287 |
Az allegatios szakasz, vagyis a per "dereka", érdeme | 287 |
Az okirat | 288 |
A tanúbizonyítás | 288 |
A szemle | 290 |
Az eskü | 290 |
A befejezési perszak | 290 |
A végrehajtás | 291 |
A perorvoslatok | 291 |
A büntetőeljárás a XVI. századtól | 293 |
Az előkészületi eljárás | 293 |
Az eljárás megindulása | 293 |
A nyomozás és a vizsgálat | 294 |
Az alperes által kért tanúvallatás | 296 |
Közbülső ( vád alá helyezési ) eljárás | 296 |
A bíróság előtti eljárás | 297 |
Idézés | 297 |
Perfelvétel | 297 |
Az exceptios szakasz | 298 |
Az allegatios szakasz | 298 |
A per befejező szakasza | 300 |
Perorvoslatok | 300 |
Fellebbezés | 300 |
Perújítás | 301 |
Végrehajtás | 301 |
II. RÉSZ: A TRADICIONÁLIS JOG FELSZÁMOLÁSA | |
Magánjog | 305 |
A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása | 307 |
Az osztrák polgári törvény bevezetését segítő pátensek | 308 |
Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok | 308 |
Az ősiségi nyílt parancsok | 308 |
Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése | 309 |
A telekkönyvi rendtartás | 310 |
Magánjogi melléktörvények | 312 |
A modern magyar magánjog kiépülése | 313 |
Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok | 313 |
Az ITSZ jogforrási jellege | 314 |
Az ITSZ magánjoga | 314 |
Az ITSZ utáni jogfejlődés jellegzetességei | 315 |
A tradicionális jog hatása, a modernizálódó magánjog | 318 |
A személyi jogot átszövő tradicionális hatások | 318 |
A modern családjogba átmentett régi intézmények | 318 |
Az ágytól és asztaltól való elválasztás | 319 |
Közszerzemény | 319 |
Hitbér | 320 |
A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk | 320 |
Birtokvédelem, elbirtoklás | 320 |
A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok | 321 |
A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk | 322 |
A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások | 324 |
A modern öröklési jog tradicionális gyökerei | 324 |
Büntetőjog | 327 |
Első lépések a büntetőjog megújítása felé | 329 |
A "bűntettekről és bűntetésekről" szóló 1843-as tervezet | 329 |
Az 1843-as tervezet létrejötte és kudarca | 329 |
A "legeredetibb" törvényhozási kísérlet | 330 |
Az 1848-49-es törvények | 332 |
A büntetőjogi kodifikáció | 334 |
A büntetőtörvény létrejötte | 334 |
A magyar büntetőtörvénykönyvről szóló 1878:5.tc. | 335 |
Az 1879:40.tc., a kihágási büntetőtörvény | 339 |
Polgári és büntetőeljárás | 341 |
A modern igazságszolgátatási szervezet kiépülése | 343 |
A modern bírósági szervezet kiépülése | 344 |
A Magyar Királyi Kúria | 344 |
A királyi ítélőtáblák | 345 |
Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok | 346 |
Királyi járásbíróságok | 348 |
A királyi ügyiészségek | 348 |
A polgári eljárás modernizációja | 350 |
Az "átmeneti kódex" | 350 |
Az első reformtörvény- a sommás eljárás új rendje | 351 |
A polgári perrendtartásról szóló 1911:1.tc. | 351 |
A kódex létrejötte | 352 |
A polgári perrendtartás sajátosságai | 352 |
A büntetőeljárás modernizációja | 354 |
Az 1843/44-es büntetőeljárási tervezet | 354 |
Változások a büntetőeljárásban - a "sárga könyv" | 355 |
A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33.tc. | 356 |
Javaslatokon át a kódexig | 356 |
A bűnvádi perrendtartás sajátosságai | 357 |
Tárgymutató | 361 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.