1.062.403

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar jogtörténet

A tradicionális jog

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest-Pécs
Kiadó: Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye: Budapest-Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 371 oldal
Sorozatcím: Institutiones Juris
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-912-312-9
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. RÉSZ: A TRADICIONÁLIS JOG INTÉZMÉNYTÖRTÉNETE
Magánjog23
A magánjog forrásai25
Törvények25
A személyes királyság korabeli dekrétumok25
A XIII-XIV. századi dekrétumok25
Országgyűlési törvények25
Privilégiumok26
Királyi rendeletek vagy pátensek27
Statútumok27
A szokásjog és a Hármaskönyv27
A Hármaskönyv keletkezése28
A Hármaskönyv szerkezete és magánjog29
A Hármaskönyv reformjának kísérlete: a Négyeskönyv és az "Új Hármaskönyv" és a Hármaskönyv kommentárjai29
A felsőbírságok döntvényei30
Személyi jog32
Az ember mint jogalany32
A jogképesség32
Szabadok és nemesek32
Félnemesek38
Egyházi nemesek vagy prédiálisok38
Honoráciorok39
Vendégek, városi polgárok39
Rabszolgák, felszabadítottak vagy szabadosok és jobbágyok40
Sajátos társadalmi szervezetük alapján elkülönülő népcsoportok és népelemek tagjai43
Vallási alapon korlátozott jogképességűek48
A nem. A nők jogképessége51
A törvényes házasságon kívül születettek jogképessége51
A cselekvőképesség52
Nem törvényes korúak 52
Törvényes korúak53
Teljes korúak53
A korvizsgálat53
Az önjogúság53
A jogi személyek54
Királyi kincstár54
Egyetemek vagy közösségek, községek, testületek, társulatok55
Alapítványok55
A jogi személyek jogképességének terjedelme55
Családjog58
A házasság58
A házasságkötés módja a tridenti formula recepciója után59
Bontó akadályok59
A házasság felbontása60
A rokonság61
Az atyai hatalom61
Az atyai hatalom tartalma61
Az atyai hatalom megszűnése62
Az atyai hatalmat megszűntető osztozás62
A gyámság62
A gondnokság63
Dologi jog65
A dolgok és a dolgok felosztása65
Forgalmon kívüli dolgok65
Ingók és ingatlanok66
A jószágok felosztása eredetük szerint67
Nemes jószágok68
A becsűk69
A birtok69
A birtok hatásai69
Az elévülés, elbirtoklás70
A tulajdonjog71
A tulajdon korlátai71
A családi osztatlanság, vagyonközösség73
Az osztály74
A nemesi közbirtokosság75
Az adomány. A királyi adományozási rendszer75
Az adomány általában75
Az adományok fajai76
A királyi adományozás és adománylevél77
Az adományozás jogcímei80
A magánadományozás és az arról felvett oklevél83
A bevezetés vagy beiktatás83
A zálogjog85
A zálogjog tartalma85
A zálogjog keletkezése, megszűnése85
Szerződési jog88
A szerződés általában88
A szerződés alakja, a (be)vallás és az örökvallás88
A szerződés érvénytelensége91
A szerződés tárgya93
A szerződés megerősítése93
A szerződés teljesítése95
Adásvétel95
Az adásvétel tárgyai96
A vételár97
A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei100
Visszavásárlási vagy visszaváltási jog101
Elővásárlási jog102
Csere102
A csere tárgyai102
A szerződés létrejötte103
Vegyes csere103
Az ingatlancsere különös neme104
Ajándékozás105
Az ajándékozás tárgya106
A szerződés létrejötte106
Ajándékozási kikötések107
Halál esetére szóló ajándékozás107
Kölcsön107
A kölcsön tárgyai108
A kamat108
A szerződés létejötte és a felek kötelezettségei108
Zálogkölcsön, zálogszerződés109
A zálogkölcsön tárgya109
A pénz felhasználásának lehetővé tételéért nyújtott vagyoni ellenszolgáltatás110
A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei110
A zálogos ingatlan elörökítése110
Haszonkölcsön111
Dologbérlet és haszonbérlet112
A bérlet és haszonbérlet tárgyai113
A bér113
A bérlet és hszonbérlet tartalma113
A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei113
A szerződés felmondása115
Nyájak haszonbérlete115
Vállalkozás116
Munkaszerződés117
Különös lekötelezési viszonyok120
Szerződés szolgálati vagy familiáris lekötelezés120
A jogviszony alanyai121
A jogviszony létrejötte és megszűnése121
A familiáris kötelezettségei122
Az úr kötelezettségei123
Az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés123
A jogviszony alanyai123
A szolgálati viszony létrejötte124
A szolgálattvevő kötelezettségei125
Az úr kötelezettségei126
Úrbéri lekötelezés126
Az úrbér és az urbárium 127
Az úr kötelezettsége130
Öröklési jog131
Törvényes öröklés133
A nemesek törvényes öröklése133
A székelyek, a kunok és a jászok törvényes öröklése134
Városi polgárok törvényes öröklése135
Az erdélyi szászok törvényes öröklése135
Jobbágyok törvényes öröklése136
Öröklés urafogyott vagyonban136
Végrendeleti öröklés136
Köz- és magánvégrendelet137
Kiváltságos végrendelet138
Öröklési szerződés, testvérré fogadás139
Különös öröklési rendnek alávetett vagyon: a hitbizomány139
A nők külön jogai142
Leánynegyed142
Hajadoni jog143
Hozomány143
Jegyajándék143
Hitbér144
Özvegyi jog145
Az özvegy nő öröklése férje vagyonában145
Közszerzemény145
Büntetőjog147
A büntetőjog forrásai149
Törvények és tervezetek149
Az 1795. évi javaslat150
Az 1830. évi javaslat150
Privilégiumok150
Királyi rendeletek, pátensek151
Statútumok151
Szokásjog151
A Hármaskönyv151
A Praxis Criminalis152
A bűncselekmény és a bűncselekménnyel összefüggésben általános érvényülő szabályok154
A delictum publicum fogalma155
A delictum privatum fogalma155
A büntetőjogi felelősség156
A büntethetőséget kizáró okok156
A beszámítási képesség hiány156
A kényszer és fenyegetés157
A jogos védelem157
A házasságtörő feleség megölése158
Egyéb okok158
Menedékjog158
A bűnösség159
A kísérlet és az előkészület161
Bűnszerzők163
Tettesek163
Részesek163
Bűnpártolás, bűnpártolók164
A büntetés166
A büntetés jogalapja és célja166
A büntetések felosztása166
A büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és tipikusan elrettentő jellegű büntetések166
Rendes és rendkívüli büntetés167
Fő- és mellékbüntetések167
Büntetési nemek167
Halálbüntetések167
Testcsonkító büntetések169
Testfenyítő büntetések169
Szabadságbüntetések171
Megszégyenítő büntetések172
Vagyoni büntetések174
A büntetés kiszabása175
A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő körülmények176
A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett súlyosító körülmények177
Közbűncselekmények179
A hűtlenség vagy hűtelenség bélyege179
Felségsértés, a feleség- és hazaárulás180
Az ország közbiztonsága elleni cselekmények181
Oklevélhamisitás181
Pénzhamisítás181
A nemesfém-monopólium megsértése182
"Nyilvánvaló és kárhoztatott" eretnekség183
Hivatalból, illetve peres ügye intézése végett eljáró személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények183
Személy elleni bűncselekmények183
Vagyon elleni bűncselekmények184
A katonáskodási kötelezettség megszegése184
A gyűlés és a törvényszék rendjének megsértése187
Távollét187
Széksértés188
Hivatali bűncselekmények189
Földesúri visszaélések189
Hitszegés, hamis eskü189
Kereskedéssel kapcsolatos vétségek190
Az árumegállító jog megsértése190
Kiviteli tlelamak megszegése191
A királyi pénz megvetése191
Árszabások megsértése192
Mértékkel való visszaélés192
Vallás elleni bűncselekmény193
Istenkáromlás193
Boszorkányság195
Élet elleni bűncselekmény198
Szándékos emberölés, gyilkosság198
Magzatelhajtás199
Gyermekkitétel200
A "bujálkodás vétkei"200
A egyszerű paráználkodás, kurválkodás és a kerítés201
Ágyastartás202
Vérfertőzés202
Erőszakos közösülés203
Természet elleni bűncselekmény203
Nőrablás204
Két-és többnejűség, két- és többférjűség204
Házasságtörés205
Vagyon elleni bűncselekmények207
Lopás207
Rablás209
Orgazdaság210
Gyújtogatás és a dohányzás211
Magánbűncselekmények214
Hatalmaskodás214
Nagyobb hatalmaskodás216
Kisebb hatalmaskodás217
A becstelenség218
Álorca vagy álorcásság218
A hűtlenül viselt gyámság218
A vértagadás vagy vérárulás218
Károkozás218
Egyéb magándeliktumok219
Más levelienek letatóztatása219
Küldött levelek megsértése220
Patvarkodás220
Meggyalázás220
Perjog221
A perjog forrásai223
Törvények223
Privilégiumok224
Pátensek- a Novus Ordo Judiciarius225
Statútumok225
A szokásjog225
A Hármaskönyv226
A Directio Methodica226
A Praxis Criminalis227
A magyar bírósági szervezetek228
A királyi kúria és bíróságai228
A királyi kúria bíróságainak kialakulása228
A kúria bírósági szervezete. A királyi ítélőtábla 1526-ig229
A hétszemélyes tábla kialakulás. A központi bíróságok viszonya 1723-ig231
A központi bíróságok az 1723-as igazságügyi reform után231
A királyi vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában232
A nádor önálló bíráskodása kúriájában233
A bírói közgyűlések233
A király által tartott bírói közgyűlés 233
A nádori közgyűlés234
A főispán által tartott bírói közgyűlés235
A kikiáltott közgyűlés236
A nemesi bíróságok236
A vármegyei törvényszék236
A vármegyei közgyűlés bíróságkénti működése238
A szolgabírói szék vagy"albíróság"239
Alispáni ítélőszék239
A kerületi táblák239
A városi polgárok bíróságai240
Városi törvényszék240
A tárnoki szék242
Személynöki szék243
A kunok, jászok és a hajdúk bíróságai244
Az úriszék244
Szentszékek247
A szentszéki szervezet247
A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek249
Az erdélyi bíróságok251
Központi bíróságok251
Megyei és város törvényszékek252
A székelyek bíróságai253
A szászok bírósgágai254
Úriszék255
A bíró és segédei257
A bíró 257
A bíró joghatóságának alapja257
A bíró kellékei258
Bírótársak259
A bíró segédei260
Poroszló260
Hiteleshely260
A hiteleshelyi kiküldiöttek: a káptalan és a konvent embere, illetve a bírói ( nádori, királyi) ember261
Jegyzők261
Egyéb segédek és közegek261
A perbeli személyek263
A felek 263
A felperes263
Alperes-perbehívott264
Harmadik személyek a perben264
Az avatkozó és a szavatos264
Perbeli képviselők264
A büntetőper felperese és alperese: a vádló és a terhelt267
A vádló-felperes267
A terhelt-alperes268
A nem nemes terhelt perbeli helyzete268
A nemes terhelt perbeli helyizete268
A peres eljárás 1526-ig269
Idézés 269
Az idézés módjai269
A perbehívás ismétlése és az "értesítés"270
A bíróság előtt eljárás megindulása271
A kifogások271
A perbeavatkozások272
A perhalasztások272
A bizonyítási eljárás272
Az istenítéletek273
Az eskü és az alapjául szolgáló tanúbizonyítások: A tanúbizonyság és a tudományvétel275
A szó szoros értelmében vett tanúbizonyítás278
Az oklevél és az oklevélbizonyítás279
A per befejezése280
Az ítélet 280
Az egyezség281
A perorvoslatok281
A perletétel281
Az ügyvédszó visszavonása282
A tiltakozások282
A visszaűzés vagy elűzés282
Fellebbezés283
A perújítás283
A végrehajtás283
A polgári peres eljárás285
Az előkészületi perszak285
A megintés285
A perindítás286
A perfelvétel286
Az exceptios szakasz287
Az allegatios szakasz, vagyis a per "dereka", érdeme287
Az okirat288
A tanúbizonyítás288
A szemle290
Az eskü 290
A befejezési perszak290
A végrehajtás291
A perorvoslatok291
A büntetőeljárás a XVI. századtól293
Az előkészületi eljárás293
Az eljárás megindulása293
A nyomozás és a vizsgálat294
Az alperes által kért tanúvallatás296
Közbülső ( vád alá helyezési ) eljárás296
A bíróság előtti eljárás297
Idézés297
Perfelvétel297
Az exceptios szakasz298
Az allegatios szakasz298
A per befejező szakasza300
Perorvoslatok300
Fellebbezés300
Perújítás301
Végrehajtás301
II. RÉSZ: A TRADICIONÁLIS JOG FELSZÁMOLÁSA
Magánjog305
A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása307
Az osztrák polgári törvény bevezetését segítő pátensek308
Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok308
Az ősiségi nyílt parancsok 308
Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése309
A telekkönyvi rendtartás310
Magánjogi melléktörvények312
A modern magyar magánjog kiépülése313
Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok313
Az ITSZ jogforrási jellege314
Az ITSZ magánjoga314
Az ITSZ utáni jogfejlődés jellegzetességei315
A tradicionális jog hatása, a modernizálódó magánjog318
A személyi jogot átszövő tradicionális hatások318
A modern családjogba átmentett régi intézmények318
Az ágytól és asztaltól való elválasztás319
Közszerzemény319
Hitbér320
A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk320
Birtokvédelem, elbirtoklás320
A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok321
A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk322
A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások324
A modern öröklési jog tradicionális gyökerei324
Büntetőjog327
Első lépések a büntetőjog megújítása felé329
A "bűntettekről és bűntetésekről" szóló 1843-as tervezet329
Az 1843-as tervezet létrejötte és kudarca329
A "legeredetibb" törvényhozási kísérlet330
Az 1848-49-es törvények332
A büntetőjogi kodifikáció334
A büntetőtörvény létrejötte334
A magyar büntetőtörvénykönyvről szóló 1878:5.tc.335
Az 1879:40.tc., a kihágási büntetőtörvény339
Polgári és büntetőeljárás341
A modern igazságszolgátatási szervezet kiépülése343
A modern bírósági szervezet kiépülése344
A Magyar Királyi Kúria344
A királyi ítélőtáblák345
Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok346
Királyi járásbíróságok348
A királyi ügyiészségek348
A polgári eljárás modernizációja350
Az "átmeneti kódex"350
Az első reformtörvény- a sommás eljárás új rendje351
A polgári perrendtartásról szóló 1911:1.tc.351
A kódex létrejötte352
A polgári perrendtartás sajátosságai352
A büntetőeljárás modernizációja354
Az 1843/44-es büntetőeljárási tervezet354
Változások a büntetőeljárásban - a "sárga könyv"355
A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33.tc.356
Javaslatokon át a kódexig356
A bűnvádi perrendtartás sajátosságai357
Tárgymutató361

Béli Gábor

Béli Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Béli Gábor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem