Előszó | 9 |
Jogfejlődés és jogtörténet | |
Jog, jogrendszer, jogágak a magyar jogfejlődésben | 13 |
A jog történet korszakai | 13 |
A jogforrások | 22 |
Jogtanítás, jogtudomány | 36 |
A magyar jogtudó értelmiség a 18. századig | 38 |
Abszolutisztikus reformkísérletek - Természetjog | 41 |
A magyar reformkor és a pandektisztika | 43 |
A magyar jogtudomány az I. világháború után | 47 |
A jogtörténetírás és a jogtörténet oktatása | 49 |
A jogtörténet politizáló korszaka | 49 |
Az önálló katedrák kialakulása | 52 |
Törés a 20. század közepén; egy új generáció | 56 |
Irodalom | 60 |
A magyar magánjog története | |
Magánjogi jellegű intézmények az árpád-házi királyok korában | 65 |
Szabadok és szolgák | 66 |
A földbirtok | 68 |
Ingó és ingatlan javak | 70 |
Szerződések | 70 |
Öröklés | 71 |
A rendi Magyarország magánjoga | 73 |
Bevezetés | 73 |
Személyi jog | 75 |
Dologi jog | 80 |
Kötelmi jog | 89 |
Örökjog | 94 |
Jog és jogérvényesítés | 100 |
Család és házasság az 1848 előtti magyar jogban | 102 |
A család | 102 |
A házasság | 103 |
A gyámság | 110 |
A gondnokság | 111 |
A magyar polgári magánjog történeti alapjai (1848-1945) | 111 |
Általános fogalmak | 111 |
Személyi jog | 125 |
Dologi jog | 130 |
Kötelmi jog | 138 |
Öröklési jog | 147 |
A magyar kereskedelmi jog története | 149 |
A kereskedelmi jog | 149 |
A kereskedelmi társaságok | 157 |
A csődjog története | 169 |
Az értékpapírok története | 172 |
A polgári házasság, család, gyámság és gondnokság | 184 |
A család | 184 |
A polgári házasság | 185 |
Az 1894:31. tc. a házassági jogról | 186 |
Gyámság | 189 |
Gondnokság | 190 |
A szovjet típusú átalakulás hatása a polgári jgora az 1959. évi IV. törvényig | 192 |
Bevezetés: a polgári jog átalakulása | 192 |
Tulajdonjog | 197 |
Kötelmi jog | 201 |
Öröklési jog | 202 |
A szocialista családjog fejlődése az 1952. évi IV. törvényig | 203 |
A család | 203 |
A házasság | 203 |
A gyámság | 204 |
A gondnokság | 205 |
Irodalom | 206 |
A magyar büntetőjog története | |
A büntetőjogi intézmények története a kezdetektől a polgári átalakulásig | 217 |
Alapfogalmak | 217 |
A magyar büntetőjog fejlődésének korszakai | 222 |
A középkori büntetőjog keretei | 234 |
Büntetések végrehajtása a feudalizmusban | 255 |
A büntetőjog és a büntetések végrehajtása | 255 |
A középkori büntetés-végrehajtás általános vonásai | 256 |
A büntetések végrehajtásának gyakorlata | 258 |
A polgári büntetőjog története | 266 |
Az első büntetőtörvény-javaslatok | 266 |
Az 1843. évi javaslat | 271 |
Az átmenet kora (1844-1878) | 276 |
A Csemegi-kódex (1878:5. tc.) | 281 |
A kihágási büntető törvénykönyv (1879:40. tc.) | 292 |
A büntetőnovellák | 295 |
A polgári kori büntetés-végrehajtás | 306 |
Történeti előzmények | 306 |
A magyar börtönügy jogszabályi keretei | 312 |
A büntetés-végrehajtás feltételei | 318 |
Rabsegélyezés | 322 |
A büntetőjog alakulása a szovjet típusú államban | 325 |
A büntető jogalkotás | 325 |
Az anyagi büntetőjog a bírói gyakorlatban | 332 |
A büntetések végrehajtása a II. világháborút követő évtizedekben | 335 |
Börtönügy a koalíciós korszakban | 335 |
A sztálini büntetőpolitika a büntetés-végrehajtásban | 337 |
A "szocialista" büntetés-végrehajtás alapjai | 338 |
Irodalom | 341 |
A perjogok története | |
A magyar feudális perjog vázlata | 351 |
Eljárási rendszerek | 351 |
Perszemélyek | 356 |
Az eljárás dinamikája | 360 |
A polgári kori magyar perjog vázlata | 367 |
Jogszabályi háttér | 367 |
A vegyes eljárási rendszer alapelvei | 369 |
A per személyei | 371 |
Az eljárás dinamikája | 376 |
Az eljárásjogok alakulása a II. világháborút követően | 383 |
A népi demokrácia büntető igazságszolgáltatásától a proletárdiktatúra büntető perrendtartásáig (1945-1954) | 384 |
A polgári eljárásjog szovjet modellje Magyarországon (1945-1954) | 395 |
Irodalom | 401 |
Név- és tárgymutató | 407 |
Jogszabálymutató | 431 |