Magyar Izraelita Kézműves és Földművelési Egyesület

Előszó

Miről beszélnek a dokumentumok?
A közel 160 esztendeje, 1842-ben alapított Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egyesület (MIKÉFE) része a magyar zsidó örökségnek, a magyar zsidóság történelmének. Megalakulását Kossuth is nagyra értékelte. Így lett a MIKÉFE alapításával egy időben, egyik alapító tagja az ipari fejlődést elindító Iparegyesületnek is.
A MIKÉFE tevékenységének köszönhetően sikerült elérni, hogy az eddig elzárt kézműves és földműves szakmák megnyíljanak a zsidó fiatalok előtt. A céheket ezután már jogszabály kötelezte, hogy zsidó tanoncokat is alkalmazzanak. Munkájával hozzájárult a zsidóság egyenjogúsításához. Fennállása alatt tanoncotthonában, kertésztelepén a zsidó fiatalok tízezreinek adott szakmát, az alapszabályban megfogalmazottaknak megfelelően segítette valláserkölcsi, kulturális nevelésüket. Az 1945 évet követően a cionista mozgalommal együttműködve több száz fiatalt készített fel arra, hogy Izraelben szakemberként építhessék a zsidó államot.
A közel két éves kutatómunka során több száz oldal anyagot sikerült feltalálni a Széchenyi, a Szabó Ervin Könyvtárakban, az Országos, a Fővárosi, a Zsidó Levéltárban és a Cfati Magya Zsidó Múzeumban. Az anyagot gyarapították a társainktól összegyűjtött személyes emlékek, visszaemlékezések, fényképek.
A kutatások eredményét - melyek az intézmény történetének csak egy-egy időszakáról adnak számot - ebben a dokumentum kötetben adjuk közre. Reméljük, hogy ez a könyvecske nem csak ma is élő volt növendéktársaink számára lesz kedves emlék, hanem ösztönzést és segítséget adhat a történészeknek a MIKÉFE történetének megírásához, ennek a ma már kevéssé ismert intézmény emlékének a zsidó örökség részeként való fennmaradásához. Vissza