Magyar írók élete és munkái I. (töredék)

Előszó

A külföld példáját követve, már a mult században többen kezdtek foglalkozni irodalmunk és iróink ismertetésével, így Czvittinger, ki Specimen Hungariae Literatae cz. munkájában hardmadfél száznál több irót ismertet, Bod Péter Magyar Ahtenasában körülbelől ötszáz irót sorol föl, Weszprémi István. Horányi Elek, ki Memoria és Nova Memoria Hungarorum cz. négykötetes munkájában már 1200 hazai iróról emlékezik meg. A század elején Sándor István adta ki Magyar Könyvesházát és ekkor készült el Széchenyi Ferencz gróf könyvtárának katalogusa hat kötetben, mely ma is egyik legalaposabb bibliographiánk.
Mindez az akkori viszonyokhoz képest igen szép eredménynek mondható; úgyannyira, hogy közel fél századig jobb segédkönyveknek nem is éreztük szükségét; legalább - Toldy Ferencz irodalomtörténeti munkáit kivéve - alig jelent meg ezen a téren addig számottevő munka. Vissza

Fülszöveg

"Célom: az egész hazai irodalmat életrajzokban úgy összefoglalni, hogy annak minden ága lehetőleg teljesen legyen abban képviselve. Miként a hadviselésnél nem egyedül a hadvezérek nyerik meg a csatát, úgy az irodalomban isminden közmunkás figyelmet érdemel a kutató részéről" - írja a szerző.
Szinnyei József fő műve a 14 kötetes, 29553 életrajzot tartalmazó Magyar Írók Élete és Munkái című nagy írói lexikon három évtized fáradhatatlan szorgalmának eredméyne. Az életrajzgyűjtemény az 1900-as évekig élt szerzők munkásságának tanulmányozásához ma is nélkülözhetetlen, alapvető forrásmunka.
Az anyaggyűjtéshez felhasznált minden fontos adatot, melyhez hozzájuthatott.
Az életrajzi adatok pontosítására 54 ezer gyászjelentést és 28 ezer színlapot gyűjtött. 3220 blankettát nyomatott és küldött szét az önéletrajzok beszerzésére. Az ily módon összeállított életrajzok alkotják a lexikon cikkeinek első részét, amit az ismertetett szerző önálló műveinek időrendben történő felsorolása, majd a cikkek, tanulmányok megjelenési adatai követnek. Ezután feltünteti az egyes írók arcképeinek lelőhelyét és a róluk írt fontosabb műveket.
Adatai pontosak, ma is megbízhatóan használhatók, értékelései elfogulatlanok. Értékét az is növeli, hogy az "író" fogalmát tágan értelmezi: írónak tekint minden a korabeli Magyarországon született vagy magyar anyanyelvű szermélyt, akinek magyar vagy idegen nyelven nyomtatásban megjelent valamely írásműve, vagy ilyet kézírásban hátrahagyott.
Ezt a nagyértékű, ma is nélkülözhetetlen, de gyakoraltilag évtizedek óta hozzáférhetetlen lexikonsorozatot adja újra az olvasók és szakemberek kezébe a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése reprint (utánnyomat) kiadásban. Vissza