Magyar irodalom I.

Tartalom

Bevezetés 5
TEGNAP ÉS MA
Az epika 15
Makszim Gorkij: Az anya (Első rész) 15
A téma és a cím 19
A tudomány és az irodalom 20
A képszerűség 21
A művészi tükrözés és a lényeges vonások kiválogatása 22
Sánta Ferenc: Sokan voltunk 24
Az elbeszélés témája 33
Az élmény és az író személye 33
Az elbeszélés eszmei mondanivalója (eszmei tartalma) 34
A .szépirodalmi mű tartalma 36
A jellemek 36
A típus 39
A jellemzés sokfélesége 40
A cselekmény és a szerkezet 42
A stílus 43
Darvas József: Részeg eső (Részlet) 45
A regény műfaja 49
Az epizód 49
A környezet bemutatása 50
A kollégisták bemutatása 50
Tavaszi Ferkó alakja 52
A szerkezet 53
Lengyel József: Oldás és kötés 54
Az elbeszélés (novella) műfaja 59
A főhős jellemzése 59
A novella belső tagolása 61
A mű eszmei tanulsága 61
A stílus 63
Szakonyi Károly: Idegen házban 65
Téma és cselekmény 69
A jellemek 70
Mire figyelmeztet az író? 73
Az élő beszéd közvetlensége 73
A líra 75
Népdalok 75
A lírai képek sajátossága 76
A megszemélyesítés és a hasonlat. A természeti képek 78
A vers és ritmus 79
Az ütemes (hangsúlyos) verselés 79
A rím és rímképlet 80
Garai Gábor: Artisták 82
A tartalom és a műfaj 84
A költői képek és gondolatok 84
A költői nyelv 86
Összefoglalás 88
SZEMELVÉNYEK AZ EURÓPAI IRODALOM KEZDETEIBŐL
Bevezető 91
A líra 101
Görög népköltészet: Rhodoszi fecskedal 101
A görög népdalok 101
Az epika 103
Daedalusz és Ikarusz 103
A görög mítosz 107
A mitikus természetmagyarázat 107
A társadalom képe a mítoszban 107
A végzet szerepe a mítoszban 108
A cselekmény színessége, a jellemzés és a szerkezet elnagyoltsága 110
Az időmértékes verselés 110
A verslábak. A daktilus és a spondeus 111
A hexameter és a pentameter 113
A jambus 113
A dráma 114
A görög dráma (Olvasmány) 116
A történeti előzmények 116
A dráma műfaja a görögöknél 116
A görög dráma témája 117
A dráma kialakulása 117
A kórus (énekkar) 119
A színház 119
A színészek 119
Az előadások megrendezése 120
A közönség 121
Szophoklész: Antigoné 124
A thébai mondakör és az Antigoné 124
Antigoné (Részletek a műből) 125
Szophoklész 139
Az Antigoné témaválasztása és műfaja 139
A jellemek. Antigoné és Kreón 139
A mellékszereplők jellemzése 143
Az egyéni vonások hiánya 143
A szophokleszi sorstragédia 144
A kar az Antigonéban 145
Az Antigoné szerkezeti elemei 146
Az eszmei mondanivaló 149
Az Antigoné a színpadon 151
Összefoglalás: Az antik (ókori) ember világképe 153
SZEMELVÉNYEK A RENESZÁNSZ IRODALMÁBÓL
Bevezető 155
A líra 161
Petrarca: Áldott a nap 161
Petrarca 161
Az egyéni érzések megszólalása 162
A szonett 163
Az alakzatok 164
Az epika 167
Boccaccio: Az arkangyal szárnya-tolla 167
Boccaccio 171
A téma és az előadásmód 172
A humanista tudós az egyház ellen 172
A jellemek
Boccaccio szerkesztési elvei 175
A stílus 176
A novellaműfaj kialakulása 178
A dráma 181
Az angol reneszánsz drámairodalma és színháza (Olvasmány) 181
A történeti előzmények 181
Az angol dráma felvirágzása 181
A színpad és a színház 182
A színielőadás 183
Shakespeare: Julius Caesar (Részletek) 184
Shakespeare 200
Julius Caesar:témája és műfaja 200
A csodás elemek 202
Brutus, a főhős 202
Cassius jelleme 204
Caesar jelleme 205
Antonius és beszéde 206
A tömegek jellemzése 208
A cselekmény és szerkezet 209
A mondanivaló 211
A nyelv és a verselés 213
Összefoglalás: A reneszánsz világa 216
IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS
Az író és a mű 219
Az irodalom ismeretnyújtó jelentősége 220
A képszerűség, a típusalkotás, a tükrözés 221
Az irodalmi mű tartalma 222
A megformálás eszközei 223
A cselekmény (meseszövés), a konfliktus 223
A jellemábrázolás 223
A szerkezet 224
A stílus 227
Az írói szókincs 227
A szóképek 227
Az alakzatok 228
A költői nyelv mondatai 228
A tartalmi és a formai elemek összefoglalása 229
Vers és próza 229
A műfajcsoportok 230
A lírai műfajok 231
Az epikai műfajok 232
A drámai műfajok
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
TEGNAP ÉS MA
Az epika 235
Fekete Gyula: Érzelmes történet (részletek) 235
A műfaj és téma 237
Eszmei tartalom 238
A jellemzés módjai 239
A novella felépítése 240
Moldova György: A verhetetlen tizenegy (részletek) 240
A műfaj és a téma 245
A cselekmény fordulatossága 246
A szatirikus jellemek 246
A mondanivaló komolysága 247
Sánta Ferenc nyilatkozata a Sokan voltunk c. novelláról 247
A líra 249
Népdal 249
Petőfi Sándor: Hull a levél a virágról. 249
Ady Endre: Párisban járt az Ősz ,250
József Attila: Mikor az utcán átment a kedves 251
Váci Mihály: Te bolond 252
A rapszódia 255
A vers eszmei-érzelmi tartalma 255
A nyelvi eszközök V 256
SZEMELVÉNYEK AZ ANTIK IRODALOMBÓL
A, görög irodalom 257
A líra 257
Görög munkadal 257
Az epika 257
Démétér és Perszephoné 257
A mítosz és az istenek világa 257
Az előadásmód 259
Homérosz: Iliász (Részlet az Akhilleusz pajzsa leírásából) 260
Homérosz emberi világa 262
Az istenek és a végzet 262
A homéroszi előadásmód 262
A dráma 264
Szophoklész: Antigoné 264
Részlet Antigoné panaszából
Az Antigoné kardala 266
B) A római irodalom 269
A líra
Horatius: Delliushoz 269
Az epika 371
Vergilius: Aeneis (Laokoon-részlet) 271
SZEMELVÉNYEK A RENESZÁNSZ IRODALMÁBÓL
A líra 273
Petrarca: Fájdalom kútja 273
Villon: Panasz a mindent lebíró halálról (Részlet) 274
Shakespeare : A CXXX. szonett
Az epika
Dante: Isteni Színjáték (Részlet)
Giovanni Boccaccio: Dekameron (Első nap)
A dráma
Shakespeare: Julius Caesar (Brutus beszéde)

Témakörök