Magyar irodalom 7. osztály

Tartalom

Bevezetés 5
AZ EPIKA
Az epika és az epikai műfajok 7
Az epikai műfajok csoportosítása 8
1. fejezet: Mit tanultunk a verses epikáról? 10
2. fejezet: Az eposz 12
A komikus eposz 48
3. fejezet: A kisepikai költemény 50
A metafora és a megszemélyesítés 61
4. fejezet: A ballada 63
A magyar balladák típusai 67
A műballada 67
Az V. László c. ballada elemzése
A románc 83
Kitekintés 86
Verstani ismeretek 88
5. fejezet: Mit tanultunk a meséről, mondáról és a mítoszról 94
6. fejezet: A novella és az elbeszélés 98
A novella és az elbeszélés 115
A fiktív történet 117
Az elbeszélő, a történetbefogadó és az elbeszélői nézőpont 117
Török Gábor Örkény-elemzése 124
7. fejezet: A kisregény 129
A történelmi kisregény forrásai 143
8. fejezet: A regény 146
A regény 148
A történelmi regény 149
A társadalmi regény 150
Az epikus hős és a regényvilág 150
A LÍRA
A líra és a lírai műfajok 161
9. fejezet: Mit tanultunk a Uráról? 164
10. fejezet: A dal 166
Az ütemhangsúlyos verselés 168
József Attila Reménytelenül c. versének elemzése 170
11. fejezet: Az epigramma 174
Az időmértékes verselés 176
12. fejezet: Az ódai műfajok 179
Az összehasonlító elemzés 183
13. fejezet: Az elégia 190
A Szeptember végén elemzése 191
14. fejezet: A leíró költemény. A tájlíra 197
A leíró szerkezet 199
A retorikus szerkezet j 201
A ciklikus szerkezet 202
A rímes-időmértékes verselés 202
Juhász Gyula Tiszai csönd c. versének elemzése 204
15. fejezet: A lírai költemények egyéb felosztása 212
A metaforából származó szóképek 213
Szimbolista és allegorikus versek 214
A Dózsa György unokája c. vers elemzése 217
A szimultán ritmus 219
16. fejezet: Műfajok és álműfajok 223
A metomímiából származó szóképek 225
A tankönyv irodalmi szemelvényeinek szerzői 233
Irodalomjegyzék 251
Házi és ajánlott olvasmányok 252
Mutató a tankönyvben szereplő irodalmi szemelvények szerzőiről és címeiről 253

Témakörök