Magyar irodalom

Előszó

Az irodalomtanítás az utóbbi évtizedben jelentősen változott, változik. Az irodalomtudománynak, az esztétika új eredményeinek, valamint a műelemzés kérdéseivel, a korszerű pedagógiai eljárásokkal foglalkozó tanulmányoknak a hatása is kezd érzékelhetővé válni a tanári gyakorlatban.
A fordulatot, a jelentős szemléleti változást az 1965-ben megjelent tanterv feladatmegjelölése, megújult, megváltozott tananyaga és az irodalomtanítás módszerére vonatkozó utasítás hozta. Ez a tanterv - a megelőzőkhöz képest - a tanítás gyakorlatának sokszempontú változását kívánta. A szakfelügyelői tapasztalatok, a tantárgyi helyzetelemzések, az érettségi vizsgák alapján megállapítható, hogy a szaktanárok figyelme elsősorban a jelentősen megváltozott műveltségi anyagra és az új, korszerű műelemzési eljárások megismerésére és alkalmazására irányult. A műalkotások kerültek az irodalomórák középpontjába. Az irodalomtanítás ugyanakkor nem élt eléggé tudatosan a tárgyban rejlő nevelési lehetőségekkel.
Az 1965-ös "Tanterv és utasítás" - (az elnevezés is jelzi) a tananyagot és a követelményt, valamint a feldolgozási módszerekre vonatkozó előírásokat kötelező érvényűnek tekintette. Később a tananyagcsökkentés (a törzs-, kiegészítő-, tájékoztató anyagra bontás) nyitottabbá, rugalmasabbá tette a tantervi formát, ám végleges megoldást nem jelentett az irodalomtanítás megújításában, elsősorban mechanikus értelmezése miatt. Vissza