Magyar irodalom

Tartalom

Előszó (Gintli Tibor) 17
A régi magyar irodalom (a kezdetektől kb. 1750-ig)
1. Középkor és a reneszánsz humanizmus (1000-1526)
(Kiss Farkas Gábor-Orlovszky Géza) 23
1.1. A magyarországi irodalom és írásbeliség kezdetei (K. F.G.) 23
1.1.1. írásbeliség a magyar állam első évszázadában 25
1.1.2. Az állam világi adminisztrációjának létrejötte 27
1.2. Az irodalom kezdetei (1000-1200) (K.F.G.) 28
1.2.1. A magyarországi szentek legendái 30
1.2.2. A történeti irodalom 33
1.3. A lovagi kultúra (K. F.G.) 38
1.4. A hivatali írásbeliség irodalmi formái (K.F.G.) 40
1.5. A magyar nyelvű írásbeliség kezdetei (O. G.) 43
1.5.1. A magyar nyelvű írásbeliség elterjedése (K.F.G.) 45
1.5.2. A magyar nyelvű líra kezdetei (O.G.) 52
1.6. A reneszánsz humanizmus (K.F.G.) 58
1.6.1. Vitéz János 60
1.6.2. Janus Pannonius 63
1.7. Vitéz és Janus után: a latin nyelvű irodalom Mátyás uralkodásának második felében és a Jagelló-korban (K. F. G.) 70
18. A magyar nyelvű egyházi irodalom a Jagelló-korban (K. F. G.) 83
1.9. A deák típusú ének (O.G.) 90
1.10. A szerelmi líra (O. G.) 96
1.11. Memoriterek, alkalmi feljegyzések (O.G.) 99
1.12. A magyar nyelvű világi epika kezdetei (O.G.) 101
1.12.1. A hősepika nyomai a latin krónikákban 102
1.12.2. A lovagregény nyomai 105
1.12.3. Szabács viadala 107

2. A reformáció kora (1526-1600)
(Kiss Farkas Gábor-Orlovszky Géza) 111
2.1. A reformáció megjelenése Magyarországon (O.G.) 112
2.1.1. Az irodalom színterei 113
2.2. A16. század protestáns prózairodalma (K.F.G.) 117
2.3. Egyházi és politikai dráma (K.F.G.) 122
2.4. Az antik drámairodalom magyarul (K.F.G.) 126
2.5. A magyar nyelvű verses epika (O.G.) 128
2.5.1. Tinódi és a tudósító ének 133
2.5.2. A tudósító ének Tinódi után 139
2.5.3. A vallásos história 145
2.5.4. A szerelmi témájú história 146
2.5.5. A kései história 153
2.6. Balassi Bálint és az udvari irodalom (K.F.G.) 157
2.6.1. Eurialusnak és Lucretiának széphistóriája és az udvari szerelem 159
2.6.2. Balassi Bálint költészete 162
2.6.3. A Szép magyar comoedia: a szerelem ideológiája 169

3. Ellenreformáció és barokk (1600-1670)
(Kiss Farkas Gábor-Orlovszky Géza) 173
3.1. A líra (O.G.) 178
3.1.1. A Balassi-hagyomány 178
3.1.2. Rimay János és a sztoicizmus 183
3.1.3. Balassi-követők 195
3.1.4. A katolikus irodalmi kör költészete 200
3.1.5. Protestáns költők 208
3.2. Az ellenreformáció vitairodalma (K.F.G.) 221
3.2.1. Pázmány Péter (K.F.G.) 223
3.2.2. Zrínyi Miklós költészete (K. F. G.) 226
3.2.3. Zrínyi követői (O.G.) 232
3.3. A dráma (O. G.) 243
3.3.1. Az udvari színjátszás 244
3.3.2. A Comico-tragoedia 246

4. A függetlenségi küzdelmek kora (1670-1750)
(Laczházi Gyula-Orlovszky Géza)
4.1. A líra (O.G.) 251
4.1.1. Főúri költészet 251
4.1.2. Közösségi költészet 266
4.2. Gyöngyösi István epikus költészete (L. Gy.) 270
4.2.1. Marssal társalkodó Murányi Vénus 272
4.2.2. Kemény János emlékezete 277
4.3. Az epika (L. Gy.) 280
4.3.1. Önéletrajzi narratíva és emlékírás 280
4.3.2. Kortörténet és önéletírás (Kemény János, Bethlen Miklós) 284
4.3.3. Vallásosság és vallomás (Rákóczi Ferenc, Bethlen Kata) 290
4.4. A dráma (O.G.) 295
Irodalom 303

A klasszikus magyar irodalom (kb. 1750-től kb. 1900-ig)
5. Az irodalom intézményesülésének kora (kb. 1750-től kb. 1830-ig)
(Szilágyi Márton-Vaderna Gábor) 313
5.1. Bevezetés 313
5.1.1. A nyelvkérdés 313
5.1.2. Az irodalom fogalma, az írók társadalmi státusza és az olvasási szokások 316
5.1.3. A kultúra intézményrendszerének kialakulása 319
5.2. Alira 323
5.2.1. A „hosszú" hagyományok 323
5.2.2. A mesterkedő költészet 327
5.2.3. A költészet funkciójának átalakulása 329
5.2.3.1. A bécsi magyar testőrség irodalmi köre 330
5.2.3.2. A versújítás 332
5.2.3.3. A neoklasszicizmus 334
5.2.3.4. A bárdköltészet 336
5.2.4. Hagyományok metszéspontján 339
5.2.4.1. Kisfaludy Sándor 340
5.2.4.2. Csokonai Vitéz Mihály 342
5.2.4.3. Berzsenyi Dániel 348
5.2.5. A nemzetfogalom változásának hatása a költészetre (Kölcsey Ferenc) 352
5.3. A verses epika 352
5.3.1. A honfoglalási eposz ügye 356
5-3.2. A nemzeti identitás összetettsége (Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása) 359
5.3.3. Travesztia és vígeposz (Csokonai Vitéz Mihály verses epikája) 361
5.3.4. A verses elbeszélés mint morális példázat (Fazekas Mihály: Lúdas Matyi) 365
5.4. A prózaepika 370
5.4.1. A keretes elbeszélés lehetőségei (Mikes Kelemen: Mulattságos napok; Faludi Ferenc: Téli éjszakák) 372
5.4.2. A barokk regény magyarításai (Mészáros Ignác: Kártigám) 376
5.4.3. Az államregény változatai (Bessenyei György: Tariménes útazásá) 377
5.4.4. Egy sajátos zárvány (Mikes Kelemen: Törökországi levelek) 381
5.4.5. Az érzékeny levélregény magyar variációi 383
5.4.5.1. Kazinczy Ferenc: Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei 383
5.4.5.2. Fanni hagyományai 388
5.4.5.3. Kisfaludy Sándor: Két Szerető Szívnek Története 393
5.4.6. Egy áltörténelmi történelmi regény (Dugonics András: Etelka) 395
5.4.7. A magyar történeti elbeszélés korai példái 399
5.4.8. Az elbeszélésfüzér mint nagyepikai forma (Gaal György: A' tudós palótz avagy Furkáts Tamásnak Mónosbélbe lakó sógor-urához írtt levelei) 401
5.5. A dráma 404
5.5.1. Színház és dráma 404
5.5.2. Bessenyei György drámái 407
5.5.2.1. Az államelméleti tragédia (Bessenyei György: Ágis trágédiája) 407
5.5.2.2. A magyar nyelvű vígjáték megteremtése (Bessenyei György:
A' Filosófus) 410
5.5.3. Az iskolai színjáték megújítása (Csokonai Vitéz Mihály: Az Özvegy Karnyóné 's két Szeleburdiak) 413
5.5.4. Intimitás és nyilvánosság a színpadon (Katona József: Bánk bán) 415
5.5.5. A színházi repertoár differenciálódása (Kisfaludy Károly színművei) 423

6. Az irodalom rendi intézményrendszerétől a polgári intézményekig (kb. 1830-tól
kb. 1905-ig)
(Szilágyi Márton-Vaderna Gábor) 429
6.1. Bevezetés 429
6.1.1. Az irodalom nemzeti intézményrendszerének megszilárdulása és
differenciálódása 429
6.1.2. A korszak sajtótörténete 431
6.1.3. Az írói professzionalizálódás folyamata 433
6.1.3.1. Az író társadalmi szerepe 433
6.1.3.2. A szerzői jog története 434
6.1.4. Nemzedékváltások, nemzedéki konfliktusok 435
6.1.5. Az irodalom területi strukturálódása 438
6.2. A líra 440
6.2.1. A líra alakulástörténete az 1830-as évektől az 1860-as évekig 440
6.2.2. Vörösmarty Mihály (A harmincas évek) 443
6.2.3. Petőfi Sándor és kortársai (A negyvenes évek) 447
6.2.3.1. A népies költészet 448
6.2.3.2. Petőfi kitörési kísérletei a népköltő szerepéből 452
6.2.3.2.1. A biedermeier költő 452
6.2.3.2.2. A töredék 453
6.2.3.3. A bárdköltői szerephagyomány 454
6.2.4. Arany János és kortársai (Az abszolutizmus kora) 457
6.2.4.1. Az allegória 459
6.2.4.1.1. Az allegorikus olvasás korlátai: a kései Vörösmarty költészete 459
6.2.4.1.2. A politikai allegória fénykora: Czuczor Gergely, Tompa Mihály,
Vajda János 461
6.2.4.1.3. Arany János és az allegorézis elbizonytalanítása 463
6.2.4.2. Arany János és a líra modernizálásának kísérlete az ötvenes években 464
6.2.4.3. A ballada 470
6.2.4.3.1. Műnemek között 470
6.2.4.3.2. A történeti ballada 475
6.2.5. A 19. század utolsó harmadának lírája 479
6.2.5.1. Költőszerepek tovább élése 481
6.2.5.2. A líra modernizálási kísérletei 486
6.2.5.2.1. Vajda János 486
6.2.5.2.2. A kései Arany János 89
6.2.5.2.3. Századvégi modernség 495
6.3. A verses epika 503
6.3.1. Az ősmagyar eposz ügye 503
6.3.1.1. Vörösmarty Mihály és a magyar mitológia újraalkotása 504
6.3.1.2. Arany János és az eposzi hitel 514
6.3.2. A komikus eposz 518
6.3.3. A népies elbeszélő költemény 521
6.3.3.1. Motívumok hálójában (Petőfi Sándor: János vitéz) 521
6.3.3.2. Nyers erő és természetiség között (Arany János: Toldi) 524
6.3.4. A verses regény (Petőfi Sándortól Ignotusig) 529
6.4. A prózaepika 535
6.4.1. Prózapoétikai variációk a 19. század első felében 536
6.4.1.1. A családregény (Fáy András: A Bélteky-ház) 536
6.4.1.2. A befogadói aktivitást kiaknázó novella (Kölcsey Ferenc novellisztikája) 538
6.4.1.3. Műfajok keveredése (Vajda Péter: Dalhon) 542
6.4.1.4. Regény és hiperbola (Petőfi Sándor: A hóhér kötele) 544
6.4.2. A történelmi regény a szabadságharc előtt 547
6.4.2.1. A történelmi kalandregény (Jósika Miklós: Abafí) 543
6.4.2.2. A történelmi kataklizma tapasztalata (Eötvös József: A karthauzi; Magyarország 1514-ben) 549
6.4.3. A történelmi regény a szabadságharc után 551
6.4.3.1. A közelmúlt történelmének megalkotása: a tárcaregény (Jókai Mór: Egy magyar nábob; Vas Gereben: Nagy idők, nagy emberek) 561
6.4.3.2. Családregény és történelmi regény között (Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája) 567
6.4.3.3. Az ész csele: a történelmi regény ismeretelméleti perspektívája (Kemény Zsigmond: Rajongók) 568
6.4.3.4. Történelmi regény és utópia (Jókai Mór: A jövő század regénye) 572
6.4.4. A magyar prózaepika poétikai variációi a 19. század második felében 576
6.4.4.1. Ideál és való ellentéte (Toldy István: Anatole; Asbóth János: Álmok álmodója) 576
6.4.4.2. Kísérlet a nemzeti sztereotípiák modernizálására (Jókai Mór: Sárga rózsa; Mikszáth Kálmán: Az új Zrínyiász) 580
6.4.4.3. A regionalitás irodalmi formái (Mikszáth Kálmán: A jó palócok; Tömörkény István novellái) 584
6.4.4.4. Az anekdotikus hagyomány újraértelmezése (Petelei István novellái; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője) 588
6.4.4.5. Lélektaniság és naturalizmus (Ambrus Zoltán: A gyanú; Gozsdu Elek novellái és Köd című kisregénye) 592
6.5. A dráma 596
6.5.1. A korszak színháztörténetéről 596
6.5.2. Drámairodalom a reformkorban 601
6.5.2.1. A mesedráma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) 601
6.5.2.2. A korai népszínmű (Szigligeti Ede: Csikós) 605
6.5.2.3. A politikai vígjáték (Eötvös József: Éljen az egyenlőség; Nagy Ignác: Tisztújítás) 606
6.5.2.4. Krónikásdráma, szomorújáték vagy a színpadi illúzió mechanizmusa? (Teleki László: Kegyenc) 608
6.5.2.5. Egy formabontó kísérlet (Petőfi Sándor: Tigris és hiéna) 611
6.5.2.6. Egy bölcseleti kamaradarab (Czakó Zsigmond: Leona) 613
6.5.3. Drámairodalom a 19. század második felében 617
6.5.3.1. A drámai költemény (Madách Imre: Az ember tragédiája) 617
6.5.3.2. Bibliai parafrázis az egyén magányáról (Madách Imre: Mózes) 622
6.5.3.3. A kései népszínmű (Tóth Ede: A falu rossza; Abonyi Lajos: A betyár kendője) 624
6.5.3.4. A szimbolikus történelmi tragédia kísérlete (Herczeg Ferenc: Bizánc) 627
Irodalom 630

A modern és a kortárs magyar irodalom (kb. 1890-től napjainkig)
7. A 20. század első felének magyar irodalma (Gintli Tibor) 641
7.1. Bevezetés 641
7.2. A narratív nyelv változatai 646
7.2.1. Krúdy Gyula 646
7.2.2. Cholnoky Viktor 653
7.2.3. Tersánszky Józsi Jenő 656
7.2.4. Cholnoky László 661
7.2.5. Kaffka Margit 666
7.2.6. Móricz Zsigmond 671
7.2.7. Szabó Dezső 678
7.2.8. Csáth Géza 683
7.2.9. Kosztolányi Dezső 689
7.2.10. Karinthy Frigyes 698
7.2.11. Füst Milán 703
7.2.12. Németh László 713
7.2.13. Déry Tibor 719
7.2.14. Márai Sándor 724
7.2.15. Illyés Gyula 731
7.2.16. Tamási Áron
7.2.17. Gelléri Andor Endre 738
7.2.18. Szerb Antal 742
7.2.19. Pap Károly 749
7.2.20. Szentkuthy Miklós 755
7.3. A lírai nyelv változatai 762
7.3.1. Ady Endre 762
7.3.2. Babits Mihály 770
7.3.3. Kosztolányi Dezső 778
7.3.4. Juhász Gyula 785
7.3.5. Tóth Árpád 787
7.3.6. Füst Milán 791
7.3.7. Kassák Lajos 799
7.3.8. Szabó Lőrinc 807
7.3.9. József Attila 815
7.3.10. Radnóti Miklós 826
7.4. A dramaturgia változatai 830
7.4.1. Bródy Sándor 830
7.4.2. Molnár Ferenc 835
7.4.3. Szomory Dezső 839
7.4.4. Balázs Béla 843
7.4.5. Füst Milán 848

8. A második világháború befejezésétől a 70-es évek elejéig
(Schein Gábor) 853
8.1. „Hároméves irodalom" 853
8.1.1. Az irodalmi nyilvánosság szerkezete és szovjetesítése 853
8.1.2. József Attila és Babits Mihály recepciója 1945 után 856
8.1.3. Három regény 1947-ből 859
8.1.3.1. Határ Győző: Heliáne 860
8.1.3.2. Déry Tibor: A befejezetlen mondat 861
8.1.3.3. Németh László: Iszony 863
8.1.4. A nyugatos lírai hagyomány újragondolásának lehetőségei 866
8.1.4.1. Szabó Lőrinc 866
8.1.4.2. Weöres Sándor 868
8.2. 1948-tól a 60-as évek végéig 870
8.2.1. Az irodalom társadalmi funkcióinak változásai 1948 és 1956 között 870
8.2.2. Az utolsó ajánlatok az egységes nemzeti irodalom koncipiálására 876
8.2.2.1. Kontextusok egymásmellettisége és kölcsönhatása 876
8.2.2.2. Márai Sándor 877
8.2.2.3. Illyés Gyula 880
8.2.3. Az irodalom intézményrendszerének újjászerveződése 1956 után 887
8.2.4. A költészet beszédmódbeli megújulásának lehetőségei és változatai az 50-es években és a 60-as évek első felében 888
8.2.4.1. Nagy László 889
8.2.4.2. Juhász Ferenc 893
8.2.4.3. Kormos István 896
8.2.4.4. Pilinszky János 897
8.2.4.5. Nemes Nagy Ágnes 901
8.2.4.6. Vas István 904
8.2.5. A próza beszédmódbeli megújulásának lehetőségei és változatai a 60-as
években 905
8.2.5.1. Déry Tibor és Örkény István rövidprózája az 50-es évek második felében 905
8.2.5.2. Sánta Ferenc: Húsz óra 907
8.2.5.3. Fejes Endre: Rozsdatemető 908
8.2.5.4. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér 910
8.2.5.5. A parabolikus próza etikai gondolkodása (Sarkadi Imre, Cseres Tibor) 912
8.2.5.6. Ottlik Géza: Iskola a határon 914
8.2.5.7. A rövidpróza megújulása a 60-as években: Mándy Iván, Örkény István 917
8.2.6. A dráma változatai 923
8.2.6.1. A színházi kultúra meghatározó vonásai 923
8.2.6.2. Történelmi parabolák - Németh László: Széchenyi;
Illyés Gyula: Fáklyaláng 925
8.2.6.3. A realista dráma hagyományai - Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon; Csurka István: Ki lesz a bálanya 928
8.2.6.4. Kísérlet az abszurd dráma meghonosítására - Mészöly Miklós: Az ablakmosó, Bunker 931
8.2.6.5. Weöres Sándor 932
8.2.6.6. Örkény István: Pisti a vérzivatarban 934
9. A közelmúlt irodalma (Schein Gábor) 935
9.1. A közelmúlt irodalmának elbeszélését irányító fogalmak, funkciók 935
9.1.1. A „paradigmaváltás" fogalma 935
9.1.2. írói csoportok, alkufolyamatok 936
9.1.3. a kritikai nyelvek és szemléleti formák megváltozása 938
9.1.4. A második nyilvánosság kialakulása 941
9.2. Prózairodalom a 20. század 70-es, 80-as éveiben 942
9.2.1. A realista prózahagyomány tovább élése és megújulása 943
9.2.1.1. Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja 943
9.2.1.2. Konrád György: A látogató 945
9.2.1.3. Csalog Zsolt: Parasztregény 946
9.2.1.4. Tar Sándor 948
9.2.1.5. Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából 949
9.2.1.6. Gion Nándor: Virágos katona 951
9.2.1.7. Szilágyi István: Kő hull apadó kútba 953
9.2.2. A szövegszerűség változatai 955
9.2.2.1. Mészöly Miklós 955
9.2.2.2. Lengyel Péter: Macskakő 960
9.2.2.3. Spiró György: Az Ikszek 962
9.2.2.4. Grendel Lajos -.Éleslövészet 963
9.2.2.5. Nádas Péter 965
9.2.2.6. Kertész Imre 971
9.2.2.7. Esterházy Péter 976
9.2.2.8. Temesi Ferenc: Por 982
9.2.2.9. Bodor Ádám: Sinistra körzet 984
9.2.2.10. Krasznahorkai László: Sátántangó 987
9.3. Költészet a 20. század 70-es, 80-as éveiben 988
9.3.1. Az újholdas poétikai hagyomány folytatásai 988
9.3.1.1. Rába György 989
9.3.1.2. Lator László 991
9.3.1.3. Székely Magda 992
9.3.1.4. Gergely Ágnes 993
9.3.1.5. Takács Zsuzsa 994
9.3.1.6. Balla Zsófia 996
9.3.2. A népi líra megújításának kísérletei 997
9.3.2.1. Csoóri Sándor 998
9.3.2.2. Nagy Gáspár 999
9.3.2.3. Baka István 1000
9.3.3. Neoavantgárd költészetpoétikák 1002
9.3.3.1. Erdély Miklós 1003
9.3.3.2. Hajas Tibor 1005
9.3.3.3. Nagy Pál 1006
9.3.3.4. Tolnai Ottó 1008
9.3.3.5. Szilágyi Domokos 1009
9.3.4. A nyelvi tudat és a hagyományértelmezés alapjainak átalakulása 1010
9.3.4.1. Petri György 1012
9.3.4.2. Várady Szabolcs 1014
9.3.4.3. Tandori Dezsó 1015
9.3.4.4. Weöres Sándor: Psyché 1018
9.3.4.5. Oravecz lmre 1019
9.3.4.6. Orbán Ottó 1021
9.4. Drámairodalom a 20. század 70-es, 80-as éveiben 1023
9.4.1. Színháztörténeti, színház-politikai keretek 1023
9.4.2. Parabolikus történelmi drámák 1024
9.4.2.1. A közéleti ember magatartásformáinak parabolái 1025
9.4.2.2. Történelmi, politikai helyzetek parabolái 1027
9.4.3. A társadalmi dráma változatai 1028
9.4.3.1. A társadalmi dráma mint tragikomédia 1029
9.4.3.2. A társadalmi dráma mint groteszk színjáték 1030
9.4.3.3. Kornis Mihály 1031
9.4.4. Kísérletező dramaturgiák 1032
9.4.4.1. Tábori György 1033
9.4.4.2. Pilinszky János 1033
9.4.4.3. Nádas Péter 1034
10. Kortárs irodalom (Schein Gábor) 1037
10.1. Az irodalom intézményrendszere és medialitása 1989 után 1037
10.1.1. Az irodalmi szövegek tárolásának megváltozása 1037
10.1.2. Az irodalmi szövegek továbbításának megváltozása 1038
10.2. Kortárs próza 1039
10.2.1. Az önéletrajz újabb változatai 1039
10.2.1.1. Závada Pál: Jadviga párnája 1040
10.2.1.2. Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka 1041
10.2.1.3. Kukorelly Endre: TündérVölgy 1042
10.2.1.4. Németh Gábor: Zsidó vagy? 1044
10.2.2. A történelmi regény megújulása 1045
10.2.2.1. Osztojkán Béla: Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen 1046
10.2.2.2. Márton László: Testvériség 1047
10.2.2.3. Láng Zsolt: Bestiarium Transilvaniae 1050
10.2.2.4. Darvasi László: A könnymutatványosok legendája 1051
10.3. Beszédmódok a kortárs költészetben 1052
10.3.1. A költői szubjektumkonstrukciók változatai 1052
10.3.1.1. Marno János 1052
10.3.1.2. Kukorelly Endre 1053
10.3.1.3. Rakovszky Zsuzsa 1054
10.3.2. Az intertextualitás hangsúlyos megjelenése a költészetben 1055
10.3.2.1. Szőcs Géza 1055
10.3.2.2. Parti Nagy Lajos 1056
10.3.2.3. Kovács András Ferenc 1057
10.4. Irányok a kortárs drámairodalomban 1058
10.4.1. Színházi kultúra 1058
10.4.2. A hagyományos drámaformák megújítási kísérletei 1059
10.4.2.1. Márton László: A nagyratörő 1059
10.4.2.2. Parti Nagy Lajos: Ibusár, Mauzóleum 1060
10.4.3. Az individualitás drámái 1061
10.4.3.1. Garaczi László: Fesd feketére! 1061
10.4.3.2. Kárpáti Péter: Világvevő 1062
Irodalom 1063

Névmutató 1071

Témakörök